Milyen magyar tankok voltak a II. világháborúban?

ja Csehország , Franciaország és Lengyelország együtt elég erős volt 1938 előtt h akár fegyverrel is megálitsa Németországot !

előző voltam

Én csak a magyar fejlesztésű harckocsikat sorolnám fel:

Tankett:

A CV 35 Ansaldot a háború elején még használták de 1941-től csak kiképzésre alkalmazták.

Könnyű tank:

Toldi. Gyors és megbízható volt, de gyenge volt a fegyverzete és a páncélzata ezért igazából csak felderítésre volt alkalmas. A Straussler páncélosok még a Toldinál is gyengébbek voltak.

Közepes tank:

Turán család. Nagyobb erőt képviselt, de még mindíg gyenge volt a páncélzata egyedül a Turán III volt ami felvehette volna a versenyt a T-34-el, de ebből csak 1db készült.

Rohamlöveg:

NA a Zrínyi rohamlöveg már komoly erőt képviselt, de túl kevés volt belőlük. Tervben volt a Tas rohalöveg is ami még nagyobb erőt képviselt volna fegyverzete az Elefánt rohamlövegben is alkalmazott 88-as löveg lett volna, de sose készült el.

Páncélautó:

A Csaba páncélautónak jó terepjáró képessége volt, de karbantartása nehéz volt. Felderítésre jó volt.

Nehéz harckocsi:

A Tas ha időben elkészül biztos elbánt volna az orosz tankokkal még a nála nagyobb IS-2-esekkel is. Mondjuk csak a mi mércénkben mérve volt nehézharckocsi igazából egy nagy közepes harckocsi lett volna. A Párduc magyar megfelelője lett volna. Sajnos az egyetlen elkészült példányt a amerikai légierő megsemmisítette.

Légvédelmi lövegnek és páncélvadásznak is használták a Nimródokat, de 1943-tól már inkább csak légvédelmi feladatokat adtak nekik mert lövege a tankok ellen már nem volt hatásos.

61%!

Papíron talán elég erősek lettek volna, de a német blitzkrieg taktika épp az ő harcmodoruk ellen bizonyult hatásosnak, ami igen rossz kilátásokkal kecsegtette az ellenfeleket :)

A magyar harckocsik a lehetőségeikhez mérten a LEGÉNYSÉGÜKKEL együtt alapvetően megállták a helyüket. Milyen harckocsik voltak? A válasz elég összetett. Általános vélekedés szerint rosszak voltak, de a "rossz" jelző nem igazán helyes kifejezés. Rossz tank az, ami a harcmezőn az ellenséges tűzben pl.: lerobban, elavult pedig az, amely technikai paramétereit tekintve nem felel meg az adott kor követelményeinek. Egy harceszköz már a tervezése alatt is lehet elavult, ha a tervezők nem veszik figyelembe az adott kor követelményeit, vagy ezt más körülmények akadályozzák (ipari helyzet, nyersanyaghiány stb.). Harckocsijainkra inkább az utóbbi igaz. Nem szabad elfelejteni, hogy hazánk csak 1938-ban nyerte el a fegyverkezési egyenjogúságot és láthatott hozzá nyíltan egy korszerű hadiipar kiépítéséhez, ami még Németországnak, valójában pedig minden országnak hosszú évekbe telik (nemhogy még a kicsiny, szerény lehetőségekkel rendelkező hazánknak). A Magyar Királyi Honvédség fejlesztéséhez a mércét a revízió miatt a környező országok haderői szolgáltak és nem a világ akkori legnagyobb katonai hatalmai.

Az Ansaldo kisharckocsit azért vettük meg, mert jobb híjján más nem volt a piacon, amit titokban megvehettünk volna. Arra kíválóan alkalmas volt, hogy letegyék a páncélos fegyvernem alapjait és itt nagyjából el is fogynak az alkalmazási lehetőségek.:) (Mert egy harcjárművet, aminek egy lencseföldön is tönkremennek a lánctalpai és a gyalogsági fegyverek is viszonylag könnyen átütik a páncélját úgy, hogy közben ő maga nem igen tudja megfelelően viszonozni a tüzet, nemigen alkalmas a kiképzésnél és a díszelgésnél többre.) A magyar mérnökök eszközöltek néhány módosítást pl.: bukótorony, parancsnoki kupola, fegyverzetkorszerűsítés, sőt még tornyot is terveztek rá, amit később elvetettek.

A Toldit a svéd L-60 harckocsi licencének megvásárlásával kezdtük gyártani. A maga idejében (a háború előtt) egyáltalán nem számított elavultnak. A honvédség első korszerű páncélosának számított. Gyenge páncélzata és fegyverzete miatt felderítésre volt a legalkalmasabb. A későbbi változatokat (Toldi II, Toldi III) 40 mm-es löveggel szerelték fel, valamint a páncélzatát is megerősítették harcértékének fokozása érdekében. Készült speciális egészségügyi valamint páncélvadász verzió is, ami egy korszerű 75 mm-es löveget kapott (ezekből 1-1 db).

Egy nemrég előkerült fényképen egy elhagyott Toldi motorháztetőjére erősített duplacsövű rakétavető látható. Mást nem tudunk róla.

A Nimródot is svéd licenc alapján gyártottuk (L-62). Páncélvadász és légvédelmi szerepkörben kívánták alkalmazni. Fegyverzete egy 40 mm-es légvédelmi gépágyú volt. Ez a fegyver a közepes és nehéz harckocsikkal szemben már gyengének bizonyult ezért a későbbiekben a légvédelmi szerepkör maradt neki. Fegyveréhez rendszeresítettek egy űrméret feletti páncéltörő gránátot, hogy a harkocsik ellen is eredményesen vehessék fel a harcot. Szebeny György a Nimród alvázára tervezett egy 80 mm-es ágyút is, amelynek beépítése technikai és pénzügyi okok miatt nem valósult meg. Az alvázat felhasználták továbbá a Lehel nevezetű csapat-és sebesültszállító kialakításához.

A Turán harckocsik a cseh T-21 licencének megvásárlásával kerültek be a honvédség arzenáljába. a 40M Turán egy 40 mm-es löveggel rendelkezett. Mo.-on közepes kategóriának minősült, nemzetközi szinten pedig könnyűnek.Fegyverzete jóformán alkalmatlanná tette a szovjet közepes harckocsik elleni küzdelemre. A továbbfejlesztése után született meg a 41M Turán egy rövid csövű 75 mm-es löveggel, amiről már akkor is tudták, hogy korszerűtlen, de a pénzügyi, technikai és az idő szűkössége nem tette lehetővé (habár lehetséges lett volna) korszerű löveg beépítését. Lövege bár egyáltalán nem számított korszerűnek, de a siker reményében vehette fel a harcot akár a t-34-gyel szemben is. A Turánok alkották a magyar páncélosfegyvernem gerincét. Bonyolult konstrukció volt és sok karbantartást igényelt. A Turán III már korszerű hosszú csövő 75 mm-es löveggel szerelték fel, valamint a páncélzatát is megerősítették. Ez a típus már méltó ellenfele lehetett volna a szovjet, vagy akár a szövetséges közepes harckocsiknak is. Máig nem tudjuk pontosan hány db épült belőle. Készült még ún. "Vezér" Turán is ami a parancsnoki harckocsi szerepét töltötte volna be. Fegyverzetét kiszerelték, hogy a nagy teljesítményű rádiók elférjenek és fa lövegimitációval helyettesítették.

A Zrínyi rohamlöveg a Turán harckocsi alvázának kiszélesítésével és az arra tervezett igen előnyös alacsony felépítéssel jött létre. A magyar harcjárműgyártás legsikeresebb típusának tekinthető. 105 mm-es lövegével támogató feladatokra tervezték és emiatt többször is bírálat érte lövegének gyenge alkalmazhatóságát páncélosok ellen (bár a tapasztalatok gyakran az ellenkezőjét bizonyították). Készült egy hosszú csövű 75 mm-es löveggel elláttott kifejezetten páncélosok elleni küzdelemre szánt változat is, azonban az a löveg gyártásának lehetetlenésge folytán nem került (a Turán III-mal együtt) sorozatgyártásra.

A V3 és V4 típusú páncélosok a háború előtti magyar harckocsifejlesztés eredményei. Straussler Miklós tervezte őket. A V3 kísérleti célból épült a V4 pedig mint rendszeresíteni kívánt páncélost. A V4-gyel szemben támasztott magas követelmények hordozták magukban a későbbi kudarcot. Nem lett volna rossz konstrukció.

A Csaba felderító páncélgépkocsi, mint a besorolása is mutatja felderítő szerepkörben tevékenykedett, aminek nagyon is megfelelt. Többet nem fűznék hozzá.

A magyar páncélosok legénységének harci szelleme a háború végéig nagyon jó maradt és komoly sikereket értek el a szovjetek ellen annak ellenére, hogy az esélyek, hát, hogy is mondjam szépen.. elég kilátástalanok voltak.

Pl: 1944 ápr. 17..én találkoztak először a Turán II-k és a T-34/85ök és a harc vége az lett, hogy a mieink megsemmisítettek két T-34et mire azok visszavonultak.

A 3. Bercsényi harckocsiezred számlájára írható 27 T-34 amiket Turán I-esek lőttek ki! valamint egy Sherman amit egy Turán II.

1944. szept. 22.-én 6 db Zrínyi II megsemmisített 18 T-34-est egy sérült Zrínyi II árán.

Természetesen a folyamatos egyenlőtlen harc során a magyar páncéloserők teljesen felmorzsolódtak.

V-3,

V-4,

Toldi I. (38.M Toldi),

Toldi I. páncélvadász,

Nimród 36/40 M,

Toldi II.,

Toldi IIA (38/42M Toldi vagy Toldi B-40 vagy 42.M Toldi)

Toldi III. (43.M Toldi, Toldi C-40)

Csaba (39.M Csaba páncélgépkocsi)

Botond terepjró

Tátra

Lehel 43.M

Rába "Vr" önjáró löveg(módosulat Rába "Vr" önjáró légvédelmi löveg)

Turán I. (40.m Turán, Turán 40)

Turán II. (41.M Turán, Turán 75 rövid)

Turán III. (43.M Turán, Turán 75 hosszú)

Turán III. prototípus (43/44M Turán)

Turán páncélvadász vagy légvédelmi löveg módosulat

Zrínyi I.

Zrínyi II. (40/43M Zrínyi, Zrínyi 105[105mm])

Zrínyi II. (40/44M Zírnyi, Zrínyi 105 hosszú)

Tas tank (44.M Tas nehéz/közepes harckocsi)

Tas rohamlöveg (44.M Tas rohamlöveg/páncélvadász)

ÉS még néhány módosulat, illetve hibrid. Ezek mind magyar gyártásúak és 80%-uk magyar tervek alapján épült. Vannak ezeken kívül magyar gyártású,alkalmazású, de "külfüldi születésű" (pl.: német, olasz, cseh, svéd) tankok is. Ezeket is ide lehetne még sorolni.

Az önutálóknak és magyar elleneseknek üzenem, az első vh. után le volt korlátozva, sőt meg volt tiltva a hadi fejlesztés Magyarországon. A győri programra keress rá a guglin. Tulajdonképpen arról van szó, hogy 0 vagy pár terv alapján 37-38-ban kb. 2 év után már volt tankgyártás Magyarországon (hangsúlyozom 2 év alatt). A háború után természetesen drága elvtársaink utasítására hanyatlani kezdett a magyar hadiipar, napjainkban szinte nem is létezik, hála a SZU-nak. Magyar tankok területén ott vagyok, ha bárkinek komolyabb kérdése lenne bátran felteheti.

Ja és még egy mondat a magyargyűlölőknek: Keressetek rá még a google-n vitéz Tarczay Ervin nevére. ;)

ricsken