Miért alakult ki az a tévképzet, hogy Magyarország 1526 után is egyedül védte a töröktől nyugat-Európát? Miért nem lehet elismerni, hogy a Habsburg Monarchia és benne a Magyr Királyság, mint legnagyobb részállam együtt védték meg Európát?
Az ország védelmét a bécsi udvari haditanács (Hofkriegsrat)
irányította, a védelmi rendszert, ami 150 évig ellenállt a töröknek Lazarus von Schwendi I.Ferdinánd fővezére tervezte meg. A védelm fenntartása a 16. században évi 2400 000 forintba került, amikoris a Habsburgok magyar királyságának évi teljes jövedelme csak 800 000 Ft volt.A tüzérséget, a páncélos nehézlovasságot, az elit Landsknecht gyalogságot az osztrák tartományok adták, a magyar egységek nyílt csatára kevéssé alkalmas, portyázásra való könnyűlovas huszárokból és gyalogos hajdúkból álltak császári parancsnokság alatt. A Német Birodalom 1526-1606 között 25 000 000 arany forint segélyt adott Magyarország védelmére, amikor, jegyezzük meg Mátyás király évi max. jövedelme 1000 000 Ft volt.
válasza:Szerintem a Habsburgok uralta Magyarország idejével kapcsolatban már senki nem gondolja ezt.
De Mohács idején is nagyszámú cseh, lengyel, német segítség volt a seregben, és pápai pénzen toborzott több ezer zsoldos, tehát akkor sem voltunk "egyedül".
válasza: válasza:Szerintem ez az egész "Európa védői" duma demagóg. Volt egy hirtelen nagy katonai felhalmozó birodalom, ami meg akarta hódítani a nyugatot. Átgázolt jópár országon, és akiknél végül megakadt, azokat kinevezték "Európa bástyájának". Ez egyébként szerintem olyan magyar egóépítő dolog, amit csak a magyar történészek látnak így.
Vajon ha a 150 éves török megszállás úgy végződik, hogy a törökök elfoglalják Bécset (történelmietlen), akkor is hálás lett volna Európa azért a 150 évnyi tipródásért?
válasza: válasza:"Ez egyébként szerintem olyan magyar egóépítő dolog, amit csak a magyar történészek látnak így."
- Az azért ne felejtsd el, hogy mire a törököknek sikerült betörniük az országba, addigra a déli végvárrendszer már a Luxemburgi Zsigmond uralkodása óta eltelt közel egy évszázad óta állt sikeresen ellen az európai oszmán hódításoknak. Ez nem annak volt köszönhető, hogy eddig tartott a szultán seregének bevethetősége (ez majd csak a végül három részre szakadt Magyar Királyság esetében igaz), hanem a déli magyar végváraknak.
Az Európa védőpajzsa megnevezés tehát nem csak egy utólagos fellengzés.
válasza:"Mátyás alatt 80% magyar, majd már csak 50%"
Azt azért elfelejted, hogy akkor nem volt nacionalizmus. Az volt magyar, aki a magyar királynak adózott, konkrétabban a nemesi rétegre, és az alattuk szolgáló jobbágyságra vonatkozott. Ha számoltak volna azzal, hogy számukra a Francia Forradalommal ilyen számukra elképzelhetetlen társadalmi fordulat következzen be évszázadokkal később, ahol a kultúra lesz a mérvadó, akkor teljesen másképp történt volna a hatalmi játszma.
válasza:"Az volt magyar, aki a magyar királynak adózott, konkrétabban a nemesi rétegre, és az alattuk szolgáló jobbágyságra vonatkozott."
- Ez teljes butaság. A szláv jobbágy is adózott.
Azért volt ilyen kis lélekszámú a szláv lakosság akkoriban, mert azok a hegyvidéki területeken éltek, míg a jóval nagyobb népsűrűségű síkvidékek mind magyar lakosúak voltak akkor is és Trianonkor is.
Ezért van az, hogy bár területileg nagy részek voltak, amik idegen nemzetiségek által voltak benépesítve, például Erdélynek szinte a háromnegyede, de a lakosság számát tekintve koránt sem volt ilyen látványos a túlsúly, hiszen például az összes nagyváros magyar lakosú volt.
Így Erdélyben a románok aránya 54, míg a magyaroké 32, a németeké pedig 11 százalék volt. Azaz összesen 43, noha egy etnikai térképre rápillantva az ember nem ezt hinné. A sűrűn lakott területek mindig magyar többségűek voltak, csak a ritkás, ám nagy kiterjedésű hegyvidéki részek voltak szlávokkal és románokkal benépesülve.
Ennek történelmi okai vannak: a magyarok, mint pusztai nép, nem költöztek fel a hegyekbe, ám hagyományosan a meghódoltatott népeket a határ szélére telepítették, hogy őrizzék azt.
Egyébként az is fontos, hogy a hadtörténelem mai állása szerint az oszmán hadsereg janicsár, kapikulu, szerhadkulu, szpáhi, akindzsi, aszab stb. egységei már a 16. század elején is teljesen elavultak voltak a nyugat legkorszerűbb
egységeihez képest. A 16. század közepétől pedig az akkori
első számú európai szárazföldi katonai hatalom Spanyolország
mind jövedelmét, mind hadseregét tekintve jóval erősebb és ütőképesebb volt, mint a török. A "terció" spanyol gyalogsága több mint száz évig legyőzhetetlen volt nyílt ütközetben (1525 paviai csatától 1643-ig Rocroi). Igaz a spanyolok csak egyszer vívtak igazi nagy csatát a törökkel, de az 1571-es Lepantó-i ütközet inkább tömegmészárlás volt, mint igazi csata. Ebből is levonható a következtetés, Nyugat-Európa még I.Szulejmán idején is
összességében sokszorosan felülmúlta az ottománokat katonai és gazdasági erőben, népességben, technkában is.
Tehát a török soha nem lett volna képes Európa lerohanására. Ha Bécset beveszi? Akkor Prágába teszi az udvarát a császárka. Aztán majd visszafoglalta volna.
válasza:"Egyébként az is fontos, hogy a hadtörténelem mai állása szerint az oszmán hadsereg janicsár, kapikulu, szerhadkulu, szpáhi, akindzsi, aszab stb. egységei már a 16. század elején is teljesen elavultak voltak a nyugat legkorszerűbb
egységeihez képest."
- A hadtörténészek mai álláspontja pontosan nem ez.
Az oszmán hadsereg először is képes volt egy 100 ezer fős hadat kiállítani, amit a kor Európájában senki nem tudott. Ráadásul amíg az akkori európai hadseregek jószerivel "tartalékosokból" behívott felkelők, nemesek, vagy zsoldosok, addig a török hadsereg volt az első állandó hadszervezet, amely kiképzést kapott, és hivatásos vezérek irányították, a csapatok pedig állandó háborúban edződtek.
Emellett az oszmánok minden hadjáratuk logisztikáját alaposan megtervezték, az útvonalra előre nagy mennyiségű élelmiszerraktárakat halmoztak fel, hogy sose kelljen az odafelé tartó úton nélkülözniük. Ez teljesen ismeretlen volt Európában, ott a legnagyobb gondot (a zsold fizetése mellett) a hadsereg élelmezése jelentette.
Semmilyen haderő nem vehette fel a verseny a szultán seregével.
Olvasd el erről részletesebben akár B. Szabó János "A mohácsi csata" c. könyvét, vagy nézd meg Szakály Sándor műsorát erről:
De érdekes beszámoló Baltavári Tamás videója is:
Ellent kell mondjak neked. Ma a turkológus Ágoston Gábor szerint a török nagy számbeli fölényére épített, de a 100
ezer fős mozgóhadból max. 40 000 a janicsár és a szpáhi.
a török ágyúk és puskák gyengébbek szerinte, mint a nyugatiak. pl: arkebus és mesgetor puska. Amit a nyugaati seregekről írsz, nagyrészt igaz az osztrák Habsburgokra, de
nem áll meg a spanyol Habsburgokra. Ausztriát az 1699-es karlócai békétől tekintik nagyhatalomnak. A spanyol királyság az első, már V.Károly (ő császár is) amely állandó jellegű professzionális, főleg saját etnikai spanyol lakosságából verbuvált hivatásos sereggel rendelkezik. A 16. században a spanyol mozgóhad 5:1 arányban nagyobb az osztráknál. A terciók nehézpáncélos
pikás gyalogság és muskétások kombinált 3000 fős taktikai egysége, ez a híres "spanyol négyszög", ez offenzív formáció, nem statikus, defenzív, mint a janicsárok. Zsoldosok, de királyukhoz és az "una vera catholica fidei"-hez fanatikusan hű, sokak szerint a töröknél is sokkalta brutálisabb és kegyetlenebb harcosok. Spanyolországban épül ki először az abszolutizmus, ekkor.
A társadalom teljesen militarizált a mórok elleni 1492-ig tartó "reconquista" miatt. A király hatalma szinte korlátlan a nemesség, a grandok és hidalgók felett is.
A világ leggazdagabb monarchiája az amerkiai arany miatt.
1525-1643 között minden nagy nyílt mezei csatájukat megnyerik. A spanyol királyság II.Fülöp alatt: mai Spanyolo. Portugália, Olaszország 60%-a, Elzász, Lotharingia, Belgium, Luxemburg, mai Franciaország kb. 15%-a, és egy ideig Hollandia. Ezek együttes népessége vetekszik, ha nem több mint a szultán alattvalóinak száma.
Na meg az egész Dél-, Közép-Amerika, és Észak-Amerika 30%-a + Ceylon, Fülöp-szigetek, Portugál-India, a mai Indonézia stratégiai pontjai, Macao.
a 16. sz legnevesebb hadvezérei pedig többségében spanyolok: Alessandro Farnese, Alba hercege, Don Juan de Austria, vagy az ő szolgálatukban állnak :Ambrosio Spinola, Jörg von Frundsberg (SS. Panzerdivision gondolom ismerős, 9.? 10.? az egyik az a másik a Hohenstaufen)
A török stratégiai fölényben van az osztrák Habsburgokkal szemben, de azok nem igazi nagyhatalmi pozícióban vannak a császári címük ellenére sem. Az oszmánok sokkal erősebbek a csáazárnál számban, de a minőség? 15 éves háború 1591-1606 csak döntetlent hoz nekik, Bécset nem veszik be, és adót sem fizet Rudolf a szultánnak eztán, sőt Rudolfot ezentúl nem bécsi királynak, hanem felséges császárnak kell címeznie.
Török-nyugati fegyverzet:
Hadtörténelmi Közlemények 1990/3 és 1991/4 Kelenik József tanulmányai, Marsigli 17. század végi írása az oszmán hanyatlásról, Nagy Gábor: Magyar História :Pescevi (kortárs török történetíró, a csata résztvevője)a mezőkeresztesi csatáról:337-341.o. hogyan szembesül a török haditechnikai elmaradottságával a császár német és vallon landsknecht zsoldosaival szemben.
Ide vágnak még Ágoston Gábor és Pállfy Géza történészek hadtört. tárgyú írásai is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!