A történelemben a nyugati intervenciós politika miért ilyen rövidlátó?
Az első világháborúban legyőzték Németországot, Ausztria-Magyarországot, Törökországot, de olyan igazságtalan, megalázó békefeltételeket diktáltak Párizsban, hogy az nem volt elfogadható és csak ideglenes békét jelenthetett. A törökök 1919-1923-ban ismét háborúhoz folyamodtak a revízióért és sikerült egy jobb békét kötni Lausennaben. Németország és Magyarország is a párizsi szerződések revízióját akarta. A nyugati hatalmak '39-ben háborúba vonultak, hogy megakadályozzák Németország keleti terjeszkedését és hogy Közép-Európa német befolyási övezet legyen. Ezt sikerült elérni, de ezért segítették a Szovjetunió nyugati terjeszkedését és hogy Közép-Európa szovjet befolyási övezetté váljon. A háború után meg már a Szovjetunió visszaszorítása lett a fő cél, jött a hidegháború. A '80-as években az afganisztáni háború idején Amerika elkezdte pénzelni, felfegyverezni a közép- és dél-ázsiai dzsihádistákat, mudzsahedeket (köztük Oszama Bin Ladent), hogy gyengítsék a Szovjetuniót. A szovjetek kivonulása után Afganisztában a dzsihádista mozgalom utódjaként megerősödött, hatalomra került a Talibán és az Al-Kaida és északra Tadzsikisztán is polgárháborúba süllyedt. Más területen, a szomszédos Iránban viszont Amerika már a '80-as években a radikális iszlamista rendszer ellen harcolt és segítették fegyverekkel, hírszerzéssel Szaddam-Huszeint az irak-iráni háborúban. A vegyi fegyverek fejlesztésében, bevetésében is támogatták. Paradox módon az iraki támadással szembeni nemzeti mozgósítás és radikalizálódás (megdőlés helyett) megerősítette az iráni iszlám köztársaság rendszerét. Szaddam a '90-es évekre kegyvesztetté vált. A szélsőséges iszlamizmus elleni elleni harc ellentmondásosságát mutatja azonban az is, hogy az afganisztáni talibán kormányt csak három ország, az elvileg amerikai szövetséges Szaúd-Arábia, Pakisztán és az Egyesült Arab Emírségek ismerte el, támogatta. Az arab világban máig legfontosabb amerikai szövetségesnek számító Szaúd-Arábia államvallása a fundamentalista vahabita iszlám, állami törvényei a korán, az iszlám törvények. A szeptember 11-i merénylők 75%-a szaud-arábiai állampolgár volt. A szaúdi Oszama bin Ladent az elvileg szövetséges Pakisztánban bujtatták.
A térség demokratizálási intervencióinak eredménye is megkérdőjelezhető. A szekularizált Szaddám-rezsim megbuktatása után Irak polgárháborúba süllyedt és az Iszlám Állam terrorszervezet is itt született. Szíriában a szekularizált Assad-rezsim elleni lázadóknak nyújtott fegyveres támogatás is sokszor az Iszlám Államot és egyéb szélsőséges iszlamistákat erősítette.
Líbiában sem hozott békét a NATO intervenció, az ország azóta is anarchiában van és Európa nem tud mit kezdeni a migrációs válsággal.
Persze az adott helyzetben helyesnek, hasznosnak tűnő politika hosszútávú negatív következményeit sokszor nem lehet előre látni, de mintha ezt nem is próbálnák mérlegelni a politikusok.
válasza: válasza: válasza:Ez tényleg érdekes, de szerintem nem csak az van, hogy nem tudhatták előre, mi fog történni, hanem az történt, hogy az adott szituációban a legjobbat választották ugyan de más lehetőség sem lett volna jobb, sőt, talán rosszabb.
Azt meg kell érteni, hogy csak az USA és csak egy Iszlám állam háborúja komoly veszélyt rejt magában, nagyobb lenne az áldozatok száma is, amit az amerikai közvélemény el tud viselni, így hát muszáj szövetségest találni, akiket elvileg csak megsegítenek, de éppen ezzel a segítséggel emelik fel őket egy későbbi potenciális és viszonylag erős ellenfél szintjére.
A szaudi barátság a kormánykörökkel anyagi vonzatú is, de politikai is, éppen azért, hogy az ország ellenséggé való válását megakadályozzák. Azzal, hogy a kormány pozícióját , aki baráti, megerősítik, így akadályozzák a többség radikalizációját.
Nem véletlen, hogy csak módjával fegyverezik fel a szövetségeseiket az amik, sokszor elavult harceszközökkel, éppen csak annyira, hogy nyerésre álljanak, mert számítanak arra, hogy később ellenük fordulhatnak.
Mit lehet tenni, ez van.
Az afgánokat is meg lehet érteni, az oroszok ellen elfogadták az USA segítségét, de amikor már csak ők maradtak, akkor ők lettek az ellenség.
Nem ismerős?
A magyar történelemben is volt ilyen, a török, osztrák malomkő között hol ehhez, hol ahhoz kellett fordulni segítségért nekünk is, valami ehhez hasonló történik ott is, persze sokkal átláthatatlanabbul.
válasza:Amit a világháborúkról írtál, az még csak bonyolítja a dolgot.
Mindenki úgy gondolja, hogy a megalázó békekötés volt a II. vh. oka és ez így is van, de én megkockáztatom, hogy normálisabb rendezés esetén sem lett volna kevésbé esély rá, sőt, éppen azért akarták meggyengíteni korábbi ellenfeleiket, hogy ne lehessen többé háború.
Ki lehet jelenteni, hogy a történelem folyamán minden népnek voltak a szomszédaival konfliktusai, a határvidékek vitatott területei és ez a német - francia viszonylatban sok háborúval járt, amit csak a közös Európa tudott teljesen megszüntetni.
Nem csak a vallási ellentétek okozhatnak ellenségeskedést, így ha nem gyengítik meg a legyőzötteket Versailles-ban, akkor pláne borítékolható lett volna egy újabb háború.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!