A történelem hány %-a lehet hamis?

Nyilván a történelem szubjektív, de nem feltétlen hamis, van tényszerű része.

Pl. ha ma megkérdezel egy kormánypártit azt mondja, hogy az ország szárnyal, ha egy ellenzékit az meg azt mondja, hogy borzalmas diktatúra van. Ez a szubjektív része. Nyilván régen is különböző emberek különbözőképpen látták a dolgokat. Aztán vannak az objektív tények: uralkodók neve, csaták megtörténése, szövetségek létrejötte stb.

Ezek azért többnyire korrektül maradtak fenn. Persze ha a régmúltat nézzük ott lehetnek pontatlanságok (pontos dátumok stb.). Ami viszont egy nép írásbelisége előtt történt az már inkább a találgatás kategória.

Kedves Kérdező!

Te Illig elméletére, a kitalált középkorra utalsz.

Illig elmélete azonban nem állta ki a tudományosság próbáját, ma a történészek téveszmének tartják, ugyanis számtalan bizonyítékkal cáfolható.

A kora középkori, vagy ókori források nem azért megbízhatatlanok sokszor, mert tudatosan hazudni akartak, hanem azért, mert az akkori kor viszonyai között olyan nehézkesnek számított a kommunikáció, hogy sokszor hallomásból, megbízhatatlan kútfőből írták le őket.

Egy példa: van egy szerzetes egy franciaországi kolostorban, aki saját kora történelméről ír egy könyvet 1000-ben. Nincs tv, nincs internet, nincs telefon. a híreket kereskedők, utazók hozzák-viszik. Egy nap kereskedők jönnek a kolostorba, akik elmesélik a szerzetesnek, hogy volt egy nagy csata Dél-Itáliában a bizánciak és az arabok között. A szerzetes ez alapján beleírja a művébe a csata tényét, és a kereskedők által elmesélt körülményeit. De maguk a kereskedők sem résztvevőként értesültek a csatáról, hanem más kereskedőktől, akikkel mondjuk Milánóban találkoztak a piacon. De a Milánóban a történetet elmesélő más kereskedők sem vettek részt a csatában, hanem ők is csak hallottak róla egy paptól a római piacon, a pap meg a Nápolyban élő unokatestvére leveléből értesült az ütközetről.

Kedves Kérdező!

Ezt írtad: "A középkori történelemben hemzsegnek az azonosságok. Ugyanazon események sora ismétlődik szinte évre pontosan. Uralkodók egymásutáni uralkodásaik periódusa egyezik meg a kora középkorig, ókorig visszamenve. Minden történelmi esemény ismtélődő szabályszerűségeket mutat. Ugyanzok ismétlődnek szinte évre pontosan. Vajon az egész ismert történelem hamisított?"

A történettudomány azért tudomány, mert tudományos módszertannal dolgozik.

Például Nagy Károly létezését nem csak a Frank Birodalom írott forrásai bizonyítják, nem csak ezért hiszik el a történészek, hogy létezett.

Nagy Károly létezését bizonyítják korabeli, külső, arab és bizánci források, tehát idegen nagyhatalmak, az Arab Kalifátus és a Bizánci Birodalom egykorú, írásos emlékei is megerősítik a létezését.

Nagy Károly létezését bizonyítja a pénzverése, ugyanis ezeken latin nyelvű feliratban megnevezik az uralkodót.

Létezik például a Nagy Károly által építtetett Fossa Carolina, a Károly-csatorna.

Nincs nagy jelentősége annak, hogy mi igaz belőle, mi hazugság, a történelem egy adott korban az, amit akkor a múltbeli történésekre elfogadnak egy országban, vagy sok országot tömörítő civilizációs blokkban.

Aztán ahogy annak kultúrája változik, a múlt történelmét is szépen ahhoz írják. Pl. most a nyugati társadalmak kezdenek színesedni, a fehér hódítások, gyarmatosítások nagy történelmi szereplőit kezdik porba tiporni, a leigázott népek kultúráját meg nagyon megszépítik.

De nem csak a történelem ilyen, hanem a jogszolgáltatás is, pl. a Kúria büszke jelmondata (weblapjukon csupa nagy betűkkel, így átmásolva):

"RES IUDICATA PRO VERITATE ACCIPITUR"

"A MATTER ADJUDGED IS TAKEN FOR TRUTH"

„AZ ÍTÉLT DOLGOT (A JOGERŐS ÍTÉLETET) IGAZSÁGKÉNT KELL ELFOGADNI”

[link]