Irán képes lenne komoly válaszcsapást indítani, ha Izrael megtámadná?

Most találtam:

"Húsz ok Irán meg nem támadására

Nemrégiben több hírben is részletezték az iráni nukleáris képességekről és célokról alkotott eltérő amerikai és izraeli értékeléseket. Bár úgy tűnhet, hogy az USA nem osztja azt a látszólagos izraeli vágyat, hogy katonailag beavatkozzon Irán ellen, ugyanakkor Obama elnök mindent megtett, hogy megakadályozza az irániakat egy nukleáris fegyver kifejlesztésében. Irán elleni erőfeszítései felülmúlták elődeiét is, és kétség nem fér ahhoz, hogy az ő irányítása nyomán érte Iránt a legtöbb kár. Obama elnök Irán ellen példa nélküli, drákói szankciók bevezetésére mozgósította a világot. Már hatalomrajutásának első hónapjaiban titokban utasította a folyamatosan alkalmazott kiberfegyverkezés kiterjesztését Irán ellen, és közben gyakran fenyegetőzött katonai erő bevetésével is.

Bár úgy gondolom, hogy bármely ország számára idiotizmus volna háborúzni Iránnal, nem zárható ki a lehetősége. Álljon itt 20 ok arra, hogy miért is rossz ötlet egy katonai támadás Irán ellen.:

Először is, Irán a muzulmán világ vezető országa lett a nukleáris leszerelés hirdetésében, és vallásilag elkötelezte magát a tömegpusztító fegyverek ellen. Az Iráni Lefgelsőbb Vezető egy Vallási Dekrétumot avagy Fatvát bocsátott ki, ami megtiltja bárminemű tömegpusztító fegyverek termelését és felhalmozását.

Másodszor: a NAÜ az elmúlt évtized során több mint 4000 vizsgálati órát követően, gyakran és folyamatosan hangoztatta, hogy nincs bizonyíték az elterelésre vagy nukleáris fegyver építésére utaló tevékenységre az iráni nukleáris tevékenységek közt.

Harmadszor: Az USA Nemzeti Hírszerzési Becslése (U.S. NIE) fenntartotta azt az álláspontot, hogy Iránnak nincsenek nukleáris fegyverei, és nem hozott olyan döntést, hogy építsen, nincs a nukleáris fegyver birtokába jutás kapujában. A nemzetközi közösség szintén elfogadta ezt a következtetést.

Negyedszer: Ha az USA megtámadná Iránt, akkor ez visszájára fordítaná a nukleáris felfegyverkezés elleni erőfeszítéseket, és meggyengítené az Atomsorompó Egyezményt (Non-Proliferation Treaty). Mivel az Egyesült Államok ennek az egyezmények tagja, több mint 5000 nukleáris robbanófejjel, a nukleáris fenyegetés ürügyét használva egy nem atomhatalom állam ellen, mint például Irán, rendkívül meggyengítené a hitelességét az Atomsorompó Egyezmények.

Ötödször: Amennyiben Izrael egyoldalúan lépne támadásba, úgy az Atomsorompó Egyezményt illetően még katasztrofálisabbak volnának az eredmények, mivel Izrael nem tagja az egyezmények, és így egy atomhatalom támadna meg egy nem atomhatalom egyezmény tagot. Ennek eredményeként az izraeli támadás az egyezményt irrelevánssá tenné, és a nukleáris felfegyverzés elleni erőfeszítések hitelessége szertefoszlana.

Hatodszor: egy támadás feltehetően nem semmisítené meg teljesen az iráni atomprogramot, és nagyobb késedelmet sem szenvedne miatta.

Hetedszer: Irán kilépne az Atomsorompó Egyezményből, felfüggesztené a tárgyalást a nemzetközi tárgyalópartnerekkel, kihajítaná a felügyelőket minden nukleáris intézményéből, és álcázná nukleáris programját.

Nyolcadszor: Egy izraeli vagy amerikai csapás újabb évtizedekre oltaná ki a reményt egy Washington és Teherán közötti újbóli közeledésre.

Kilencedszer: Kétségtelen, hogy bármilyen csapás esetén az összes politikai irányzatot képviselő iráni egy emberként a zászló mögé állna, hogy megvédje a hazáját, annak egységét, identitását, jogait és hogy a biztonsági fenyegetéseknek elejét vegye.

Tizedszer: Obama elnök azon erőfeszítései, hogy javítsa a kapcsolatokat a muzulmán világgal az Egyesült Államok legfontosabb külpolitikai céljai. Ezt hangsúlyozta a 2009. június 4-i Kairói beszéde, amely egy új kezdetre hívta az USA-t és a muzulmánokat, Bármely Irán elleni csapás újraélesztené az Amerika-ellenességet az iszlám világban, sőt, a világ más pontjain is.

Tizenegyedszer: Az USA költségvetésére amúgy is nagy terhet rónak az iraki és afganisztáni háborúk. Az USA továbbra is a gazdasági összeomlás pereméről visszakapaszkodóban van, egy harmadik háború elindítása valószerűtlen.

Tizenkettedszer: A stratégiai fontosságú Hormuzi-szoroson zajló olajszállítás biztonsága veszélybe kerülne, és az olajárak 200-300 dollárig is emelkedhetnének hordónként.

Tizenharmadszor: Amerika helyzete a közel-keleten már így is több irányból pattanásig feszült. Számos „Amerika párti” arab országban, mint Egyiptom, Tunézia, Jemen, Libanon, a politikai berendezkedés távolodik az USA-tól. Egy Irán elleni támadás esetén ez felgyorsulhatna, és Teherán befolyását növelhetné a térségben.

Tizennegyedszer: Iránnak messzire ér a keze és nagy befolyása van a Közel-Keleten, amit használna is a katonai csapások esetén. Az iráni hadsereg mind saját eszközeivel, mind ezekkel az eszközökkel élne, hogy a konfliktust gyorsan elterjessze mind a régióban, mind azon túl.

Tizenötödször: Irán az iraki és afganisztáni helyzetet sokkal bonyolultabbá tenné, miközben az amerikai erők elszórtak és kivonás alatt állnak vagy arra törekednek a térségben.

Tizenhatodszor: Izrael biztonsága az USA számára alapvető fontosságú. Egy izraeli támadás súlyos következményekkel járna mindkét országra nézve: a háborúban részvétel miatti belpolitikai nyomás veszélyeztetné Jeruzsálem és Washington kapcsolatát. Ez a súrlódás akár fel is bonthatná Izrael mindkét párt általi támogatását, a belpolitikai helyzetet tovább bonyolítva, és Izrael biztonságát aláásva ezzel.

Tizenhetedszer: Izrael így is elszigetelt. Egy Irán elleni háború tovább rontana a helyzeten, még feszültebbé tenné mind azt amerikai mind az izraeli kapcsolatokat a térségben.

Tizennyolcadszor: Amennyiben Izrael mégis egyoldalú katonai lépéseket tenne, az USA-t akkor is cinkosnak tekintenék a támadásban, és erőforrásai, támaszpontjai, személyzete a térségben szintén Iráni válaszcsapások célpontjai lennének.

Tizenkilencedszer: Egy izraeli vagy amerikai támadás drámaian elmélyítené a diplomáciai szakadékot az USA és Oroszország, Kína és az el nem kötelezettek mozgalmának tagjai közt, sőt, talán az európai és regionális szövetségesek között is a széthúzást támogatná, az iraki háborúra emlékeztető módon.

Huszadszor: A diplomáciai megoldás lehetősége továbbra is adott, de a Nyugat és Izrael nagyobb fokú rugalmassága és realisztikusabb hozzáállása szükséges ehhez. Irán készen áll a nagyfokú együttműködésre, hogy egy igazságos megállapodás születhessen. Ebben a NAÜ-vel való további együttműködés, és az urán dúsítás 5%-ban maximalizálása is benne foglaltatik, hogy a továbbiakban is biztosítsák a nemzetközi közösséget arról, hogy Irán nem épít atombombát.

Cserébe Irán az Atomsorompó Egyezmény szerinti legitim urándúsítási jogainak elismerését várja, ahogyan az más tagállamoknak is kijár, valamint a szankciók fokozatos eltörlését. Ez megfelelő lenne, hogy az USA és más nagyhatalmak is kölcsönösen megaláztatástól mentes megállapodásra juthassanak, és hogy korlátozzák Izraelt és másokat a folyamat kisiklatásában.

Hossein Mousavian

Forrás: Reuters"

Nem akárki írta:

[link]

Kovács Pistike01:

Gyors reagálás a 20 pontra. Előtte leszögezem, nem akarok háborút, és a muszlimokkal sincs bajom, a párom is jemeni származású.

1:

Az iráni legfelsőbb vezetés, pláne a (radikális)vallási szervek már többször bizonyították, hogy nem szavahihetőek, és többször iráni vezetők szájából hallhattuk, hogy nekik joguk van atomfegyverhez jutni, ugyan ezektől azután a hivatalos álláspont gyorsan elzárkózott, de gondolom érzed, hogy az iráni vezetés szavára nem szabad adni.

2:

Ha nagyon jól titkolnak valamit az nem jelenti azt, hogy nincs mit találni. Tudod miért töltenek ott annyi időt az ellenőrök? Mert Irán az egyetlen ország a világon aki szerint elengedhetetlen több ezer centrifugával dúsítani az urán, hogy fűtőelemet tudjanak készíteni. Dúsítani csak fegyverhez kell olyan szinten ahogy Irán teszi. Arról nem beszélve, hogy a baráti Oroszország bármennyi fűtőelemet szállítana nekik. Ez olcsóbb és gyorsabb lenne. És nem sodorná háborúba az országot. Ha valóban nem akarnak fegyvert, minek a sok dúsítóüzem???????????

3:

JELENLEG valóban nincs neki fegyvere.

4:

Ez így van. Kivéve ha kiderül, hogy valóban fegyverkezik Irán.

5:

Lásd 4. válasz.

6:

AZ a támadás jellegétől függ. Feltehetőleg nem hülyék az Izraeliek és ha mégis támadnak az elég jelentős pusztítást visz véghez az Iráni atomprogramban.

7:

Feltehetőleg már most is álcázza.

8:

Sajnos ez így van. Bár a rilésönsip most sem túl mézes mázas.

9:

Feltehetőleg hasonló lenne a helyzet mint Irak vagy Afganisztán esetén. A fennálló rendszer ellenségei kihasználnák az idegen beavatkozást és segítenének elkergetni a rezsimet. A rezsim hívei viszont évekig zaklatnák az felálló új rendet.

10:

Sajnos így igaz.

11

Így igaz, bár ha az említett kér országból teljesen kivonulnak, akkor akár mehetnek is Irán ellen. Egy háború mégiscsak feleannyiba kerül mint kettő.

12:

Nincs az az Isten, hogy Irán képes legyen lezárni a szorost. Egyetlen amerikai flotta is elég ahhoz, hogy Irán elavult technikáját a közelébe se engedje a szorosnak. És ha kell akkor dobhatnak át flottát a világ más pontjáról, nem beszélve a többi tengeri haderővel rendelkező NATO ország segítségről. A szoros soha nem fog bezárulni.

13:

Ha az USA támadna az az iráni vezetés bukását eredményezné zárós határidőn belül. Így nem lenne kihez közeledni. Mellesleg Irán az arab világban sem túl népszerű. Tudom, a párom jemeni...

14:

Lásd előző válasz. Plusz: az ereje arra is kevés lenne, hogy a saját hazáját huzamosabb ideig megvédje.

15:

Nem is támadna az USA míg nem vonta ki teljesen a csapatait az említett térségekből. Mit gondolsz miért húzza úgy az időt?

16:

Izrael már többször megvédte magát számos egyesített arab ország ellen. Azóta pedig a helyzet sokat javult Izrael javára. Sem Egyiptom nem támadná meg, mert már túl nyugat barát ahhoz, sem Szíria, mert jelenleg saját magával harcol.

17:

Lásd az előző válasz.

18:

Így igaz. Pont ezért az említett támaszpontokat időben felkészítenék.

19:

Így igazt. Majd ez a "jajmostharagszokrádmertmegtámadtadirán" képmutatás pár év alatt feledésbe menne. Fontosabb a globális béka és a közös kereskedelem, mint egy nem túl jelentős, viszont feleslegesen pattogó ország rendreutasítása.

20:

Pontosan. A diplomáciai megoldás még mindig adott. Ahhoz azonban nemcsak Izraelnek és az USA-nak kell picit engedni, de Iránnak is. A józanságról pedig annyit, hogy ha azt képzeli Irán, hogy valaha is atomfegyvert engednek neki, akkor kib@aszottúl nem lát túl a saját határain.

"Először is, Irán a muzulmán világ vezető országa lett a nukleáris leszerelés hirdetésében, és vallásilag elkötelezte magát a tömegpusztító fegyverek ellen. Az Iráni Lefgelsőbb Vezető egy Vallási Dekrétumot avagy Fatvát bocsátott ki, ami megtiltja bárminemű tömegpusztító fegyverek termelését és felhalmozását."

Milyen megható tőlük. Ennyire meghatódott legutóbb talán csak akkor voltam, amikor Matolcsítól megtudtam, hogy mi mind egy gazdasági sikersztoriról szóló tündérmesében élünk...

Nagyon remélem, hogy ez inkább csak nyitópoén volt, hogy kijöjjön a 20 érv, mintsem komoly: viccnek gyenge, poénnak viszont erős lenne.

-----------------------

"Másodszor: a NAÜ az elmúlt évtized során több mint 4000 vizsgálati órát követően, gyakran és folyamatosan hangoztatta, hogy nincs bizonyíték az elterelésre vagy nukleáris fegyver építésére utaló tevékenységre az iráni nukleáris tevékenységek közt. "

Ez így önmagában elég csúnya csúsztatás. A NAÜ valóban rendre kiemel, hogy százszázalékos bizonyíték nincs az iráni atomfegyver gyártására, de pont azt hangoztatta, hogy mivel Irán nem hajlandó velük érdemben együttműködni többszöri felszólítás, kérés, könyörgés, alkudozás után sem, ezért nem tudják tisztázni az iráni atomprogram céljait.

Márpedig ez a lényeg, hogy az iráni vezetésnek csak annyit kéne tennie, hogy tisztázza magát, hogy teljesen együttműködik időhúzás, kibújás, stb. nélkül, ahogyan arra az atomsorompó egyezmény alapján kötelezte is magát, és amit mégse tesz. Tehát maga Irán tesz meg mindent azért, hogy a gyanú meglegyen az atomprogramjával szemben - innentől kezdve pedig lényegtelen (mind jogilag, hiszen már csak ezzel megszegte a szerződést, mind racionális logika alapján), hogy csak keménykedve blöfföl valamire játszva, vagy valós a fenyegetés.

Egyébként most volt az a NAÜs jelentés, ami közvetett bizonyítékokat sorolt fel arra, hogy Irán valóban atomfegyver előállításán dolgozik.

------------------------

"Harmadszor: Az USA Nemzeti Hírszerzési Becslése (U.S. NIE) fenntartotta azt az álláspontot, hogy Iránnak nincsenek nukleáris fegyverei, és nem hozott olyan döntést, hogy építsen, nincs a nukleáris fegyver birtokába jutás kapujában. A nemzetközi közösség szintén elfogadta ezt a következtetést. "

Mármint pontosabban: a nyilvánosságra hozott, gyakran egymásnak is ellentmondó jelentések között valóban volt olyan is (megjegyzem azért nem mostanában), amelyik szerint Iránnak még szüksége van időre az atomfegyverhez. Más, kiszivárgott jelentések szerint meg már most is van kb. 2 rakétára elegendő töltetük, megint más jelentések meg valahol a kettő közé rakják a dolgot.

És ezek csak a nyilvánosságra hozott vagy másképp került cuccok, hogy ezek mennyire hitelesek, azt mi ugye nem tudhatjuk, de lehet, hogy még a nagyokosok sem.

Ami viszont tény: ha Irán atomfegyvert akar készíteni - márpedig előbb ki lett tárgyalva, hogy ezt nyugodt lelkiismerettel fel lehet tenni, hiszen maga az iráni vezetés tesz róla, hogy az így legyen, akkor meg higgyünk nekik -, akkor minél több idejük van, annál nagyobb eséllyel lesz meg addigra. Másképp szólva: előbb-utóbb meglesz.

Nem biztos, hogy olyan jó lenne azt megvárni.

---------------------

"Negyedszer: Ha az USA megtámadná Iránt, akkor ez visszájára fordítaná a nukleáris felfegyverkezés elleni erőfeszítéseket, és meggyengítené az Atomsorompó Egyezményt (Non-Proliferation Treaty). Mivel az Egyesült Államok ennek az egyezmények tagja, több mint 5000 nukleáris robbanófejjel, a nukleáris fenyegetés ürügyét használva egy nem atomhatalom állam ellen, mint például Irán, rendkívül meggyengítené a hitelességét az Atomsorompó Egyezmények. "

Ez kifejezetten gagyi ferdítés, ami arra épít, hogy hátha az olvasója nem ismeri az atomsorompó egyezményt, és akkor bedől neki.

Az atomsorompó egyezmény ugyanis alapból két csoportot különböztet meg: azok az országok, melyek az aláírásakor már bevallottan rendelkeztek nukleáris fegyverrel, (az amcsik, a kínaiak, az oroszok, a franciák meg az angolok), meg azok, akik nem (köztük Irán).

A szerződés lényege pont az, hogy akiknek eddig is volt, azok ne fejlesszék tovább az atomarzenáljukat, akiknek meg nem volt, azoknak ne is legyen.

Szóval az atomsorompó egyezmény hitelességét pont az veszi el, hogy ha egy olyan ország, amelyiknek a szerződés szerint nem szabadna, az mégis atomfegyvert próbál előállítani, és ezt hagyják neki.

Ha esetleg meg sikerül is, akkor az az atomsorompó egyezmény vége, hiszen onnan az összes többi aláíró is mondhatja, hogy akkor ők is - ahogyan többen várhatóan mondani is fogják.

Szóval pont, hogy a fordítottja igaz, mint amit itt megpróbál beállítani. Ez azért gáz.

--------------

"Ötödször: Amennyiben Izrael egyoldalúan lépne támadásba, úgy az Atomsorompó Egyezményt illetően még katasztrofálisabbak volnának az eredmények, mivel Izrael nem tagja az egyezmények, és így egy atomhatalom támadna meg egy nem atomhatalom egyezmény tagot. Ennek eredményeként az izraeli támadás az egyezményt irrelevánssá tenné, és a nukleáris felfegyverzés elleni erőfeszítések hitelessége szertefoszlana."

ez megint ordenáré hülyeség. Amíg Izrael nem atomfegyverekkel támadja meg Iránt (márpedig ilyenről soha még csak szó sem volt), akkor az, hogy Izrael tagja-e az atomsorompó egyezménynek vagy sem, az teljesen lényegtelen.

Főleg, hogy már volt ilyenre történelmi példa, kétszer is: Izrael egyszer Egyiptomban, egyszer meg Szíriában lebombázott egy-egy atomlétesítményt, és láss csodát: az atomsorompó egyezményre semmilyen hatással nem volt.

Azaz lehetségesen megmentette azt, lásd előző pont, hogy az atomsorompó egyezmény totál hiteltelenedését pont az okozhatná, ha egy olyan ország, amelyik vállalta, hogy nem gyárt fegyvert, mégis csak meg tudná tenni az egyezmény ellenére is. Akkor ott tényleg oda minden hitele az egyezménynek - még szerencse, hogy időben lebombázták a létesítményeket, így ez nem történt meg.

-------------

"Hatodszor: egy támadás feltehetően nem semmisítené meg teljesen az iráni atomprogramot, és nagyobb késedelmet sem szenvedne miatta. "

Na látod, ez már valós aggodalom, hogy az iráni atomlétesítmények szétszórtsága miatt nem tudnák hatékonyan megsemmisíteni őket, így a bombázás sem zárhatja ki teljesen az iráni atomfegyver veszélyét.

Az első igazi érv amellett, hogy itt alapos átgondolásra van szükség, és én hallottam már olyan biztonságpolitikai szakértő előadását, akik arra tippelt, hogy szerinte nem lesz katonai akció, mert már nem tudják megállítani az iráni atomot - meglátjuk.

Mindenesetre másik irányból ez egy sürgető tényező is, minél több idejük van az irániaknak, annál jobban be tudják biztosítani azokat a létesítményeiket, amik kulcsfontosságúak a fegyver elkészítéséhez.

Eddig 6-ból egy értelmes érv.

---------------

"Hetedszer: Irán kilépne az Atomsorompó Egyezményből, felfüggesztené a tárgyalást a nemzetközi tárgyalópartnerekkel, kihajítaná a felügyelőket minden nukleáris intézményéből, és álcázná nukleáris programját."

Irán jelenleg is lényegében ezt teszi, ezért is cs.esztetik az atomprogramja miatt.

-------------------------------------

"Nyolcadszor: Egy izraeli vagy amerikai csapás újabb évtizedekre oltaná ki a reményt egy Washington és Teherán közötti újbóli közeledésre. "

Arra enélkül sincs sok esély, a jelenlegi iráni vezetőréteg az egész politikáját pont arra építette fel, hogy ők a nyugattal szembenálló iszlám zászlóshajója, szóval ez megint egy fals érv.

Ami azt illeti, az amcsiknak külpolitika szempontból már középtávon is akár jól is elsülhetne egy Irán elleni támadás, főleg, ha nagyobb volumenű, mert Irán jelenleg is elég komoly belső problémákkal küszködik (pl. hogy a lakosságának majdnem fele nemzetiségi, akik rendre el akarnak szakadni), és a támadás tovább gyengítheti az iráni vezetés belföldi pozícióit, ami akár Irán, mint az USAval szembenálló regionális kulcsjátékos gyengülését, pozícióinak elvesztését jelentené - ami az amcsiknak jó.

-------------------

"Kilencedszer: Kétségtelen, hogy bármilyen csapás esetén az összes politikai irányzatot képviselő iráni egy emberként a zászló mögé állna, hogy megvédje a hazáját, annak egységét, identitását, jogait és hogy a biztonsági fenyegetéseknek elejét vegye. "

Az iráni lakosság közel fele valamilyen kisebbséghez tartozik, akik jellemzően el akarnak szakadni. Azok kifejezetten ugranának a lehetőségre.

Szóval ez már megint gázosan nem igaz.

--------------------

"Tizedszer: Obama elnök azon erőfeszítései, hogy javítsa a kapcsolatokat a muzulmán világgal az Egyesült Államok legfontosabb külpolitikai céljai. Ezt hangsúlyozta a 2009. június 4-i Kairói beszéde, amely egy új kezdetre hívta az USA-t és a muzulmánokat, Bármely Irán elleni csapás újraélesztené az Amerika-ellenességet az iszlám világban, sőt, a világ más pontjain is. "

1., Az iráni atomtól legjobban a környékbeli muzulmán országok vannak betojva, amelyeknek a vezetése kifejezetten sürgeti az amcsikat, hogy bombázzák le a francba a perzsákat.

2., a muzulmán országok többsége arab és szunnita. Az irániak perzsák és síiták - már csak emiatt is eléggé rühellik őket.

3., az Amerika-ellenes iszlamista csoportok fő szószólója, támogatója, pénzelője Irán, épp ezért egy nukleáris fegyverrel rendelkező (tehát érinthetetlen) Irán azt jelenti, hogy ezeket még sokkal jobban tudja nyomni, tehát pont ez jelentené az Amerika- és nyugat-ellenes iszlamista csoportok és irányzatok erőteljes térnyerését, hiszen ezek után egy atomhatalom nyomná őket.

Újra ott vagyunk, hogy pont az ellenkezője igaz.

---------------------

"Tizenegyedszer: Az USA költségvetésére amúgy is nagy terhet rónak az iraki és afganisztáni háborúk. Az USA továbbra is a gazdasági összeomlás pereméről visszakapaszkodóban van, egy harmadik háború elindítása valószerűtlen. "

Ez tény, az USAnak anyagilag nagyon nem hiányzik most egy újabb költséges háború, főleg, hogy Irán megtámadása egyben azt is jelentené, hogy az összes Irán által támogatott szervezet megkapná az ukázt, hogy ami raktáron van, azt lőjék ki az éppen elérhető célpontokra - pl. Afganisztánban. Ez pedig újabb költségeket hozna, még ha csak rövid távon is.

Ezért is van az, hogy Obama nagyon igyekszik elkerülni a katonai beavatkozást, legalábbis a választások előtt mindenképpen. Más kérdés, hogy ha úgy ítélik meg, hogy a katonai akció elkerülhetetlen, mert a pusztán diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás egyedül nem tudja megakadályozni az iráni atomfegyver elkészülését.

Mindenesetre ez egy valós érv amellett, hogy (legalábbis a jelenlegi) amcsi vezetés miért igyekszik halogatni a katonai akciót, amíg csak lehet.

A második az eddigi 11-ből.

----------------------

"Tizenkettedszer: A stratégiai fontosságú Hormuzi-szoroson zajló olajszállítás biztonsága veszélybe kerülne, és az olajárak 200-300 dollárig is emelkedhetnének hordónként. "

ugyan. Iránnak erre megközelítőleg sincsen elég ereje, ott van az amcsiknak flottája, szóval ez nem igazán komoly fenyegetés.

-----------------------------------

"Tizenharmadszor: Amerika helyzete a közel-keleten már így is több irányból pattanásig feszült. Számos „Amerika párti” arab országban, mint Egyiptom, Tunézia, Jemen, Libanon, a politikai berendezkedés távolodik az USA-tól. Egy Irán elleni támadás esetén ez felgyorsulhatna, és Teherán befolyását növelhetné a térségben. "

Teherán befolyását pont az növelné a térségben, ha sikerülne atomfegyvert szereznie. Ha lebombázzák a francba, akkor az pont hogy gyengítené, és ezáltal csökkentené a befolyását.

---------------------

"Tizennegyedszer: Iránnak messzire ér a keze és nagy befolyása van a Közel-Keleten, amit használna is a katonai csapások esetén. Az iráni hadsereg mind saját eszközeivel, mind ezekkel az eszközökkel élne, hogy a konfliktust gyorsan elterjessze mind a régióban, mind azon túl. "

Valós. Erről már volt szó korábban, hogy Irán elég sok kellemetlenséget tud okozni azáltal, hogy elég sok "csápja" van régióban, az általa támogatott iszlamista szervezetek formájában, akik várhatóan egy Irán elleni szárazföldi támadás esetén magasabb fokozatra kapcsolnának az egész környéken, amennyire erejükből és elszántságukból éppen telik. Ez egy rövidtávú kellemetlenség (ha Irán éppen lerohanják, akkor a fő támogatójuk, ahonnan a fegyvereket, utánpótlást, stb.-t szerezték oda, és ennek híján elég gyorsan kifulladnak), de valóban plusz költségeket és kellemetlenségeket jelent.

Eddig 14-ből 3.

------------------

"Tizenötödször: Irán az iraki és afganisztáni helyzetet sokkal bonyolultabbá tenné, miközben az amerikai erők elszórtak és kivonás alatt állnak vagy arra törekednek a térségben. "

Ez is igaz, bár eléggé beletartozik a már korábban írtakba. Ettől függetlenül fogadjuk el.

15-ből 5.

--------------------------

"Tizenhatodszor: Izrael biztonsága az USA számára alapvető fontosságú. Egy izraeli támadás súlyos következményekkel járna mindkét országra nézve: a háborúban részvétel miatti belpolitikai nyomás veszélyeztetné Jeruzsálem és Washington kapcsolatát. Ez a súrlódás akár fel is bonthatná Izrael mindkét párt általi támogatását, a belpolitikai helyzetet tovább bonyolítva, és Izrael biztonságát aláásva ezzel. "

Izrael már eddig is lenyomott néhány háborút, fegyveres konfliktust, stb.-t a különböző iszlám országokkal vagy szervezetekkel, szóval ez megint gázos.

A térség az olaj miatt kiemelten fontos az USAnak, emiatt az is, hogy legyen ott megbízható szövetségese. Ez pedig abban a régióban nem sok választást enged.

Amúgy ez a pont ráadásul még egy önellentmondás az előzőekkel egybevetve: ha Irán megtámadása az USA-arab országok kapcsolatok gyengülésével járna, ahogyan korábban állította a szerző, akkor ilyen esetben az Izraellel való szövetség még sokkal inkább fel kell ,hogy értékelődjön. Az a fránya logika.

-----------------------

"Tizenhetedszer: Izrael így is elszigetelt. Egy Irán elleni háború tovább rontana a helyzeten, még feszültebbé tenné mind azt amerikai mind az izraeli kapcsolatokat a térségben. "

Izrael nem elszigetelt. A környező arab államokkal meglepően jól együttműködnek, még ha kifelé időről időre az arab államok vezetői el is sütnek egy egy zsidózást a (muzulmán) illem kedvéért - ha egy valamire jó volt ez az egész wikileaks-es balhé, akkor pont az ilyen közel-kelettel kapcsolatos divatos tévhitek ellen, szóval ajánlanám olvasgatni.

Aki elszigetelt, az pont hogy Irán. A környező arab országok pont hogy arra sürgették az amcsikat, hogy bombázzák le az irániakat, sőt, volt amelyik fű alatt felajánlotta az izraelieknek is a saját légtere használatát egy Irán elleni támadáshoz.

------------------------

"Tizennyolcadszor: Amennyiben Izrael mégis egyoldalú katonai lépéseket tenne, az USA-t akkor is cinkosnak tekintenék a támadásban, és erőforrásai, támaszpontjai, személyzete a térségben szintén Iráni válaszcsapások célpontjai lennének. "

Lehet, bár ez akkor most logikusan pont