Hogyan léphetünk ki a Türk Tanácsból, ahol jelenleg megfigyelő tag vagyunk?

13. Ennyi marhaságot hogyan tudtál összehozni egy mondatban? A honfoglaláskori magyarok szerinted az elsők voltak? A nyelvrokonságot nem a kultúra határozza meg, mert az jön és megy. Nyilván hasonlítottak a türkökre az ősmagyarok, mert lényegében egy helyen éltek évszázadokig. Ennyi erővel akkor miért nem vagyunk osztrákok? Ugyanis 500 évvel ezelőtt a harcmodorunk, a kultúránk, az öltözködésünk mind osztrák "rokonságot" mutattak.

A jelenlegi tudományos konszenzus nem politikán alapul, azon a te konteóid alapulnak. Ezt a témát Amerikától Japánig így állítják. Az Uráli és Türk nyelvek hogy a fenébe lennének ugyanazok? A nyelvészek valamiért nem ezt mondják. De akinek van füle, az is megmondja.

Slusszpoén, ha még türkök is lettek volna az ősmagyarok, akkor is tárgytalan a téma, ugyanis nekünk már amúgy sincs sok közünk hozzájuk.

18. A nyelvtan gyakorlatilag ugyanaz? Olyan érdekes, akinek ez a munkája azt mondja hogy nem ugyanaz, biztos mind le vannak fizetve egy gonosz politikai összeesküvés miatt, ami az egész világra kiterjed. Mesélj még...

Én nem vagyok nyelvész, de azt tudom, hogy a ragozól nyelvek egyáltalán nem olyan ritkák, mint azt sokan gondolják. A Zulu és Swahili nyelv is ragozó, akkor ők is a nyelvrokonaink? Ha már a ragozásnál tartunk, a magyarban a ragok esetszáma 18 lehet, ez a finnben és az észtben 15, a törökben mindössze 6. A török használ folyamatos igeidőt, ami az Uráli nyelvekre nem jellemző. Csak két dolog, de biztos ezt is a gonosz nyelvészek találták ki. A nyelvészek a Prototürk nyelvet olyan 1700 évvel ezelőttre teszik Közép Ázsiába, a Protouráli nyelvet kre. 5000 - re teszik és csak a magyart 2000 évvel ezelőttre tudták visszakövetni. De igazad van, tök ugyanaz.

Ja, és a nyelvészek nem tagadják az általad említett hasonlóságokat, mindössze máshogy magyarázzák azokat, mint te. Aki látott már 30 ragozó nyelvet a világ külömböző pontjain és meglát kettő másikat, nyilván nem az lesz az első mondandója, hogy "hát, biztos rokonok, ennyi". Ha ilyen dolgoknál megállnának, akkor ma a Japán és a Kínai ugyanabba a nyelvcsaládba lenne sorolva, mert egy csomó hasonló szavuk van, meg azonos írásjeleik.

Az urál - altáji elmélet születésekor a nyelvészet még gyerekcipőben járt. A rendszerezés felszíni dolgokon múlott. Ahogy régen is egy családba sorolták a görögök az összes piros vérű állatot, és így lett a földigiliszta a szarvas rokona, úgy a nyelvészet hajnalán is azt hitték, hogy a ragozás megléte az kizárólagos származási mutató, és így került egybe az Uráli és Altáji nyelvcsalád. Ez körülbelül 100 éve elavult elméletnek számít, ezt konszenzus alapján döntötték el, tehát a döntésben résztvevő tagok túlnyomó részének semmi érdeke nem fűződött a két nyelvcsalád szétválasztásához. Az Altáji nyelvcsaládot magában már a 20. században elkezdték kórcső alá venni, és ott is megállapították, hogy a hasonlóságok az évszázados együttélésnek és keveredésnek köszönhetők, az ősi szógyökök hangalaki változásai nem mutattak szabályos mintázatot az Altájinak tartott nyelvek között, továbbá kronológiai szempontból sem stimmelt a dolog. Ezt a demokratikus "Altáji" országok, mint pl. Mongólia, Japán, vagy Kórea szintén így állítják, és tagadják a nyelvcsalád létezését. Éppen az állításoddal ellenkezőleg, politikai érdekek ahoz fűződnek, hogy erre az elavult nyelvelméletre lehessen építeni intermacionális kapcsolatokat, így egy erősebb egységet létrehozva. Erre főleg azok az országok vágynak, akiknek van vaj a fülük mögött és emiatt külolföldi szankcióktól félve, egy biztonságos zónát akarnak létrehozni maguk körül, amiben nyugodtan csinálhatják a "dolgaikat". Milyen érdekes, Kirgisztán és Törökország a japánok rokonainak tartják magukat, de a japánok valahogy ezt nem így gondolják.

Egy elmaradottabb ország állít jogutódi kapcsolatot egy fejlett ország irányába, de á, biztos az ő elméletük a politika mentes és tisztán tudományos, míg mondjuk Japánnak ez nem osztana, nem szorozna, de mégis tagadja. Akkor hol van a politikai húzás?

Összegezve nem csak az Urál - Altáji, de magában az Altáji nyelvcsalád is elavultnak számít.

A magyarban amúgy a türk eredetű szavak a szókincs 9 százalékát teszik ki, ezt nézd úgy, hogy a német eredetű szavak 11% ot, a szláv meg 21 - et.