Jogilag megtehetné egy amerikai elnök hogy megtámadja Oroszországot?

"Mennyire egyenlő az elnök a kongresszussal?"

Ez attól függ, hogy az "egyenlő" szó melyik jelentését használod :D

Ha úgy használod, mint "azonos", akkor a válasz az, hogy egyáltalán nem. Az USA kormányzati rendszere prezidentális, tehát a kormányfő és az államfő személye azonos, a kormány csak az államfő irányába felelős. A kormányt a kongresszus nem válthatja le, maximum az impeachmenten keresztül az elnököt lemondathatja (de ez még sosem történt meg, egyszer volt rá igazából esély, a Watergate-botránynál, de akkor Nixon inkább magától lemondott). Magyarországon ezzel szemben pl. parlamentáris rendszer van, tehát a kormányfő és az államfő személye nem azonos, és a kormány a országgyűlésnek felelős. Magyarországon az országgyűlés a teljes kormányt bármikor lemondathatja, és magát a kormányt is el kell fogadnia. Az USA-ban az elnök alakít kormányt, és ebbe a kongresszusnak nagyon limitált beleszólása van.

Ha úgy használod az egyenlő szót, hogy egyenlő hatalmú, akkor a kérdés picit árnyalt: az USA-ban a hatalmi ágak sokkal jobban szétvannak bontva, mint itthon. Ahogy előbb említettem, az amerikai kormány nem felelős a kongresszusnak, teljesen önálló jogkörrel rendelkezik, amibe a kongresszus nem szólhat bele. Ettől függetlenül természetesen a kongresszus hozhat olyan törvényeket, amiket a kormánynak be kell tartania, míg az elnök nem hozhat olyan rendeleteket, amik a kongresszus működését szabályozzák. Ezáltal kijelenthető, hogy az elnök (és a kormány) hatalma de facto kisebb, mint a kongresszusé, viszont mivel az elnök saját maga állítja össze a kormányát, sokkal hatékonyabb mint a kongresszus.

#14

Néhányan már szépen kifejtették neked, hogy a hadüzenet a kongresszus dolga, az elnök pedig nem a kongresszus.

Ebből következően ha mondjuk Trump azzal kel fel, hogy nukleáris háborút indít, akkor valószínűleg azzal fekszik, hogy ráhúzták a muszájkabátot.

#10, #11 Egyébként érdekes, hogy az Egyesült Királyságban 2011-ig nem kellett parlamenti hozzájárulás háború indításához. A kormány, ami a parlamentnek felelős, megkérhette a királynőt, hogy indítson háborút.

A vétójog is érdekes: az amerikai elnök bármit megvétózhat, de ha kétharmaddal elfogadja a kongresszus a törvényt újra (override), akkor az aláírása nélkül is törvényerőre lép a törvény.

Az angol királynő mindent aláír, de ha nem írná alá, gyakorlatilag a törvény sosem lépne hatályba.