A világháború után melyik volt a legjobb tank a világon?

"Igen szemből tudtak volna vékonyabb lemezből is emgfelelő vastagságú lemezt gyártani, de a Királytigris oldalt lévő 80mm-es lemezei se számítottak az akkor szinten vékonynak a többi harckocsi oldalt még ennyi védelemmel se bírt kívéve az IS típust ugye."

- Természetesen, a közepesharckocsik nem rendelkeztek vastagabb páncéllal ennél, így például a T-34-es sem, de azok közepes(!), míg a Királytigris nehézharckocsi(!) volt.

A közepes harckocsit nem páncélozták fel annyira, fontosabb volt a mozgékonyság, egy nehézharckocsinál viszont már nem megengedhető a 80 mm-es oldalpáncél.

Ezt még egy Pz. IV-es, viszonylag B-kategóriás harckocsi is átüti, 1000 méterről.

"Amúgy a toronynál alkalamztak jobban döntött lemezeket is a Porsche féle tornynál ami remek ballisztikai formával rendelkezett csak drága és nehezen gyártható volt."

- Így van, ezért csak az első példányokat látták el vele, a többi Királytigris már doboz formájú tornyot kapott.

"Amúgy az IS-2-es frontpáncélja nem volt áttörhetetlen. Még StuG-III-asok is át tudták lőni közelről kedvező szög esetén."

- A SutG-III-as 75 mm-es StuK 40 L/43 lövege 1000 méteren, 30 fokos becsapódási szögnél, 82-87 mm közötti páncélt tudott átütni, lőszertípustól függően.

Ez a 60 fokban döntött, 120 mm-es JSz-2-es frontpáncélzatához teljesen elégtelen.

A 150 mm-es siG33 L/11 ágyúval 30 fokos szögnél 160 mm-t üt át, de a JSz-2-esnek ennél jobban döntött a frontlemeze.

(60 fokos döntöttségnél az effektív vastagság megkétszereződik.)

"Amúgy az öntött páncél nagy előny volt, de ezt el is vesztette azzal, hogy az öntések után a lemezek nem kaptak hőkezelést így szilárdságuk nem volt megfelelő. Páncéllepattogzódás gyakori volt a szovjet harckocsiknál."

- Ez igaz. De ugyanilyen problémák meg voltak figyelhetőek a Királytigriseknél is, az ötvözetek hiánya miatt.

"IS-3 sem volt sebezhetetlen. A tornya frontális páncélzatát pl a PaK-44 APCBC lőszerrel át tudta volna lőni"

- A 128 mm-es PaK-44 1000 méteren, 30 fokos szögnél 202-245 mm közötti páncélátütéssel rendelkezett. Nem találtam adatot arra, hogy a JSz-3-as tornya szemből milyen szögben van döntve (a serpenyő forma miatt ezt nehéz is lenne mérni), mondjuk úgy, hogy ennek az ágyúnak volt esélye átlyukasztani ezt a harckocsit.

Csakhogy a JSz-3-as színrelépésekor, azaz a hidegháború első éveiben, a német wehrmacht - ami ezt az ágyút kifejlesztette - már megszűnt létezni.

Ez az ágyú pedig inkább csak kísérleti példány volt (a Maus-ba kívánták volna beleépíteni).

"de a már említett HVAP lőszerrel a 90mm-es löveg is 500 méteren hatékony lett volna ellene."

A 90 mm-es M3-as ágyú 30 fokos találati szög esetén, 500 méteren 221 mm-es acélpáncélt ütött át. Ez a 200-230 mm-es páncélhoz kedvező esetben talán elég.

Azonban saját 114 mm-es 0 fokban döntött maximális páncélzata a JSz-3-as 122 mm-es 1943 D-25 T L/43 lövegének háromszor ilyen nagy távolságból, 1500 méterről sem jelent akadályt, de valószínűleg még 2 kilométerről sem, bár onnan már kicsi a találati arány.

"Szemből is ki lehetett volna lőni az adatok alapján mert harc közben nemcsak a torony védelme számít."

- Persze, közelről és/vagy oldalról, túlerőben, egyszóval kedvezőtlen feltételek esetén ki lehetett lőni, mint minden tankot. De normál körülmények között uralta a csatateret.

"80mm-es lemezek is megfeleltek céljuknak az akkor legtöbb alapharckocsi ellen megfelelő volt."

- Nem, nem volt megfelelő, mert még az alapharckocsinak számító Pz. IV., vagy Sherman is át tudta ütni, akár 1000 méterről is.

"Az is 90mm-es lemezei se voltak akkor olyan vastagok ráadásul hátul csak 60mm-es lemezei voltak."

- A JSz-2-esnek körkörösen 90 mm-es páncélja volt a tornyon, hátul is:

[link]

A Királytigris tornya viszont csak szemből volt vastag.

Az igaz, hogy a JSz-2 testének hátsó lemeze 60 mm volt, de ha hátulról lőnek egy harckocsira, az 90%-ban halálos, akármilyen típusról is van szó.

"Amúgy a Henschel féle torony sem volt totál doboz alakú csak kevésbé volt döntött."

- Szemből konkrétan 0 fokos, oldalról is alig.

"Amúgy írtam a StuG-III KÖZELRŐL volt hatékony és a Hetzerek is veszélyesek voltak."

- Hát leshelyből, néhány száz méterről, és/vagy oldalról valóban sikeresek voltak, erre is használták őket. Ezért is mondtam, hogy a papírforma nem mindig igaz a gyakorlatban is, vagyis sok múlik azon, hogy hogyan használják az adott harckocsit. Normál körülmények között a JSz-2 személyzete biztonságban érezhette magát, de persze nem volt kilőhetetlen.

"Amúgy a PaK-44-et csak példának hoztam fel a Vadásztigrisbe került beépítésre."

- Igen, de rossz példa, mivel 1946-ban már nem volt német Whermacht, és az akkori nemzetek között egynek sem volt olyan fegyvere, amit be tudtak volna vetni a JSZ-3-asok ellen.

"Amúgy az IS-3 elméletben messzebről is elintézhette volna a Pershinget csak itt jött elő az a hátrány, hogy a löveg pontatlan volt"

- Valóban, de 1000 méterről még így is kényelmesen kilőhette a Pershinget, míg annak csak 500 méterről volt esetleg lehetősége ilyesmire.

"De megfelelő volt az alapharckocsi alatt pl a T-34/76-ot és az M4 Shermant értem. Ezek ellen még megfelelt."

- Épp ez az, hogy még ellenük sem. A Pz.IV G/H/J harckocsi 80-90 mm-t volt képes átütni 1 kilométerről, a M4A4 Sherman 70-90-et.

A T-34/76-os típus 1944/45-re már rég leváltásra került a T-34/85-re.

"Az IS-2-es 90mm-es lemezit is át lehetett lőni 1000 méterről szóval a 90mm-es lemez se számított vastagnak."

- Igen, de van egy lényeges különbség: A Királytigris 69 tonna, míg a JSz-2-es 46 tonna.

A Királytigris tehát a hatalmas belefektetett acéltömeg ellenére kevésbé volt védett, mint a JSz-2.

"Pz-IV nem harcolt Királytigris ellen."

- Természetesen nem, csak az arányokat akartam vele érzékeltetni, hogy lám, még egy ilyen is elbánik a Királytigris nagy felületet kitevő oldalpáncéljával.

Mivel ez a tank lomha volt, és a torony is lassan forgott körbe, nem jelentett gondot az oldalába kerülni.

"T-34/76 pedig végig szolgált a háborúban a 85--ös verzió nem szorította ki."

- A Pz. III is hadrendben maradt, ettől függetlenül a csatatereken mégis csak elenyésző számban volt megtalálható, 1944-től a fő harckocsitípus a T-34/85-es volt.

"Az IS-2 valóban jobb mutatókkal bírt ezen a téren, de volt más tér ahol bizony nagyon hátrányban volt."

- A Királytigrisekkel szemben hatékonyabbak voltak. Nyilván ismered a Sandomierz közelében vívott ütközetet, ahol 14 királytigris csapott össze 10 JSz-2-essel. A 1,5x-es túlerő ellenére a veszteségek kiegyenlítettek voltak:

4 db KT kilőve, 7 db megrongálva

3 db JSz kilőve, 7 db megrongálva.

Bár ott a helyzeti előny is közrejátszott, amiből megint csak az látható, hogy nem mindig a papírforma mutatkozik a gyakorlatban.