Adolf Hitler miért gondolta azt, hogy bármilyen realitása van annak, hogy a német hadsereg Moszkvát elfoglalhatja nyugatról gyalogosan? Miért küldte a biztos halálba a német katonákat?

"Az orosz tél állította meg őket nem a vörös hadsereg.

Sokkal korábban sem indulhatott volna, mert a tavaszi olvadás után is járhatatlanok voltak az orosz utak.

Az utánpótlási vonalak gondosabb megtervezésével és nagyobb készletek felhalmozásával talán sikeres lett volna az offenzíva. De az egy évvel elodázza a támadást.

Túl mohó volt Hitler."

Egy dolog hogy tél így meg úgy de ha az nincs is akkor sem nyertek volna.

A barbarossa hadművelet nem terjedt tovább az urálnál . Lényegében ez okozta a sztálingrádi katlant is mert elérték a volga folyót ameddig a hadművelet el volt tervezve, aztán a sztálingrádi harcok során az oroszok simán átkeltek rajta és bekerítették a városban harcoló csapatokat.

A másik dolog pedig azzal hogy elesik a főváros az nem jelent semmit. Az csak hitler fejében volt egy nagy dolog. Bár kétlem hogy Moszkvát olyan könnyű lett volna bevenni

1941. október 1 és január 7. között 2 millió emberrel, 2500 tankkal és rohamlöveggel, 14 ezer ágyúval, 600 repülővel támadták csak Moszkvát.

Ezzel 2 hónap alatt az egymilliós orosz erők emberállományának 2/3-át felszámolták (500 ezer halott és eltünt, 150 ezer sebesült) csekély veszteség (100 ezer halott, 100 ezer sebesült, technika negyede pusztult el) mellett, de jól ellőtték a lőszereiket, viszont olyan szintű utánpótlás volt azért, amivel felszámolhatták volna a maradék 1/3-nyi védőt is. Ha nem jöttek volna a friss szibériai csapatok, amikre a németek negyed akkora erőt kalkuláltak...

#10

Nem igazán. A német gazdaság súlyos válságba került '41-re. Már az egész háborút úgy kezdték '39-ben, hogy Németország teljesen el volt adósodva a fegyverkezés és a jóléti kiadásaik miatt. 1933-ban 13 milliárd RM-os adóssággal vették át a kormányzást, amit Lengyelország lerohanásáig 50 milliárdra növeltek úgy, hogy az elfoglalt Ausztria és Csehország arany- és devizatartalékait is teljesen felélték. Hitler mindent egy lapra tett fel, úgy volt vele, hogy nem számít az eladósodás, hiszen ha megnyerik a háborút, akkor úgyis ők diktálnak majd és vagy nem kell visszafizetni az adósságot, vagy majd az elfoglalt területek kizsákmányolásával futja rá. Az egész kormányzásuk arról szólt, hogy mindig előremenekültek a problémák elől, úgy viselkedtek, mint a rák, aminek mindig újabb és újabb forrásokra van szüksége a fennmaradáshoz.

A másik, ami necces volt még, a nyersanyaghiány, amit szinte teljes egészében a Szovjetunióból elégítettek ki a háború 1939-es kitörése után (ez maximálisan kiszolgáltatta őket Sztálinnak) és a hadsereget sem bírták ellátni. A Wehrmacht fenntartása hatalmas emberanyagot és pénzeket vont el a gazdaságtól, rettenetes volt a munkaerőhiány Németországban. Leszerelni nem tudták őket, mert a szomszédban ott volt a Vörös Hadsereg és fenntartani sem tudták, mert nem volt rá keret. Egyszerűen muszáj volt támadniuk minél előbb. Arról nem is beszélve, hogy az idő a Vörös Hadseregnek dolgozott, mert míg ők tudtak hova erősödni, a Wehrmachtnak már nem nagyon volt hova növelnie az erejét a már említett készlethiányok miatt.

Szóval a Szovjetunió megtámadása egy maximálisan logikus lépés volt a németek részéről 1941-ben. Feltettek mindent egy lapra és bebukták.

#12

Ez rendben is van, csak az a helyzet, hogy december elején beköszöntött az igazi, orosz tél és a németek megálltak, lefújták az előrenyomulást december 5-én. Ha nem jönnek a szibériai csapatok, akkor sem tudtak volna egy tapodtat sem előre mozdulni, annyira kimerültek.

Te január 7-et írsz, mert hivatalosan akkor ért véget a moszkvai csata, de a németeknek már a november 30-tól december 5-ig tartó hét is csak egy nagy kínlódás volt mindenféle eredmény nélkül.

Most csak beleolvastam a Wikipedia cikkbe. 25 éve 15 évesen voltam felkészült a témában, de azóta ez mind kikopott.

Mindössze azt akartam érzékeltetni a kérdezővel, hogy a német támadó erő igencsak jelentős volt. (Tetszett a 13-as hozzászólásod).

Köszi. :)

Tudom, hogy jelentős erejük volt, de össze voltak fagyva, nem volt kajájuk, a fegyvereik is bekrepáltak a hidegtől, szóval olyan szinten harcképtelenné és csüggedté váltak december első hetére, hogy még a Moszkvát védő 3-400 ezer ember is elképesztően nagy falat lett volna nekik, ráadásul ez a keret folyamatosan töltődött volna utánpótlással, ahogy Sztálinék összeszedik magukat a tél folyamán és újabbnál újabb hadosztályokat szerveznek és vezényelnek a városba. Még Leningrádot is könnyebb lett volna bevenni, de már azzal sem mertek megpróbálkozni. A városi harcászat mumus volt a német hadseregnek, mivel a házak között kiegyenlítődött az a fölény, amit a mozgékony és jól szervezett Wehrmacht élvezett nyílt terepen a Vörös Hadsereggel szemben. Az oroszoknak emberanyagból volt rengeteg, így ha elérik, hogy akár 1000 katonájuk feláldozásával sikerül kiiktatni 750-800 német katonát, már nyert ügyük van.

A németek nagyon jó viszonyba kerültek az oroszokkal Lengyelország elfoglalása után, német páncélostisztek képezték az orosz tankosokat és ismerték a fegyverzetüket ekkor, ami nagyon vegyes, mondhatnám nagy részben elavult volt.

A harmincas évek végén a Vörös Hadsereg nagyarányú modernizálásba kezdett, ezeket az új fegyvereket a németek nem ismerték, egyrészt mert titkolták az oroszok, másrészt mert ekkor nem is volt a legtöbbjük még hadrendbe állítva, vagy ha igen, csak kevés volt belőlük.

Kiváló volt a 76 mm -es páncéltörő lövegük, vagy a T34 es harckocsi, amiből 41 ben cirka ezer darab volt és úgy négyszáz KV1 es nehéz tank, amik sokkolták a németeket, mert nem számítottak rá. Ekkortól már csak ezeket gyártották. Erre kezdték el a németek sebesen a Tigrist kifejleszteni, ami nem a legjobb eredménnyel járt, 43 végétől már nem is gyártották.

Úgy vélték, a Vörös Hadsereg rendkívül gyenge, pedig ez nem volt igaz ekkorra már, az idő a szovjetnek dolgozott, mert egyre jobb lett a fegyverzetük, amit a németek nem ismertek.

Hatalmas presztízsveszteség volt az oroszoknak a finnekkel való nyűglődés, Hitler úgy vélte, azért nem boldogulnak a finnekkel, mert arra sem képesek, holott csupán elképesztően rosszul szervezték meg a finn téli háborút.

Nem is számoltak azzal, hogy a finnek ellenállnak, azt hitték, csak be kell vonulni, meg aztán a körzetben kevés volt a rendelkezésre álló haderő, Lengyelország pacifikálása jelentős erőket kötött le és már ekkor készültek a Baltikumba bevonulni az oroszok.

Aztán továbbra is hibát hibára halmoztak, a támadó csapatokat gépesített egységekkel erősítették meg, de azok nem váltak be a finn télben, ekkor a saját kárukon megtanulták az oroszok, miképpen lehet a kőkemény tél egy hadsereg támasza. A brit és a francia diplomácia nyomására Sztálin meghátrált és ezt Hitler gyengeségnek vélte, pedig finom taktika volt az oroszok részéről, akik nem feszítették a húrt a végsőkig és nekik elnézték cserébe a baltikumi agressziót és még a lengyel hódítást is csak szőr mentén hánytorgatták fel később a szövetségesek Sztálinnak, holott ezért a németeknek kijárt a hadüzenet. Mellesleg a finn téli háborúban csak a Vörös Hadsereg 3-4 %-a vett részt, mire jelentősebb haderőt átdobtak volna, a diplomácia lefújta az egészet.

Aztán köztudott, hogy Sztálin elképzelhetetlennek tartotta, hogy a németek megtámadják, mert mindent szállított nekik, elég jó volt a kapcsolat közöttük és ezért olyan katonapolitikát folytatott, ami katasztrofálissá vált az oroszoknak.

Európában már nem volt mit hódítania, hiszen Lengyelországon megosztozott a németekkel, a Baltikumot megszállta, a románoktól elvette Besszarábiát. Csupán a Kaukázus volt tömve katonákkal, mert Perzsia felé nagyon szeretett volna terjeszkedni, már a cárok is ki akartak jutni a déli tengerekre, mert az északi hideg kikötőik telente nem voltak használhatók. Ekkor a perzsák még jól feküdtek a briteknél, de jellemző az oroszokra, hogy amikor megváltozott a helyzet, 41 nyarának a végén a legnagyobb vereségek közepette is elfoglalták Perzsia északi részét, közösen a britekkel, akik meg a délit.

Így hát Sztálin keletre vette az irányt és a hadereje kb. 40 %-a, ha nem több felsorakozott a japánok ellen, Mandzsúria volt a célpont, amely ekkor Japán bábállama bolt.

A német határon csupán gyenge kontingeseket tartott Sztálin fegyverben, egymillió főnél is kevesebbet és azok is egy 50-100 km mélységű sávban voltak elszórva, ez az oka a németek látványos kezdeti sikereinek, a helyi túlerőnek köszönhették, holott a Vörös hadsereg legalább kétszer olyan erős volt valójában már ekkor is, mint a támadó Wehrmacht, különösen azért, mert Hitler csapatokat állomásoztatott Krétán, Norvégiában, észak-Afrikában, Franciaországban és még ki tudja hol? Például Jugoszláviában, vagy Görögországban.

Az szovjeteknek komoly haderejük volt ezen kívül közép Oroszországban, meg a későbbi nagy csaták helyszínein, amelyeket vonakodva vezényeltek a frontokra. ki tudja miért?

Hitler beigazolódni látta azon reményeit, hogy a Szovjetunió agyaglábú óriás, pedig csak annak köszönhette látványos sikereit, hogy az oroszok hibát, hibára halmoztak.

A hatalmas emberveszteség, a rengeteg orosz hadifogoly is őt igazolta, azt gondolták Moszkva előtt, hogy az oroszoknak már nincs is komoly hadereje, pedig az alig lett kisebb, hiszen a sok korábban sorkatonai szolgálatot betöltött fiatalt behívták és felszerelték a dugig teli raktárakból a szükséges fegyverekkel.

Ha Hitler vár egy kicsit, akkor nagy valószínűséggel kitört volna a japán-orosz háború, de így végül az oroszok és a japánok megegyeztek és 41 őszén kivonták az egymással szemben álló csapataikat, az orosz vitte Moszkva alá, a japán meg főleg az ott felszabaduló haderőnek köszönhetően támadta meg az USA-t és a briteket.

Hitler és a német felderítés teljes mértékben tévedésben volt a szovjet erőket illetően, azt gondolták, hogy az oroszok a fő erőiket a német-orosz határvidéken tartják, amit nagyjából sikeresen kikémleltek, de azt nem is sejtették a háború elején, hogy a Vörös Hadsereg ennél sokkal nagyobb, legalább az ötszöröse és ez a tévedés, meg a fegyverzet alul értékelése, továbbá a szovjetek elkötelezettsége a háború iránt végzetesnek bizonyult.

micsoda?? :DDDD

ha van rendes teli meleg motyo.es minden a vezerkar elkepzelesei szerint ment volna,Vlagyivosztokig kergeti a nepet a Deutsche Wehrmacht.az mas kerdes,hogy miutan megverik oket,plusz a UKt,utana Nemetorszag kapta volna az atombombat,amibe nemszivesen gondolnek bele milyen lett volna,tekintve milyen kozel van.

És a húsz százalék gépesítésnek is hol volt üzemanyaga, hol meg nem...A háború előtt Európában talán a németeknél volt a legdrágább az üzemanyag literje(direkt-saját forrás alig volt, az egykori antant meg miért adott volna olcsón?) ezért talán minden 90-akárhányadik emberre jutott egy autó(!). A fejlett országok közül talán az olaszok voltak hasonló helyzetben. Eleve nem lehetett fejleszteni sem, pont az segített, hogy német gyárak és mérnökök dolgozhattak a szovjeteknek, ők segítettek felépíteni Sztálin seregét. Számos alapfegyvert terveztek meg, sőt titokban részt vettek német tisztek szovjet gyakorlatokon...Hitler tényleg háborút akart, de 1944-45-re. Se a hadsereg, se a flotta nem volt még készen. 39-ben megkapta...

Onnantól kezdve, azzal harcoltak, ami volt, menet közben kellett fejleszteni, kiküszöbölni a gyerekbetegségeket. Na, ENNEK ellenére egészen jól boldogultak.