A hanyatló nyugaton már olyan állapotok uralkodnak, hogy az emberek kénytelenek férgeket enni?

ahogy én észre vettem vannak az emberben genetikailag kódolt ösztönök.

ilyen amikor dörren egyet az ég összeugrik a gyomrod.

vagy ha mész az utcán elérsz egy sarokra ahol szembe jön valaki váratlanul, ösztönösen ökölbe rándul a kezed, adrenalin árad szét benned és felkészül a tested a harcra. közben meg mindenki megy tovább az útjára.

a tábortűz ösztönösen odavonz, ezt már többször észrevettem, hogy raktam egy tüzet és arra sétáló idegenek vagy gyerekek is odajöttek és mindenkinek mosoly volt az arcán.

ezek ilyen ősember maradványok, de mivel évezredeken keresztül ismétlődtek, genetikailag is kódoltak lettek.

na és ugyanilyen mélyen bevésődött ösztön szerintem a patkány nem fogyasztása.

szerintem az évezredek alatt vésődhetett be ez a genomba, hogy aki megeszi az beteg lesz.

mert én is ha meglátok egyet, vicsorba majd undorba ugrik a szám, mielőtt belegondolnék, már reagált is a testem.

Azért nem teljesen...

Én visszanéztem humánökológus hallgatóként korábbi kutatásokat és sokkal sokszínűbben táplálkozott a magyarság míg volt ártéri és fokgazdálkodás a folyószabályosás előtt, meg nem volt ilyen nagyparcellás monokulturás agrárgazdálkodás, sokkal több halat ettünk az ártéri erdőkben tartalékoltak meg oltással gyümölcsfa erdőket hoztak létre, halat ettek...

Ma ha nagy alföldre mész, akkor az emberek többsége viszolyog a haltól, holott folyószabályozás előtt ehettek halakat az itteniek...

Szerintem csak át kell váltani a gondolkodásmódunkat, és ha most fenntartható mezőgazdasági szempontokat nézzük, akkor inkább eszek rovar eredetű táplálékokat, mint, hogy laborban előállított húsokat egyek, de még a vega, vagy vegán, vagy mérsékelt húsfogyasztást is járható út... a lényeg, hogy minél sokszínűbben táplálkozzunk...

A sünbárót is megeszik a kokerók, semmi bajuk tőle! El kell fogadtatni az EU-val, hogy vegyék fel élelmiszernek. Kifordítod a bundájából és már mehet is a grillre.

Ugyanígy az ürgét is!

14.

de a sün védett állat.

15-ös én nem tudományos f_szságot mondok, de régebben az alföldön nem volt aszályos időszak...kb úgy hasznosítottunk a Dunát, Tiszát, a Drávát, hogy azt nem duzzasztottuk, nem szorítottuk gátak közé, és hagytuk lefolyni, nem védekeztünk magas gátakkal az árvízek ellen, hanem okos ártéri és fokgazdálkodást alkalmaztunk. Fokok csatornákat jelentenek, és nagyon ügyesen csináltak ilyen rekeszeket, amin a fiatal halok visszaúsztak a folyóba, idősebbeket meg kifogták.

Az ártéri erdőkben meg nyáron gyümölcsöt termeltek, valószínű gombák is voltak bőven, a gyökerei felszívták a vízet, télen meg ezek az erdők voltak a haszon állatoknak a téli szállása...

Én is ezt mondtam lényegében, csak azt mondom, hogy ezt kistáblás régi módszerek felélesztésével lehetne még inkább jobban kihasználni...

A másik baj a monokultúrás nagytáblás mezőgazdasággal, hogy elfáradt tőle a talaj, már most sok vegyszert és rovarírtó szert használunk, amitől döglenek a méhek, és majd bizony ebből az lesz mint Szecsuán tartományban, hogy kis ecsettel porozhatod majd a növényeket önkéntes munkában..

Inkább az kellene, hogy a régi bevett fajtákat visszahozni, mert vannak magbankok, ahol a régi itthoni fajta gyümölcs és zöldséget el tették, és hidd el, ha 1 kiesik járvány miatt és van 99 másik, akkor nincs akkora vész, mintha 1 fajta paradicsomra teszed fel az életedet paradicsom farmerként...