Oroszország további bátorításnak veheti, hogy Amerika egyre inkább lebontja a hagyományos, konzervatív nemzetközi jogi kereteket?

Az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok már többször szembekerült egymással az utóbbi évtizedekben.

Először 1999-ben, amikor az USA és a NATO az ENSZ BT felhatalmazása nélkül bombázni kezdte Szerbiát és Moszkva mélyen elítélte az amerikai agressziót, még válaszcsapással is fenyegetőzött.

A 2003-as Irak elleni agressziót, inváziót is ellenezte Oroszország.

2008-ban is kiéleződött a szembenállás, amikor az USA a szerb, orosz, kínai tiltakozás ellenére hivatalosan is felkarolta Koszovó egyoldalú, jogellenes elszakadását és elismerte a szerbiai szakadár tartomány függetlenedését. Ez veszélyes precedensnek bizonyult, aláásta a korábbi világrendet, melyben az államok szuverenitása, területi integritása, az államhatárok sérthetetlensége felette állt a kisebbségek, autonóm tartományok önrendelkezési jogának. Még ebben az évben válaszlépésként Oroszország elismerte a grúziai szakadár tartományok, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. Ezt viszont Amerika ellenezte.

Oroszország egyre bátrabb lett, 2014-ben még tovább ment és miután felkarolta a krími orosz szeparatista törekvéseket, elismerte a Krími Köztársaság függetlenségét, gyorsan annektálta is a területet az Oroszországi Föderációba, ily módon területileg is terjeszkedett. Ugyanakkor Oroszország ekkor még adott a demokratikus látszatra, helyi lakosság önrendelkezésére és népszavazást tartott a kérdésről.

Még tovább gyengítheti a régi, hagyományos nemzetközi jogi normákat, hogy idén az USA elismerte a Golán-fennsík Izraelhez tartozását, melyet Izrael még az 1967-es háborúban foglat el Szíriától és 1981-ben annektálta bármilyen helyi népszavazás, legitimáció nélkül.

Kérdés, hogy ez Oroszországot is bátoríthatja-e, hogy olyan területeket foglaljon el és annektáljon, ahol a helyi lakosság ezt nem támogatja?