A politikusok, választók miért mondják, hogy az éghajlatvédelmi, környezetvédelmi változásokat nem a lakosságnak, hanem a nagy cégeknek, nagy szennyezőknek kellene megfizetni, csinálják ők maguk? Egyetértesz ezzel?
Igaz, hogy a legnagyobb szennyezők az iparban vannak, de a lakosság is sok CO2-t bocsát ki a autókban elégetett üzemanyag, otthon eltüzelt földgáz révén. Így jogos az EU, Zöldek igénye, hogy ők is fizessenek a kibocsátásért, próbáljanak meg átállni. Náluk is szükség lehet lemondásra (pl. benzines autó helyett vegyék meg a drága elektromos autót vagy járjanak biciklivel, tömegközlekedéssel). Bár a Zöldek igénye környezetszennyezéssel is járhat. Például a szegény háztatások, ha a tiszta gáz helyett fával tüzelnének, jelentősen romlana a levegő minősége, szennyezettsége.
Másrészt meg ha csak az iparra, szolgáltató vállalkozásokra rakjuk a terheket, azt is végül a lakosság sínyli meg. Ha megdrágítjuk az üzemanyagokat vagy előírjuk, hogy a fuvarozók drága elektromos, hidrogénes teherautóval szállítsanak, akkor megnőnek a szállítási költségek, amit a vásárló fog megfizetni, elszáll az infláció. Az energiaiparban is a változásokat végső soron a vásárlónak kell megfizetni. Németországban háromszor drágább a villanyáram a lakosságnak, mint Magyarországon. Nálunk is meg kell majd fizetni az átállás költségeit. Ha az acéliparban, cementiparban CO2 kvótát kell fizetni, drága új technológiákat bevezetni, akkor is az lesz, hogy az ipar átköltözik Ázsiába (megszűnnek az európai munkahelyek, ezt is a lakosság sínyli meg végül) és/vagy nagyon megdrágul az acél, cement, tégla, sokkal drágábbak lesznek a dolgok, drágulnak az ipari termének, sokkal drágább lesz építkezni, még elérhetetlenebb lesz egy új lakás, ház, ami megint csak csökkenti a lakosság életszínvonalát. Vagy ha a légitársaságoknak kell majd sokat fizetni a repülőgépek emissziójáért Európában, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy drágább lesz a repülés, nehezebben lesznek elérhetők a külföldi utazások, nyaralások, ami szintén egyfajta vásárlóerő-csökkenés, életszínvonal csökkenés lehet az európaiaknak, de cserébe a repülőzés visszaszorulásával a CO2 kibocsátás is csökkenhet.
válasza:Ez mind csak szándék kérdése. A mai vállalatok olyan obszcén mértékű vagyont halmoztak fel, hogy annak egy aprócska töredékéből könnyedén lebonyolítható lenne az átállás akár 1-2 év alatt. Nem azért nem tesszük, mert nem tudjuk megfizetni. Hanem azért, mert ezeknek a vállalatoknak a vezetői megveszik a politikusokat, akik emiatt nem hajlandóak a legeslegkisebb terhet se rátenni a vállalatokra.
Fölösleges azon lihegni, hogy ki fogja megfizetni a drágább szállítmányozást, miközben a szuper-gazdagok űrhajókat építenek kínjukban, annyira nem tudnak mit kezdeni az elképzlehetetlen mértékű pénzükkel.
#1 A fosszilis üzemanyagok kiváltása nem olcsó dolog.
Csak a Paks II 4000 milliárdba kerül és az ország villamosenergia igényének csak harmadát fogja fedezni. Ennyi pénze az olyan nagyvállalatoknak sincs, mint az MVM. A vállalatok ha nyereséget termelnek, azt általában, néhány kivételtől eltekintve nem halmozzák fel, nincsenek hatalmas összegek a számláikon, hanem kifizetik a részvényeseknek osztalékként (az MVM esetében az állam kapja a pénzt). Sok pénzt újrabefektetnek, ez is jellemző a vállalatokra, de a zöld technológiákba, átállásba fektetni is jelenleg még inkább csak akkor éri meg, ha az állami szabályozás megfelelő hasznot garantál a befektetőknek (például szélerőművek, naperőművek számára államilag garantált, emelt átvételi árral, szubvenciókkal biztosítják a kormányok a tőke beáramlását a szektorba). Sok területen pedig nincs is még kiforrott technológia. Például az acéliparban még csak most kezdődnek az első kísérleti projektek az EU-ban a tiszta technológia érekében.
Ha az ország személygépkocsi állományát új villanyautókra akarjuk cserélni, az meg kb. 20 ezer milliárd forintba kerülne.
válasza:“ pl. benzines autó helyett vegyék meg a drága elektromos autót ”
Csak pár kérdés:
Láttál már kobalt meg lítium-bányát?
Az elektromos energiát ma hány %-ban állítják elő co2 neutrális energiaforrásokból?
A napelem és a szélkerék előállítása mennyi co2-t termel? Mennyire környezetszennyező az előállításuk és karbantartásuk?
válasza:“Ha az ország személygépkocsi állományát új villanyautókra akarjuk cserélni,...”
...akkor összeomlana a villamos hálózat. De lehet, hogy nem csak Magyarország szinten. :)
válasza:Ez így alapvetően téves megközelítés. Attól, hogy visszafogjuk a fogyasztást, nem fog érdemben változni semmi. Fenntarthatóvá kell válni, ehhez pedig a jelenlegi rendszerben a fogyasztó csak kevéssé tud hozzájárulni.
Pl. igen, kevesebbet kéne repülni, de erre nem az a megoldás, hogy repüljünk kevesebbet, hanem hogy épüljön ki egy alternatíva. Ez lenne a gyorsvasút.
Elsősorban a politika változtathat a helyzeten.
#5
Egy Európát behálózó gyorsvasúthálózat kiépítése is óriási költség, azt is meg kellene fizetni valakinek. Ha az utas fizetné meg, akkor a vonatjegy is iszonyú drága lenne. Manapság a repülés az olcsóbb, egyszerűbb és egyébként a gyorsvasút is csak középtávra jó, messzi célokhoz (pl. Anglia, Spanyolország, Kréta, Törökország, Tunézia, Egyiptom) úgy is repülni akarnának az emberek. USA-ba sem akarnánk hajóval menni.
Ha visszafogjuk a fogyasztást, kevesebbet utaznak, kevesebbet autóznak, kevesebbet vásárolnak az emberek, alacsonyabb életszínvonalon élnek, nyilván az a leghatékonyabb módja a kibocsátáscsökkentésnek, fenntarthatóságnak.
Németország hiába törekszik politikailag nyilvánosan az éghajlatvédelemre, ha a gazdaság sokat termel, a lakosság sokat fogyaszt, magas színvonalon él. Egy átlagos németre kétszer annyi emisszió jut, mint egy átlagos portugálra, horvátra, törökre és négy-ötször annyi, mint egy indiaiara, albánra, pedig utóbbiakban a politika kevésbé helyez erre hangsúlyt, mint a német kormány. Ezért nincs igazad abban, hogy a politikusoké a legnagyobb szerep. A fő kérdés, hogy hogyan élnek az emberek.
válasza: válasza:#7
Csak ez nem igazán működik, ahogy korábban is kifejtettem. Ha az emberek új autót vásárolnak, utazgatnak, ipari termékeket vásárolnak, épületeket, utakat építenek, sok húst esznek, feldolgozott élelmiszereket vásárolnak, ahol megy a gazdaság, magas a GDP, magas az életszínvonal, ott magas az emberek ökológiai lábnyoma is. Van fejlődés ezen a téren, ma már egységnyi GDP növekedés jóval kevesebb CO2 kibocsátással jár, mint 20-30 éve, de ez még mindig nagy mennyiség és 30 év múlva is jelentős lesz. A német hidrogéngazdaság is csak elméleti elképzelésekben létezik, nagyon távol állnak a megvalósítástól, nincs is rá komoly elköteleződés, mivel féltik az ország versenyképességét, életszínvonalat a nagyon magas árak miatt. Csak néhány kirakatberuházást terveznek, amit mutogathatnak majd, hogy csináltak valamit az ügy érdekében. Olyan ez, mint a MOL-ban a Bubi, ami szimbolizálja a környezetbarát közlekedést, megosztási szolgáltatást.
válasza:Ahogy írtam, nem visszafogni kell a fogyasztást, hanem átalakítani. :)
Nem új autó kell, hanem tömegközlekedés.
Zöld terméket lehet vásárolni.
Zöld épületeket lehet építeni.
Műhúst lehet enni.
Étterembe lehet járni, főzni lehet.
...stb.
Ez politikai szinten lehet szabályozni, ösztönözni.
Nem kell lemondani semmiről, csak zöldebb termékeket kell zöldebb módon előállítani. Nem azért nagyobb az amerikai ember lábnyoma, mert gazdagabb, hanem mert kevésbé fenntartható az életvitele. Norvégia pl. közel azonos gazdagságú, mégis jóval fenntarthatóbb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!