Mi volt a baj a németeknél a 2. világháború alatt?

https://www.youtube.com/watch?v=UadVnoyTqc0

ez fatal error fatal error

meg lett mondva hogy túleerő volt velük szemben ember és nyersanyag hiány te meg leírod újra...

carl dönitz

[link]

A háborúban fontos szerep jutott az általa irányított tengeralattjáróknak; az atlanti csata első fázisában a németek megpróbálták elvágni az Angliába irányuló utánpótlási útvona- lakat. Rendkívül sok kereskedelmi hajót süllyesztettek el, a szövetségeseken a konvojok kialakítása sem segített, Dönitz ugyanis kidolgozta és alkalmazta az ún. farkasfalka-tak- tikát (Rudeltaktik). Leg­nagyobb sikereiket 1943 márciusában aratták az Atlanti-óceán északi térségében.

[link]

atlanti csata még jó hogy manapsg útolérik a hazugokat

ja hogy úgy kovojok... na mindegy akkor is voltak tengeri győzelmeik amíg meg nem jelent a radar

de persze végtelen emberanyaggal az oroszok 20 milliót a többiek öszesen kb 10 millió embert vesztettek (a 10 nem biztos) na mindegy de ennyi ember meg nyersanyag ellen úgy hogy amerikában nem is voltak harok persze hogy nem tudtak nyerni

viszont mégiscsak kellettek a nái tudósok meg mérnökök mindenkinek

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=l5-HFjLd1oM

bocs ezt akartam már kettőbel ezelőtt is csak ugye én magamnak nem törölhetem a kommentemet.. se nem szerkeszthetem

A német tengeralattjárók viszonylag jók voltak. Hmm, talán a legjobbak. Igaz, az amerikaiakon mind volt radar 1943-tól, viszont egy német VII-es vagy fél perc alatt el tudott tűnni a felszínről, ez egy japán vagy amerikai nagy batárnak egy-két percbe került, és a német kb. kétszer mélyebbre tudott merülni. A téjék hibája az volt, hogy lemerülve csak 6-8 csomóval tudtak haladni, illetve torpedót csak periszkóp mélységből, olyan 10-15 méter tudtak indítani. Vagyis ha a mélybe kényszerült, már nem tudott visszalőni, és elfutni sem.

A felszínen is olyan 20 csom körül volt a végsebesség, vagyis egy hadihajó már röhögve elment előle, csak lesből tudott támadni. Viszont ez minden korabeli tengeralattjáróra igaz volt. Kivétel majd a Type XX és utána, illetve a hozzá kifejlesztett hangrávezetéses torpedók. Ő már 100 méteres mélységben is torpedót lőhetett ki, illetve nem kellett periszkóp a célzáshoz, a torpedó önmagát vezette célra, plusz a hajónak aktív szonárja is volt. Tömeggyártás esetén ez komoly meglepetéseket okozott volna. (Kb. ez a mai téjék őse...) Mindezek ellenére azért a hadihajókat is meg tudták csépelni, a Barham csatahajó felrobbanása a neten is látható, azt is egy VII-es nyírta ki, de pl. Royal Oak csatahajó, Courageous hordozó, Ark Royal hordozó, Eagle hordozó...a Földközi tenger nem hordozó barát terület.

A német hadsereget über-gépesített hadseregnek tartják, mert így mutatták be a filmeken. Ez nem igaz. A teljes hadseregben a hadosztályok negyede-ötöde volt gépesített vagy páncélos. A többi gyalogos, jager, gránátos, etc. Ezek effektíve gyalogoltak, a tiszteknek lovuk volt,(főtiszteknek meg Kübelwagen autójuk) minden szakasznak volt egy kétlovas szekere lőszereknek, a géppuskákat és aknavetőket egylovas taligák vitték(if.8), a lövegeket is lovak húzták. Egy 105 millis tarackot hat ló húzott. Egy 150-es tarackot pedig két részben vontattak, 8 ló húzta az ágyútalpat, 8 a csövet, ezt persze lövés előtt össze kellett szerelni. Képzeljetek el egy "gyors" tüzelőállás váltást, ha áttört az ellenség! Esetleg egy tüzérezredben volt egy osztály, ahol az ágyúkat már RSO nevű lánctalpas vontató húzta, a másik kettőnél meg pacik. A légvédelmi gépágyúkat, a 120-as aknavetőket, páncéltörő ágyúkat gépek húzták már, és az utánpótlás kb. felét is teherautó vitte. A felderítők bicikliken tekertek, vagy lovagoltak. Egy késői német gyalog/gránátos/vadász hadosztályban egy zászlóalj volt, Stugokkal, páncéltörő ágyúkkal, légvédelmi gépágyúkkal, ők voltak csak teljesen gépesítve...Kezdetben, a háború elején meg volt egy ilyen hadosztályban összesen három páncélautó...wow. Minden nagy német előretörésnél hiába remekeltek a páncélos hadosztályok, ha a sereg háromnegyede napi(!) 20-30 kilométeres tempóval száguldott utánuk. Egy tank meg egy óra alatt ment ennyit.

A szovjet hadsereg is jobban volt gépesítve, már 1941-ben harminc pár százalékkal! Az angolok és amerikaiak pedig majdnem száz százalékban. Náluk csak az nem volt gépesítve, amit nem akartak, pl. gyarmati vadász, felderítő csapatok.

A légierő nem volt rossz, de csaknem teljesen hiányoztak a négymotoros nehézbombázók, az fw-200 csak egy felfegyverzett civil gép volt, a he-177 meg csak elrettentés, ugyanis rendes nehézbombázókkal 41-42-43-ban elérhető lett volna az Urál, aztán hülyére verhették volna a sebtében oda hurcibált gyárakat... Hiába lőttek ki naponta 100 T-34-est a fronton, ha a gyárak 200-at raktak össze...Ha mondjuk hetekig állt volna a termelés, akkor igencsak lett volna látszatja.

Ja, és persze, üzemanyag az ablakban, illetve mindenből kevés...

A legnagyobb bajok:

-Németország szövetségesei gyengék voltak. Kb egyedül a Németek voltak kemények a csapatban, a többi szövetségesük jóval gyengébb volt. Míg a másik oldalon több erős ország is volt amely egy maga gondot okozott.

-Kevés ember. A háború végére kb minden csatában kétszeres-háromszoros túlerő ment ellenük.