Miért van annyi pénzük az amerikaiaknak?

Én azért nem becsülném le a kínai űrkutatást, elvégre jó ideje ők az egyetlenek, akik komoly fejlődésen mentek keresztül (ha ez némileg fölzárkózást is jelent). Másrészről a megtévesztés igen fontos dolog a titkosszolgálati módszerek között, erre lehet, hogy nem kapunk biztos választ.

A tüzérséget magát lehet is így alkalmazni, bár puszta méreteinél fogva eléggé alkalmatlan erre. Nem véletlenül beszélünk főképpen szföldi hadviselésről, bár megjegyezném, hogy ár-érték arányában a légierő megint elég fölösleges kiadás.

Azt hiszem elfelejtkeztél egy-kettő fontos momentumról Leningrád ostromát illetőleg, nevezetesen ad1: a Ladoga tó miatt nem lehetett körülzárni, ad2: a "több százezer fő" magában a kiéheztetésben nem vett részt, csupán fölvigyázó emberek maradtak a város körül, ad3: a nehézfegyverzetet is teljesen visszavonták a front más szakaszaira. (Tulajdonképpen ez volt a legrosszabb döntés, hiszen valójában Leningrád volt a keleti front kulcsa, annak kellett volna az elsőnek lennie.)

Szerencsére egy rugalmasabb és jelentősen megkönnyebbült szállítórendszernek nincs szüksége sem jól kiépített utakra, sem légiszállításra - tul.képpen, ahol ember elmenni el tud, ott minden létfontosságú át fér (ha már Mao-t emlegettük, akkor a Ho-Si-Min ösvényeket se feledjük). Arról nem is beszélve, hogy a szükségképpen előrefelé történő ellátási forma valójában nem is szükségszerű. A civilek vegzálása meggondolandó, annak fényében, hogy ez minden hasonló konfliktusnál megtörtént (a búr háborútól a KK-i háborúig).

A finnek maguk is a legnagyobb sikereiket aszimmetrikus módszerekkel érték el (ill. köszönhették a szovjet tervezés alkalmatlanságának). A katonai vezető szerep biztosítja a politikai vezetést is, hiszen maga a nép az, ami vezeti saját magát (ez alól kivétel a totális politikai analfabetizmus, de ez ugyebár nem opció).

Szemmértékkel egészen könnyen meglehet különböztetni a lázadókat a civilektől, nagyon alkalmas erre a fegyverek jelenléte. A lakosság támogatásának megnyeréséhez nem idő kell, hanem helyzet. A helyiek megosztottsága kedvez neki, amúgy sem kimondható a biztos sikere (más helyeken sem jött be az ajándékozás, attól éjszaka ugyanúgy elmentek a férfiak harcolni).