Szerintetek is katonának "születtem"?
Sok ismerősöm említette már, hogy katonának kéne mennem. Mindig azzal érveltek, hogy határozott, céltudatos vagyok, mindig teljesítem azt, amit mondanak, sosem kérdezek. Testnevelés órán ha 2 fokba kell kimenni futni, kimegyek, nem reklamálok, emellett az állóképességem is elég jó. Eddig legyintettem ezekre,mondván biztos véletlen egybeesés az egész, de most hogy hamarosan pályaválasztás előtt állok, kicsit fontolóra vettem a dolgot.
16/F
na most kapsz tőlem egy értelmes választ is, ha eddig nem esett volna le:
dehogy születtél te annak.. :D :D
"Akkor menj katonának, ha jó fizikumú gyerek vagy, aki sose kérdez, sose gondolkodik, teljesen értelmetlen dolgokat is kérdés nélkül megcsinál, nincs véleménye, gondolata. Persze érzelmi oldala se nagyon lehet.
"
Ja, mert a honvédségben mindenki egy született halálosztó :D. A magyar katonák az első lövés után világgá szaladnának.
Ha érdekel a pálya, próbálj szerencsét.
Ne törődj olyanok véleményével, akik katonát legföljebb filmen láttak...
Ebben a korban én is elgondolkoztam rajta, de aztán meggondoltam magamat. Én is nagyjából olyan jellem vagyok mint te, tisztelek másokat, hajlandó vagyok alázatos lenni és nem ijedek meg az árnyékomtól... de idővel rájöttem, hogy katonának lenni nem egészen ugyanazt jelenti, mint amit a filmen látsz vagy éppen olvasol. Ha belegondolsz, katonaként meghalhatsz, vagy legalábbis olyan dolgokkal kell leélned az életedet, amik örökké nyomasztani fognak... ezt sajnos csak úgy tudja meg az ember, ha már egyszer átélte, de akkor nincs visszaút.
Félreértés ne essék, nem tapasztalatból beszélek. Én inkább az angol szakot választottam, és hogy ezt hozzam fel példának, folyékonyan beszélek angolul, tudok hangsúlyozni, kiejteni szavakat emberi és nem tipikus iskolai kisdiák módon, mint a többiek. Egész jó esszéket tudok írni és minden megragad bennem, amit tanulunk. De a brit irodalmat rühellem mint a sz@rt, és pont ezzel van a legtöbb problémám, mert folyton írnom kell róla, prezentálnom és hasonlók.
Amit ezzel akarok mondani, az az, hogy bármibe is kezdesz bele, az nem lesz fenékig tejfel. Katonáéknál szép és tiszteletreméltó dolog, hogy feszes mellel egyszerre lépve masíroznak, fegyver a kézben, haza a szívben... de lesz majd egy olyan pont, amikor a hátad közepére sem kívánod az egészet. Ne érts félre, nem téged akarlak ezzel lehorgasztani, ha erős vagy, kibírod a nehézségeket, csak az a kérdés, hogy hogyan és milyen áron.
Az összehasonlítás kicsit durva volt, tudom, de más nem jutott eszembe. Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!