Mindent összevetve a Supermarine Spitfire vagy a Messerschmitt Bf 109 volt a jobb gép?

A két vadászgép közel azonos színvonalat képviselt. Az angliai csata idején nagyjából a következők voltak érvényesek:

Bf 109:

jobb motor,negatív G-s manővereknél is jól működött

kisebb fordulósugár

jobb emelkedőképesség és csúcsmagasság

Spitfire Mk II

erősebb sárkányszerkezet

jobb fegyverzet

jobb kilátás a kabinból

nagyobb hatótáv

Ezeknél a különbségeknél sokkal többet számított az adott szituáció, a pilóták képzettsége, az angol radar és hogy ők hazai terület felett harcoltak. (a lelőtt angol másnap ismét bevetésre ment, a német meg fogságba)

Bf109 E és a spit mk II nagyjából egálban voltak. Az emil befecskendezős motorja jól bírta a manőverezést (negatív G-nél nem hagyott ki, szemeben a spittel), a spit pedig 6000 méter felett jobban fordult az elliptikus szárnyának köszönhetően.

109F nem volt nagy előrelépés, sőt a fegyverzete gyengébb is lett.

Mk V. talán hajszálnyival jobb az F-től, de még az FW190 rávert.

A későbbi Mk IX-XIV merlin és griffon motoros változatok sokkal jobban teljesítettek, mint a kortárs 109G változat.

A 109K változat valamelyest felzárkózott, de nem sok értelme volt megalkotni. A sárkány addigra reménytelenül elavult.

A háború közepétől a spit egyértelműen jobb gép volt.

Vannak benne teljesítmény karakterisztika összehasonlítások. Itt-ott kicsit elfogult, de jó kis leírás.

[link]

Az Mk. XIV

Kérdező, ha ezt feltetted volna egy angolszász fórumon, akkor aztán végtelen vitát generáltál volna.

A Fritz szériás Messer fegyverzete nem gyengébb az Emilnél. Ugyan leírják, hogy az elsőn két 20mm gépágyú van, a másodikon csak egy, de azt már kevésbé, hogy eléggé nagy a különbség a az Emil MG/FF és a Fritz Mg-151/20 lövege közt. Az MG/FF hez csak csövenként hatvan lőszer van, az Mg-151 hez meg 150, vagyis éppenséggel többet tudsz vele lőni. Plusz még az Mg-151 lövedéke jóval több indító töltetet tartalmaz, ezért nagyobb a lövedék kezdősebessége, jobban összetart a géppuskákkal illetve mivel a csavartengelyben van a fegyver, sokkal kevésbé szórnak a lövedékek...

Illetve, már az F szérián megjelent a szárny alá telepített két gépágyú-gondola, igaz, nagyon ritkán használták ekkor még(41-42, harcok zöme keleti front, nem kellett a teljesítmény romlása.) Eleve, egy német 20 millis gépágyú lövedéke(robbanó változat, a "Minen") háromszor annyi robbanótöltetet tartalmazott, mint a többieké. Nagy nyomással tömörítették bele a töltetet, csak kisebb erejű anyagot lehetett emiatt használni, de összességében így is kijött valami másfél-kétszeres robbanó erő.

Az angolok 42-ig azzal küzdöttek, hogy a Hispano gépágyúkhoz nem volt megfelelő gyújtó, sokszor nem robbantak a lövedékek, szóval kezdetben inkább csak acélmagvas lövedéket használtak. Mondjuk ez jó volt a könnyű olasz harckocsik ellen Afrikában, pl.

Illetve, a szárnyba telepített gépfegyverek különösen manőverezésnél reménytelenül szórtak...Különösen a Spitfire 20 millisei, amik nagyobb indítótöltetet hordoztak mint a németek gépágyúi, viszont ez meg kissé nagy volt a gyenge Spit szárnynak. Lásd, az amerikaiak maradtak a 12,7-es géppuskánál, pedig az ő gépeik sokkal masszívabban voltak megépítve...

A későbbi szériás Messert és Spitet azért gyártották inkább, mert nem sikerült sem a németeknek sem az angoloknak a háború alatt megoldani az egész légierő átfegyverzését(ehhez a pilóták átvezénylését a frontról a hátországba átképzésre) és a teljes ipar átállítását. Szokták magyarázni a váltótípusok nem megfelelőségével is, de emberek, amit nem tudott az FW-190A(nagy magassági teljesítmény)azt simán tudta az FW-190D, illetve, amiben nem volt jó a Tempest, arra az angolok behozathattak Mustangot, Thudot, Hellcatet-és hoztak is!