Miért így vívták a 17-18-19 században a csatákat? (bővebben lent)

Nem tudom,hogy milyen filmben láttad ezt.A régi puskákba,ágyúkba csak egy lövedék volt.Ha azt kilőtték az ellenségre,csak akkor tudtak újra lőni,ha újratöltöttek.Volt olyan puska,amibe beletették a lőport,és még egy pálcával le is kellett tuszkolni a csőbe.Ez pedig időbe tellett.A közelharcra pedig csak parancsra kerülhetett sor,általában,ha már nem volt elég lőszer stb.

Azért akkor a háborút nem kényelmes karoszékben ülve irányították a fejesek,hanem ott voltak az első sorban,kockáztatva az életüket,esetleg még meg is haltak. Pl.II.Lajos király,aki belefulladt a Csele-patakba.

"Lőnek egyet, és utána szépen vigyázzba állva megvárják amíg az ellenfél is lő rájuk egy sortüzet utána meg töltenek és kezdődik elölről."

A lövészeknek az a dolga, hogy lőjenek. A csatamezőn ezenkívül még sok másféle egység is volt, pl. lovasság, tüzérség stb. Mindegyik a saját dolgát végzi. A rohamozás a lovasság dolga.

"Igen értem én, de eléggé röhejes látvány amikor pár lépésre állnak egymástól, lehet, hogy ez nem így volt, csak a filmekben túlozzák el?"

Lehet, hogy a háború röhejes látvány egy marslakó nézőpontjából.

Nyilván nem méterekre álltak egymástól, de állhattak egészen addig, amíg nem vezényelték őket közelharcra vagy visszavonulásra.

A 18. századnak nagy vívmánya volt a fegyelem feltalálása, vagyis az, hogy a katonákat kiképezték arra, hogy együtt és parancsra mozogjanak. Korábban egymásnak estek volna vagy elfutottak volna.

Nem figyelted meg eléggé a módszert!

Nem úgy volt, hogy tüzeltek és vártak az ellenség tüzére!

Három sor volt, az első tüzelt, a második felkészült a harmadik töltött. Az első sor tüzelés után hátra ment tölteni, a következő sor közben tüzelt. Így mentek szépen körbe-körbe.

Ez a módszer a maga idejében nagyon hatékony volt.

A fegyelmezett alakzatok az ellenségben félelmet keltenek, a saját morált viszont növelik. Erre már a rómaiak is rájöttek.