MOst volt Saigonban háború 1965-ben vagy nem?

MIVAN?????????? :DDDDDDD

Saigon az amerikaiak által megszállt város volt.

csak nem a Jó reggelt, Vietnámot írtad? ott rohadtul nem buliztak együtt, csak a front még nem ért oda a városhoz. a harcok a hegyekben és a dzsungelben zajlottak, mivel a vietcong is inkább ott portyázott, az amerikai és a nem kommunista vietnámi hadsereg támaszpontja volt saigonban.

később a várost is elérte a front és porig égett, köszönhetően a megszálló hadsereg ostobaságának és a hidegháborús viszonyoknak.

Saigonban (Dél-Vietnam fővárosa) nem volt háború 1965-ben. A vietnami inkább gerillaháború volt, mintsem klasszikus háború frontvonalakkal. Saigonban is csak terrorcselekmények történtek ('65. június 25-én bomba robbant a My Chan kávézóban amely 40 ember halálát okozta). Katonai támadás csak '68. januárjában volt (Tet offenzíva), amikor az észak-vietnami hadsereg megpróbálta elfoglalni Saigont. Majd 75. április 29-30-án az északiak jóformán harc nélkül elfoglalják (aztán át keresztelik Ho Shi Minh-városra).

#3 Megszállni csak az ellenséget szokás, szövetségest nem.

hát, tulajdonképpen...

de ha utánaolvasol a korabeli politikai helyzetnek (2. indokínai háború) akkor világosabb lesz.

az USA pedig csak azért szállt be, mert hidegháború volt, és a vietnámiak vére nem számít, ha a vörösökről van szó. vagyis szerintük nem számít...

A történet 1946-ban kezdődik, amikor is kirobbant az első indokínai háború, mely a függetlenségre vágyó Vietnam és azt gyarmati sorban tartó Franciaország között zajlott. Ennek a konfliktusnak 1954-ben lett vége, amikor is megszületett a kommunista vezetésű Észak-Vietnam, és a nyugatbarát Dél-Vietnam. A béke egyik fontos feltétele volt, hogy 1956-ban népszavazást tartanak a két ország újraegyesítéséről, és további sorsáról. Ezt a pontot a dél-vietnami kormány felrúgta (nem tartott népszavazást), az Egyesült Államok határozott kérésére. Ekkor robbant ki a II. indokínai háború (1955-1975), melyben Észak-Vietnam harcolt eleinte Dél-Vietnammal, majd annak szövetségeseivel is, az Egyesült Államokkal (továbbá Ausztrália, Új-Zéland, Fülöp-szigetek stb.). Ez valóban polgárháború volt.

#5

Az Egyesült Államok hadereje, a dél-vietnami kormány engedélyével és kérésére tartózkodott az országban, tehát nem megszállták. Az amerikai csapatkivonások ellen is tiltakoztak, mivel úgy érezték, hogy az USA elárulta őket.

Hitler két _volt_ szövetségesét szállta meg. Olaszországot, miután a Mussolinit váltó kormány fegyverszünetet kért (és kapott) a szövetségesektől, amivel az olaszok egyértelműen felrúgták a szövetségi viszonyt. Illetve Magyarországot, mivel mi is hasonlóval próbálkoztunk - csak kevesebb sikerrel -, szintén próbára téve korábbi jó kapcsolatunkat a III. Birodalommal. Tehát Hitler nem támadott meg szövetségest, kár ezt felróni neki (van úgyis elég a rovásán).

8:

és a barbarossa hadművelet? jó, szigorú értelemben véve nem voltak szövetségesek, de megállapodtak egymással, nem?

zárásként: személyes véleményem szerint a vietnámi háborúba való amerikai beavatkozás a huszadik század, azon kívül a modern történelem egyik legundorítóbb és legrohadtabb hadi cselekménye volt. egy szimpla, belső villongásokkal tarkított, tul.képp. hatalmi viszályon alapuló csatározásból az usa önös érdekből, meglovagolva a hidegháborús hisztériát és kennedy elhibázott külpolitikáját egy mocskos háborút folytatott lényegében földműves népek ellen... totálisan öncélúan, közben állandóan a megmentő szerepében tetszelegve.

#9

Szerintem a Szovjetunió és a III. Birodalom nem voltak egymás szövetségesei. Németország csak időt akart nyerni a Molotov-Ribbentrop paktummal, hogy elkerülje a 2 frontos háborút. Egyébként a 36-ban aláírt német-japán antikomintern egyezmény (amely a német-japán szövetséget alapozta meg) is a Szovjetunió elleni együttműködésről szólt.

Szerintem a XX. század második felében az amerikai külpolitika annyi disznóságot csinált (demokrácia-export), hogy a vietnami háború nem nagyon lóg ki a sorból, bár valószínűleg ez volt a legvéresebb.