Miért tesznek sokan úgy, hogy hiba volt a második világháborúban csatlakozni a Szovjetunió elleni offenzívához?
Ekkor egyébként már az összes kelet-európai ország csatlakozott Hitlerhez, mi voltunk az utolsók. A Szovjetunió elleni hadjáratban egész Európa részt vett, még spanyol, norvég, svéd, holland önkéntesek is képviseltették zászlójukat. Véletlen? Mindenki antikommunista lelkületű volt, továbbá a Vörös Hadsereget modern hadviselésre alkalmatlan csürhének tekintették, joggal, a kis Finnországot nem volt képes legyűrni, sőt, aránytalan veszteségekkel "győzött" a Téli háborúban (25.000 finn halott 1.000.000 szovjet katonaveszteséggel szemben). A kommunisták ellen mentünk harcolni, és nem az oroszok ellen. Ha Hitler hallgat hadvezéreire, a Szovjetunió összeomlott volna.
A másik meg hogy Sztálin legkésőbb 1941 végén megindította volna európai offenzíváját, ez ma már a történészetben elismert tény. Jobb lett volna, ha itt, hazai földön hullanak a katonák, mint ott, ezzel időt nyerve, ha csak néhány évet is, az otthon maradt nőknek és gyerekeknek?
Azért azt se felejtsük el, hogy abban az időben kb lehetetlen lett volna a szu mellé állni.
Másik jó kérdés, ha a világháború alatt y jó kis német megszállást kapunk annak mennyire örültünk volna..
Kérdező!
Alapjaiban sem ismered a történelmet!
1.Bulgária és Finnország sem támadta meg az oroszokat reguláris csapatokkal, pedig Ők igazán hálálkodhattak volna a fasiszta németeknek.
2. „A Szovjetunió elleni hadjáratban egész Európa részt vett, még spanyol, norvég, svéd, holland önkéntesek is képviseltették zászlójukat.”
A fasiszta -kollaboráns néhány tucatnyi idiótát nem lehet azonosítani az országukkal.
„A kommunisták ellen mentünk harcolni, és nem az oroszok ellen.”
Ez nem igaz. Azokon a területeken amiket a magyar csapatok irányítottak, addigra már régen visszavonultak a kommunisták.
Helyette viszont maradt az orosz/ukrán lakosság kínzása sanyargatása, kizsákmányolása.
„A másik meg hogy Sztálin legkésőbb 1941 végén megindította volna európai offenzíváját”
Ez is hazugság!!! Főleg a magyar vonatkozásban. Az oroszok 1940 őszén –baráti gesztusként visszaadták a szabadságharcos honvédzászlókat, 1940 tavaszán több államközi szerződés kötetett Mo. és az oroszok között. Még 1941 májusában Budapesten a BNV-n a szovjetek nagyszabású kiállítást szerveztek, amely népszerű volt. Tehát a magyar –orosz kapcsolatok jók voltak. De mint később kiderült ez csak az álca volt a magyar vezetők részéről: Orvul hadat üzentek az oroszoknak. (Annak ellenére, hogy Ők elismerték a területgyarapodásokat- sőt még Dél- Erdély visszaszerzését is támogatták volna. cserébe csak semlegességet kértek.
Jugoszláviával szemben ugyanilyen orvtámadást hajtottak végre Horthyék amikor az 1940 decemberében kötött barátsági megállapodás ellenére megtámadták őket 1941 áprilisában hazug módon.
Horthy csapatai az orosz területeken háborús bűncselekményeket követtek el. 100 000 fő volt az áldozatok száma. Csak ezeket mostanában nem hangsúlyozzák, mert a horthy restauráció nagy erőkkel zajlik, -sajnos.
Van is erről egy könyv:
A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban
Levéltári dokumentumok 1941-1947
"Hiába a II. világháború óta eltelt hetven év, hiába a sokféle feldolgozás, könyv és tanulmány, a háború magyar fejezete amely a szovjet területek majd hároméves megszállásával kapcsolatos gyakorlatilag mindmáig ismeretlen még a legszűkebb szakmai közegben is.
Az oroszországi archívumok, mindenekelőtt az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Központi Archívuma végre e tekintetben is hozzáférhetővé teszi a magyarországi megszálló csapatok háborús bűncselekményeinek dokumentumait.
Jelen kötet a magyar megszálló erők szovjet területen játszott szerepéhez nyújt eddig ismeretlen, elsődleges forrásokat. Az Álgya-Pap Zoltán tábornok és társai, valamint a Somlay tábornok és társai ellen 1947-ben lefolytatott perek anyagaiból e kötetben olvashat először a magyar olvasóközönség unikális dokumentumokat.
A magyar rendfenntartás a hiedelemmel ellentétben nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszország főképpen brjanszki, kurszki, harkovi és voronyezsi területeire, valamint Belorusszia jelentős körzeteire terjedt ki, ami együttesen Magyarország területének többszöröse. 1941 őszétől a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren a magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat.
Jelen könyv hiteles dokumentumai feltárják e történet megdöbbentő részleteit. "
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!