Ki számít háborús bűnösnek és ki hősnek?

na példálózzunk

2. világégés

németek londont bombázták háborús bűn

angolok berlint bombázták háborús hős

mi a különbség? az hogy ki győzött

németek civileket öltek az háborús bűn

amerikaiak ATOMBOMBÁT dobtak két városra ahol több volt a civil mint a katona de hősök mert állítólag milliókat mentettek meg

22: Nem a közmegítélés az, ami eldönti mi a háborús bűn, és mi nem.

London és Berlin bombázása miatt senki ellen nem emeltek vádat.

Japán pedig nem emelt vádat az USA ellen.

Azért a helyzet nem ennyire reménytelen.

Ha egy személy tetteit nézzük egy háborúban, akkor elég sok szempontot kell néznünk. Az első rögtön, hogy a háborúban résztvevőket nem lehet úgy kettéosztani, hogy van az egyik oldal, ahol a csupa jót cselekvők állnak, és van a másik, ahol a csupa rosszat cselekvők. És mindenki be lehet sorolni. Ilyen csak szirupos amerikai horrorfilmekben van.

Éppen ezért nem lehet olyan normákat felállítani sem, amely éles határvonallal meghatározza, mitől kezdve háborús bűn, és mitől nem. Mitől kezdve hős, és mitől nem.

Egy ember a háború hosszú ideje alatt sokféleképpen cselekszik, a helyzettől és a parancsoktól függően. Mind a helyzet, mind a parancs esetén a legfontosabb a cél, a mérték és a cselekvés szabadsága.

Ha a cél emberek kiirtása pusztán a hatalomért, a vagyonért, ott nehéz nem háborús bűnösnek lenni. De lehet, például parancsmegtagadással, kijátszással, átállással, és a helyzet hozta egyéb módokon.

Ha a foglyot parancsra le kell lőni, az megtagadható. De a probléma nem a lövéssel kezdődik. Hanem ha túlteljesítjük, kínzással, kegyetlenséggel.

HA koncentrációs táborban dolgoztatunk, fegyvereket gyártunk a hódításhoz, az lehet szükségszerűség is, gazemberség is. Attól függ hogyan tesszük. Ha kizárólag a busás haszon érdekel és ezért az emberélet lényegtelen, az már bűn. Ha megtesszük a haszonért, de valójában - lehetőségeink szerint embereket mentünk, akkor már már hősiesség.

Ha a védekezés során településeket tüntetünk el a föld színéről, megint az ok és a hogyan számít. Ha a tűzpárbajban ez jön össze, háborús veszteség. Ha ok nélkül, különösen ha bosszúból tesszük, bűn.

Nem volt véletlen, miért úgy folyt a nürnbergi per, ahogy folyt. Az sem véletlen, hogy egy ügyben sokan és sokszor döntenek. Így kerülhet elő minden szempont. És szigorúan minden emberre nézve külön-külön, minden szempontot feltárva. Különben magunk is ítélkezőből vádlottá válunk.

Hasonló a helyzet a hősiességgel. Lehet egy embert - pusztán emberségből - megmenteni életünk kockáztatásával, és lehet íróasztal mögül úgy sakkozni a lehetőségekkel, hogy bizonyos pusztításokra ne kerülhessen sor. De közben azt az íróasztalt - ha nem is érzékeljük - figyelik. És ott is elég lehet egy rossz mozdulat.

És még egy fontos dolog: valami nem attól lesz háborús bűn, hogy elítélik érte, hősiesség, mert kitüntetik érte.

Lehet, hogy háborús bűnre emberek sokasága tekint úgy, mint szükségszerűségre. Pedig nem az, hanem háborús bűn. Ahogy a hétköznapokban a szabadon járkáló gyilkos attól még gyilkos.

#24: A gyilkos azért az, mert bebizonyosodik róla hogy az. Ezt lehet hogy nem a bíróság teszi meg, de nyugati demokráciákban azért még ez az általános eljárás.

A hősiesség és bűn persze lehet szubjektív, éppen csak attól függ kinek mit jelent hősnek lenni és milyen értékítélet alapján dönt jó és rossz között.

De attól még a háborús hősiesség egészen pontos meghatározás alapján döntetik el.

Ahogyan a háborús bűnös sem azért lesz valaki, mert az ellenséget szokás ezzel megvádolni, hanem mert azt a törvény úgy szabályozza.

Általában valóban ez érvényesül, hogy a győztes háborús bűnöseit nem szokták felelősségre vonni, míg a veszteseknél olyanokat is elítélnek háborús bűnökért, akik valójában nem követtek el háborús bűnöket, csak harcoltak az ellenség ellen.

Felmerült Gotovina példája, aki a horvátoknál nemzeti hős, a szerbek szerint háborús bűnös.

A kérdést az elvileg független hágai bíróság vizsgálta. Úgy emlékszem kezdetben két évtizedes börtönbüntetésre ítélték, mely Horvátországban hatalmas felzúdulást keltett, majd a bíróság mégis felmentette (a bíróknál 3 szavazat a 2 ellenében döntött az ártatlanságáról). Ez is azt bizonyítja, hogy ennek megítélése szubjektív.

Az hogy mi a háborús bűn, és mi a hősiesség tényleg relatív dolog.

Persze lehet felállítani egy morális képet, hogy mi számít bűnnek, és mi hősiességnek. De ahogy már írták, a való életben aki az egyik oldalon bűnös, az a másik oldalon hős lehet.

Meg alapvetően a két szó értelmét bemocskolja az aktuális rendszer, amelyik meghatározza. A szovjetek között is volt "hős" aki menekültekkel, civilekkel, sérültekkel teli kórházhajót küldött a tengerfenékre, és háborús bűnös címszóval azt küldtek Szibériába akit csak akartak, akár barát volt akár ellenség.

Vagy szintén a szovjet "barátainkra" gondolva, háborús bűn e legéppuskázni a saját csapatainkat? Mert senkit nem vontak érte felelősségre.

Vagy például manapság is megtörténnek esetek, hogy iskolákat, gyerekekkel teli épületeket bombáznak telibe, ezrek halnak meg naponta, és felelősségre van vonva valaki? Nincs. Persze ott a másik oldal is, mikor az ellenfél pajzsként használja a civileket, aztán meg hangosan kiabál ha lelövik őket.

Vagy mi értelme volt Drezda bombázásának? Vagy csak alapvetően a bombázások mindig "elnézett" dolog voltak, mindegyik fél alkalmazta. Az USA is úgy van feltüntetve mindig mint "hős", mégis Vietnámban permetezte a mérgeket, dobta a napalmot, ledobott 2 atombombát.

Ha fordított esetben mondjuk a németek dobtak volna New Yorkra atomot, akkor ott biztos elítélték volna, és minden évben meg kellene emlékezni a világnak, míg fordított esetben a bombát dobó gép ki van állítva, és hősként tekintenek a pilótákra is. És ez ilyen szempontból érthető is, mivel 2 bomba megállította a háborút, ami egyik oldalról bűntett, az a másik oldalról hőstett.

Vagy Irak-Iráni háborúban is használtak harci gázokat is, egymás ellen is, civilek ellen is, még sincs elítélve senki, már ha él egyáltalán és nem végeztették ki más okokból.

Vitéz uzsoki báró Szurmai Sándor vezérezredest aki az uszoki hágónál megállította Bruszilov orosz seregét és visszaverte és a gorlicei áttörésnél megverte az orosz túlerőt, Károlyi Mihály parancsára háborús bűnösként letartóztatták, mert katonai tevékenysége ellenkezett a forradalmi célokkal! Ugyanígy jártak el szintén Magyarországon August von Mackensen tábornokkal, aki felkínálta a visszavonuló német hadsereg segítségét a román seregek kiverésére az országból!

Ki is volt valójában háborús bünös? E két hős, vagy a "hős" Károlyi Mihály, a nemzetáruló prototípusa?