Ha összefognának az EU-s országok szélsőjobbos pártjai, átalakíthatnák az EU-t egy új Római Birodalommá? Támogatnátok egy ilyen akciót?

Egy posztmodern, részben bázisdemokratikus, részben kommunisztikus alapon álló hálózatszerű, utopisztikus jövőt tudok elképzeni, ahol felszámolják a mai értelemben vett mélyszegénységet, hajléktalanságot, megszűnik a ,,lakhatási szegénységnek'' nevezett undorító népirtása a szegény tömegeknek, a magyar társadalomban levő kölcsönös félelmek és görcsök feloldódnának, a kisnépek (cigányok, Európa egyéb kis nyelvjárásszerű népei, ilyen szorb meg jiddis meg balkáni ősi néptöredékek) meg visszakapnák őseik nyelveit revitalizált formában.

Kicsit olyan lenne, ahogy haladóbb szovjet meg NDK-s írók elképzelték a kommunista jövőt, de sokkal több lenne benne a valós emberi esendőségekből is, rugalmasabb, demokratikusabb lenne.

Ezek részeként el tudnék képzelni a latin revitalizációját is, részben afféle a gyökereket erősítő kulturális szimbólumként, részben kisebb társadalmi kísérletként.

Ezzel práhizamosan annyi kisebbségi nép is visszakapná ősei nyelvét revitalizált formában, hogy a mai nemzetállamok is lényegében emgszűnnének, nem lenne ilyen hogy államnyev meg kisebbségi nyelv.

Egyszóval el tudnám képzelni a latin nyelv revitalizációját, de a szélsőjobbos pártok közül egyikben sincs meg az ehhez szükséges érzék és finomság. Lehet hogy Boris Johnson személyes neveltetése egyénileg képessé teszi őt arra, hogy ennek fontosságát valamelyest érzékelni tudja (kiválóan tud latinul is és ógörögül is), de azt kell hogy mondjam hogy még ha egyénileg van is valami érzéke, de politikusképp pont nem tudja a személyes érzéket a valóság rangjára emelni.

Pl. ahelyett, hogy a szegény rétegek lakónegyedeit, a nemes antik elődök példáját alapul véve, életképes közösségekké emelte volna, ehelyett Londonból ilyen csöcs burzsuj ,,modern'' várost csinált, gazdag üzleti negyedekkel, a régi szép ősi szegényebb közösségek megszűnésével.

A Brexitben pedig a demokráciának azt a fajta mai populista, csöcs fogalmát képviselte, ahol a politikus populista módon rájátszik a ,,nép'' elfojtott traumáinak alantasabb részére. Nincs benne semmi az ókori görög bölcsek számos figyelmeztetéséből. A demokrácia valójában nehéz dolog, rengeteg gondosságnak, törődésnek kell lenne bennie, és személyes felősségérzetnek is. A ma divatos populizmus megcsúfolása a demokráciának. a valódi demokrácia a nép vágyainak a maguk helyén való empatikus érzékelése, felelősségteljes alakítása, az alantas vágyaknak való proaktív szembeszegülés, széles látókör és hosszútvú tervek integrálására aló képesség.

Ezért a szésőkobbtól kevés reményt látok arra, hogy Európa ókori és ókor előtti múltjának finomságait érzékelni tudják. A kommunisták közül egyes gondolkodóknak már több érzéke megvolt ehhez, ők integráltabb, holiszikusabb érzéket és világképet tudtak kialakítani, de a dolog ezzel együtt is nagyon összetett. Sajnos ezért közülük is nagyon sokan képtelenek voltak a dolog kézbentartására. A demokráciára ezért mindenképp vigyázni kell.

Sajnos nálunk a rendszerváltá során történtek nagy értékveszteségek. Ahelyett, hogy hagyományőrző, az őskommunista múlt értékeit őrző testvérnépünk, a cigányságunk felemelkedett volna, ehelyett a ,,rendszerváltás'' elhibázott folymatában végleg maga alá gyűrte ezeket a rétegeket a megalázó és undorító mértékűvé fajult mélyszegénység, az ennek nyomában elszabaduló erőszak. Talán-talán egyfajta NDK-s méreteket idéző állami lakásépítés, a lakhatási szegénysgég tudatos felszámolása enyhíthetne még ezen, de ide már jóval több kell.

...: elsősorban széleskörű néprajzi, kulturális antropológiai ismeretek, a cigányság szeretete, poszmodern, holisztikus, msszetekintő demokráciafelfogás, amely egyúttal egyfajta respublikánus, arisztokratikus felősségérzetet is tartalmaz.

A népszerűtlen intézkedéseknek a tudatos felvállalása, a mélyszegénység megalkuvást nem ismerő megszüntetése, még akár társadalmi nyugtalanság és a középrétegek esetleges irigységének képződése árán is.

A régi NDK-t idéző lakóházak, lakótelepek, lakóközösségek épülése, az összes hajléktalan és gettólakó rendes lakásokba való kerülése, és legalább a legszegényebbek számára valamiféle valódi kommunizmus.

Európa múltjából az ókori görög szellem, amely botokkal és árnyékokkal képes volt megmérni a Föld kerületét, a Hold távolságát és méretét, és bár elnagyoltan, de 2 nagyságrend tévedés erejéig még a Nap távolságát is. Megsejteni az atomok létét.

És az ókori Róma legősibb múltjából egészen a középkori kis kézműves és eretnek közsségekig át ívelő szellem is, amely a felvilágosodáson és az utopista gondolkodókon át egész a mai napig ívelt. A szabad ember büszkesége munkájára, a társadalom fejlődése a végtelen felé, de egyúttal az ősember legősibb kommunizmusának, gyökereinek megőrzésével.

Azért egy pontjában egyet értek a kérdéssel.

És az az építészet. Az objektíven is jóval kifinomultabb és szebb volt akár 50 vagy 100 évvel ezelőtt is a mai "modern" üvegfalú betonkockákhoz képest.

A kifinomultabb építészetet jó volna visszahozni.