Miért van annyi pénzük az amerikaiaknak?
A kérdés eredetileg úgy szólna:
Miért az amerikai haderő a világ legjobbja?
Nem az, a Közel-Keleten vereséget szenvedtek.
Miért szenvedtek vereséget?
Mert nem váltanak hadelméletet.
Miért nem váltanak hadelméletet?
Mert csupa oschtoba ül hadvezetésben.
Miért csak idióták vannak a hadvezetésben?
Mert másfajtát Amerikában nem találni.
Akkor miért is tartja a 'világ' az amerikai haderőt a legütőképesebbnek?
Mert sok drága fölszerelésük van.
Hogyan lehet sok drága fölszerelésük?
Mert sok pénzük van...
Teccik ééteni?!?... Tehát erre keressük a választ!
Jól hangzik a doktrína változtatása, de azon kívül, hogy másképp hívják, ill. hogy célponthiányosak, nem másabb a hozzáállásuk (a koncepció továbbra is az, hogy hk, th, le, tü támogatásával masírozó [ácsorgó] gyalogság "szétzúzza" az ellenséget). Lásd pl. Megdöbbenés és félelem (aka. Shock and awe), csak azért, hogy lásd, követem... Igen, emlékszem, mennyire hatásosak (miért is kaptak TUSKot?), amikor autópályán kell száguldozni anélkül, hogy az ellenséget keresnék (ill. a kedvencem, amikor M16ossal lövöldözik a tank tornyából).
A pct. fegyverekkel fölszerelt ellenséggel éppen nem kéne hk-kat bevetni, nem hogy nélkülözhetetlen (és bizony, hk nélkül is legyűrhető az ell. hk., méghozzá töredék áron -> lásd korábbiakat). Megerősített állások amúgy sem fordulnak elő manapság (még mindig a HH!). Azt sem igazán értem, miért akarna vki lerohanni egy ilyen állást, de biztos "nagyon" fontos a veszteséglista. Nem éppen az utóbbi 5-10 évben ordítoztak, hogy megváltozott a globális hadihelyzet (nincs többé szimmetrikus, csak asszimetrikus konfliktus)? De.
A 4-5 hetes készülődést 6 hónapos fölkészülés előzte meg...
A szerkezeti változás nem jelent meg az alkalmazott módszerekben (nemhogy gyökeres változás). Persze mit is várok, egy technikai hdg a materializálódásban változik, nem a módszerekben (pedig, akármilyen hihetetlen, ebben van eltemetve az a bizonyos eb). Valóban 195 ország van a Földön, ebből 180 annyit is ér (Piculi úr után szabadon).
válasza:"A 4-5 hetes készülődést 6 hónapos fölkészülés előzte meg..."
2001. szeptember 11. és 2001. október 7. között nincs 6 hónap.
"Nem éppen az utóbbi 5-10 évben ordítoztak, hogy megváltozott a globális hadihelyzet (nincs többé szimmetrikus, csak asszimetrikus konfliktus)? De."
A 2003 -as iraki háború nem asszimetrikus volt.
Egyébként azért alkalmaznak velük szemben asszimetrikus hadviselést, mert a hagyományos terén nincsen esélyük.
És ehhez is igyekeznek alkalmazkodni, nem véletlenül gyártják ezer számra az MRAPeket és hasonló, ellenállók ellen hasznos eszközöket.
" Igen, emlékszem, mennyire hatásosak (miért is kaptak TUSKot?), amikor autópályán kell száguldozni anélkül, hogy az ellenséget keresnék "
Azért kapták a TUSKot, hogy mert szükség van rájuk városi környezetben is(igaz, ez részben azért van, mert nincs hasonlóan jól védett, direkt városi harcra kifejlesztett járművük). Ha teljesen alkalmatlanok lennének a feladatra, akkor egyszerűen nem küldenék be őket a városba.
Autópályán pedig előrenyomulni is lehet:
Valamint, néha egyik helyről át kell menni egy másikba, ilyenkor is szokták az utakat használni.
Mind 1991 -ben, mind 2003 -ban voltak tank-tank elleni küzdelmek, annak ellenére, hogy a elég rendesen szorták az irakiakat a levegőből. Bagdad és később Faludzsa is nevezhető szerintem megerősített helynek, mivel viszonylag nagy létszámú fegyveres rendezkedett be a védelmére.
"A pct. fegyverekkel fölszerelt ellenséggel éppen nem kéne hk-kat bevetni, nem hogy nélkülözhetetlen (és bizony, hk nélkül is legyűrhető az ell. hk., méghozzá töredék áron -> lásd korábbiakat)."
Valahogy el kell foglalni a területet, és az M1 -esek nagységrendekkel jobban bírják a kézi pct fegyverek tüzét, mint a Bradleyk és a Strykerek.
Igen, le lehetne cserélni a harckocsikat elméletileg. De mindenképp szükség van egy olyan harcjárműre, ami elég jól védett ahhoz, hogy egy ellenséges városba történő behatoláskor az élen haladjon és olyanra is, melynek elég nagy a tűzereje az ellenséges állások és harckocsik megsemmisítéséhez. De miért tennék, ha erre megfelel jelenleg az Abrams is?
"(a koncepció továbbra is az, hogy hk, th, le, tü támogatásával masírozó [ácsorgó] gyalogság "szétzúzza" az ellenséget)"
Mégis milyen koncepcóval váltanád fel?
Valóban, de nem szeptembertől kell számítani, hiszen már márciusban elindult nagy arányú készülődés (lásd mértéktelen olajfölvásárlás, fegyverbeszerzés, célirányos hadgyakorlatok, stb.).
Az iraki háború aszimmetrikus volt és az ma is. Még a bevonulásra se lehet mondani, hogy szimmetrikus, mert hiába a reguláris haderő, az igen hamar elszaladt, majd civilben visszatért és a sarok mögül lövöldözött rpgvel.
Mióta szabály az, hogy szimmetrikusan kell harcolni? Mert amerika így szeret? Vagy így lovagias? Ezt felejtsük már el, a harc, háború nem erről szól (a kompetíció már eleve kizárja a fair játékot). Miért mennének neki fejjel a falnak, ha van más mód is (ajtó pl.)? A szimmetrikus harcról nem állítható, hogy hatékonyabb lenne (sőt, mind pénzügyileg, mind emberanyagban nagyságrendekkel gazdaságosabb), így nemhogy gyávaságnak, mint inkább ésszerű megfontolásnak nevezhetjük.
Nagyszerű dolog, ha kevesebb embert vesztenek (drága pénzért, tegyük hozzá), csak a céljukat nem érik el az eszközeikkel továbbra sem. Nagyságrendekkel olcsóbban probléma nélkül meg lehet oldani az egészet - csak gondolkodni kell hozzá picit.
Ez nem igaz, nincs szükség hk-ra városi környezetben (sem azon kívül), mint ahogy más jműre sem - ez az elképzelés az első vh. problematikájára adott hibás válasz (ami egyébként szintén egyszerű gondolkodással megoldható lett volna). A városi harcban nem hasznosak a jművek (miért akar pusztítani?), célpontjaik nincsenek (egy pacifikáló műveletben elég rosszul veszi ki magát ha szétlövöldözzük a házakat), ők maguk viszont bazinagy célpontot nyújtanak. Pénzben is.
Autópályán jószerével csak előrenyomulni lehet (keresztbe hülyén néz ki)... Azért emlegettem, hogy világossá váljon, az ország nem autópályákból (vö. nyílt, sima terepből) áll, hanem városokból, hegyekből.
Biztos volt legalább 3 hk-összecsapás, mint ahogy Csecsenföldön is volt, mégsem nevezzük szimmetrikusnak. Bagdad és Faludzsa, hát, ilyen Párizs érzetem van ezzel kapcsolatban. :o) A városi harcról fentebb már volt szó.
Igen, nos az egyszerű tévképzet, hogy elfoglalni vmit csak erős tűz közepette lehetséges - amihez föltétlenül hk szükséges. Nincs oylan célpont egy városban (bhol), amelyet a gyalogság ne lenne képes megsemmisíteni. Másrészről miért rohannánk bele az ell-s gpu-tűzbe, ha megsemmisíthetjük őket a hatásos lőtávjukon kívülről? Ill. miért rohangásznánk üvöltve gépkarabélyokkal épületekbe, ha mindezt csendesen is megcselekedhetjük? Ha előre szólunk az ell-nek, hogy "figyi, jövünk", akkor az nem bátorság, hanem ostobaság (ő pedig hülye lenne nem fölkészülni...).
A lényeget hagytad csak ki, ha az ellenség olcsón (hk nélkül) képes a hk-ainkkal harcolni, akkor ad1: miért vinnénk oda a hk-t, ad2: egyáltalán van-e rájuk szükség.
Nos, igazság szerint már 2009-ben megjelent egy amerikai vezérkari tisztnek egy cikke, amely épp ezt boncolgatja, ő a speciális alakulatok sikereit találta kimagaslónak, ami igaz is, bár még náluk is találhatóak falnak-fejjel-rohanós dolgok. Az, amit a hadászat kapcsán a katonai tervezők elfelejtettek, az Szun Ce: "A jó tábornok már azelőtt megnyerte a csatát, mielőtt az elkezdődött volna.". Ők ezzel szemben egy vállalhatatlan összeütközésbe mentek bele (Szun Ce egész biztosan rossz tábornoknak nyilvánította volna valamennyit. xD). Igazából ezt az egy lényeges mondatot kell megérteni, a gyakorlatba átültetni (a példák bizonyítják, hogy lehetséges), így egy a maihoz képest legalább 10x olcsóbb haderőt lehet fölállítani (és ez már a luxusfölszerelés!) - a mi pénzügyileg is már 10x-es ütőképesség. Ami pedig a gyakorlatit illeti, nem lepődnék meg, ha 5x-ös túlerőt is hatásosan lenne képes kezelni.
Ekkora túlerővel például a Gyimesbükkön szolgáló Sebő Ödön zászlóalja szembesült (és annak ellenére is sikeres volt, hogy tulajdonképpeni lövészárokharcot folytattak).
válasza:22:48
"A kőolajfüggőség az véleményem szerint nem a rep.hordozók száma."
De az, ugyanis a Perzsa-öbölből kell hozni tankerekkel a kőolajat.
Ha az USA úgy akarja, Kína nem fér hozzá a Perzsa-öbölhöz. Ezzel szemben Kína nem tudja akadályozni, hogy az USA hozzáférjen a Perzsa-öbölhöz.
A kínai haditengerészet jelenleg csak partvédelemre alkalmas, míg az USA képes az erőprojekcióra a világ bármelyik pontjára. Így megy ez.
válasza:Én nem tudok róla, hogy bármilyen különleges készülődés lett volna márciusban. A gyors expedíciós műveleti képesség kialakítását még a 90 -es években kezdték el.
Annak a biztosításához, hogy az ellenség a területeden ne tehesse folyton azt amit akar szimetrikusan is kell harcolni.
Bár a legtöbb konfliktus nagy részében gerillaháború a jó módszer, de előbb vagy utóbb a hivatalos hatalmat is meg kell szerezni a terület fölött, nem lehet a végtelenségig elkerülni a nyílt összetűzéseket és bujkálni. Attól, hogy Abdul néha kimegy a kunyhóból és lerak egy aknát az út mellé, amivel megpróbálja felrobbantani a legközelebb arra haladó járőrt még nem fogják a barátai átvenni az ország fölött az irányítást.
Irak 2003 -as megszállása igenis hagyományos háború volt.
Nem futott el az összes iraki, a köztársasági gárda nagy része szinte végig kitartott, több száz páncélozott járművet vesztettek Bagdad és a Karbala szoros védelme során.
"Ez nem igaz, nincs szükség hk-ra városi környezetben (sem azon kívül), mint ahogy más jműre sem - ez az elképzelés az első vh. problematikájára adott hibás válasz (ami egyébként szintén egyszerű gondolkodással megoldható lett volna). A városi harcban nem hasznosak a jművek (miért akar pusztítani?), célpontjaik nincsenek (egy pacifikáló műveletben elég rosszul veszi ki magát ha szétlövöldözzük a házakat), ők maguk viszont bazinagy célpontot nyújtanak. Pénzben is
....
Igen, nos az egyszerű tévképzet, hogy elfoglalni vmit csak erős tűz közepette lehetséges - amihez föltétlenül hk szükséges. Nincs oylan célpont egy városban (bhol), amelyet a gyalogság ne lenne képes megsemmisíteni. Másrészről miért rohannánk bele az ell-s gpu-tűzbe, ha megsemmisíthetjük őket a hatásos lőtávjukon kívülről? Ill. miért rohangásznánk üvöltve gépkarabélyokkal épületekbe, ha mindezt csendesen is megcselekedhetjük? Ha előre szólunk az ell-nek, hogy "figyi, jövünk", akkor az nem bátorság, hanem ostobaság (ő pedig hülye lenne nem fölkészülni...)."
És mégis mi a teendő, ha egy fegyelmezett ellenség vastag falú épületekben elbarikádozza magát egy rakás nehézgéppuska és gránátvető társaságában, éjjellátóval felszerelve? Mégis hogyan vennéd be a területet páncélozott harcjárművek vagy az egész hely darabokra lövése nélkül?
Emellett ma már a városok elég nagyra nőttek, ha az egyik feléről a másikig gyalog mennének a katonák elég sokáig tartana a dolog, ha pedig járművet használnak, akkor nem árt legalább a legelől haldóknak valami olyasmi amivel viszonylag nyugodtan be lehet fordulni a sarkon és nem kell attól tartani, hogy egy mezei AK -val cafatokra lövik az egész társaságot.
Nem lehet mindent csendben bevenni. Ha egy-két épületet akarsz elfoglani, akkor az akció elején tudsz meglepetést okozni, de ha egy fél város van az ellenség kezén, akkor előbb vagy utóbb észre fognak venni.
Szvsz a csecsenföldi konfliktusok legeleje is szimmetrikus volt.
"Ekkora túlerővel például a Gyimesbükkön szolgáló Sebő Ödön zászlóalja szembesült (és annak ellenére is sikeres volt, hogy tulajdonképpeni lövészárokharcot folytattak)."
Gyimes egy általa jól ismert területet védett, nem pedig egy ismeretlen várost próbált bevenni. A kettő között azért van egy kis különbség.
Bár tényleg lehetne még tovább emelni a különlegesek létszámát, mivel elég jó a statisztikájuk, de ez részben azért van, mert csak harcban vesznek részt.
A kevésbé képzett, nagyobb létszámú állomány járőrözik a vidéki területeken és ők azok, akik IED -k vagy rajtaütések áldozatai lesznek.
Pedig készültek, ezt a politikai-gazdasági helyzet is indokolja.
Éppenséggel Abdul uralja a területet, nem pedig fordítva. Ha úgy lenne, ahogy Te mondod, már évekkel ezelőtt kivonult volna a sereg (mert ugye drága dolog, mint mondottam volt). Csakhogy katonai biztosítás nélkül nem űzhetik piszkos kis játékaikat, így felejtették ott magukat. A szimmetrikus harc egyébként sem ismeri a területet, mint a harc helyét, nem is tud vele mit kezdeni. Ezzel szemben az aszimmetrikus elveti a peremvonal fogalmát (ami csak kiszolgáltatottá teszi).
A bevonulás és a pacifikálás két teljesen eltérő esemény (kissé félrevezető is a magyar megszállás kifejezés). Az, hogy USA szimmetrikusan vonult be, az nem teszi szimmetrikussá a konfliktust (és még az sem, hogy szimmetrikus eszközöket használt az ellenség! - lásd lentebb). Az viszont aszimmetrikussá igen, hogy védelmi vonalak nem igen voltak, viszont ideiglenes támpontok elég sűrűn.
Igen egyszerű a dolog, nem kell bemenni, nem kell őket kiengedni (ez nem kőbevésett vonalakat jelent). A városban tudvalevőleg nem termelnek élelmiszert, ez pedig előbb-utóbb (inkább előbb) a védők végét jelenti. Végül pedig simán lehet rajdolni a városba, városhatáron, nem úgy kell elképzelni, mint egy szimmetrikus harcot.
A szimmetrikus harc lényege a terület, ha elfoglaltam, az pacifikált, ha nem, ellenséges; harc csak a peremvonalon zajlik. Az aszimmetrikus harc lényege az emberanyag, a terület a senki-földje, birtoklása esetleges. Fölismeri, hogy nem a terület/eszköz az ellenség - hanem a katona. (Többek között ezért bukott már meg Vietnámban is a szimmetrikus harc. Lásd: vasháromszög.) Az egész leginkább a carrhae-i csatához hasonlítható, ez is sok mindent elmond.
A csecsen háború még véletlenül sem volt szimmetrikus. Már Groznij első(!) ostroma sem volt az (sikereiket a csecsenek addig érték el, amíg aszimmetrikusan harcoltak), míg az orosz bevonulásnál sem számított az "áttört" csecsen "védvonal" (miután többször visszatértek és oldalból meglepték az oszlopokat).
A gyimesbükki ütközetet csupán azért hoztam föl, hogy egy hatalmas túlerő nem biztosíték a győzelemre; semmi köze a városi harchoz már a kontextusban sem.
Nem is igazán értem, miért nem ők ütnek az ellenségen, ha már ennyire többen vannak. Pedig a harceljárást ismerik...
válasza:"USA meg se próbálhatja Kínát elvágni az olajtól, mivel ha Kína úgy akarja, az amerikai gazdaság 2 nap alatt fekszik."
Hogyan?
"Ha már ennyire kiszélesítettük a harci cselekmények fogalmát. Ha szűkebben gondoljuk, a összes műholdas kommunikációt kiiktathatják"
Hogyan?
"Éppenséggel Abdul uralja a területet, nem pedig fordítva. Ha úgy lenne, ahogy Te mondod, már évekkel ezelőtt kivonult volna a sereg (mert ugye drága dolog, mint mondottam volt). Csakhogy katonai biztosítás nélkül nem űzhetik piszkos kis játékaikat, így felejtették ott magukat. A szimmetrikus harc egyébként sem ismeri a területet, mint a harc helyét, nem is tud vele mit kezdeni. Ezzel szemben az aszimmetrikus elveti a peremvonal fogalmát (ami csak kiszolgáltatottá teszi)."
Ha Abdul lenne a terület ura, akkor nem kéne az ártatlant tetetnie és a civilek közé beolvadnia ha nagyobb csapat amerikai érkezik, hanem egész nap kedve szerint égethetné az amerikai lobogót.
"Igen egyszerű a dolog, nem kell bemenni, nem kell őket kiengedni (ez nem kőbevésett vonalakat jelent). A városban tudvalevőleg nem termelnek élelmiszert, ez pedig előbb-utóbb (inkább előbb) a védők végét jelenti. Végül pedig simán lehet rajdolni a városba, városhatáron, nem úgy kell elképzelni, mint egy szimmetrikus harcot."
Ez nem épp a leghatékonyabb módszer.
Egyrészt biztosítani kell, hogy ne szállíthassanak a számukra utánpótlást. Ehhez körbe kell venni a területet.
Emellett egy esetleges kitöréshez is fel kell készülni, ehhez pedig rengeteg katonával kell körbe venni a helyet.
A mai tartósítási technikáknak hála nem nehéz hónapokra elegendő élelmet magunkkal vinni. Ez pedig azt jelenti, hogy sokáig kell azt a rengeteg katonát ott tartani, ami nem lenne olcsóbb, mintha odamennénk egy harckocsival és rommá lőnénk a helyet.
Emellett az is megtörténhet, hogy egy stratégiailag fontos helyen (pl: az adott ország egyetlen nagyobb kikötőjében vagy egy fontos völgyben) foglalják el a pozíciót.
A hagyományos hadviselésnek nem feltétele az egyértelműen meghatározott védelmi vonalak megléte.
Ha két hadsereg nyíltan összecsap, akkor az szimetrikus háború.
A gerilla hadviselés alapja, hogy elkerülik az összetűzést, közvetlenül szinte sosem támadnak, a nagyobb összecsapásokat elkerülik, mivel nem lennének képesek megnyerni őket. Elsődleges céljuk nem a katonai győzelem, hanem az ellenség "kifárasztása" és olyan körülmények létrehozása, melyek segítségével a hagyományos hadviselésbe való átmenet után győzelmet érhetnek el, kiűzhetik az ellenséges csapatokat.
Carrhaenál miért lett volna asszimetrikus az összecsapás?
Attól, hogy halogató harcot folytattak és nem rohamoztak egyből még mindíg hagyományos összetűzés maradt az esemény.
"A csecsen háború még véletlenül sem volt szimmetrikus. Már Groznij első(!) ostroma sem volt az "
Szerintem pedig az volt. Az oroszok célja a város elfoglalása volt, a csecseneké pedig a megtartása.
Egy páncélosokkal támogatott gépesített hadsereg próbált bevenni egy olyan területet, melyet páncéltörő fegyverekkel jól felszerelt gyalogság védett, és amit később nehéztüzértséggel rommá lőttek. Ha ez nem volt szimetrikus, akkor az 1945 -ös Berlin sem volt az.
"Nem is igazán értem, miért nem ők ütnek az ellenségen, ha már ennyire többen vannak. Pedig a harceljárást ismerik..."
Ha az asszimetrikus hadviselést folytató afgánokra gondolsz, akkor azt kell mondjam próbálják(wanat-i csata), de nem képesek hagyományos téren győzelmet aratni a jobban képzett és felszerelt amerikai csapatok fölött.
Egyszerű, USA államadósságának nagyon jelentős része kínai vonzatú, mi több, az (amúgy az egész ország anyagi javainál 1000x nagyobb értékben kinyomtatott, vagyis eléggé fedezetlen) USD-ban is elég jelentős befektetései vannak, amik könnyen "megtérülhetnek" egy kisebb fenyegetés esetén. :) Arról nem is beszélve, hogy ad1: Bush egész kampányát Kína állta, amiért cserébe beengedték a piacukra a kínai ruhatermékeket (versenyképesség rulz), ad2: 2004 környékén jelentős tőkeinjekciót kapott az USA talpon maradása érdekében.
Nagyon cseles kínai megoldás az ún. parazita műhold. Ez egy tulajdonképpeni távirányítású robbanótest, ami ráül a kérdéses műholdakra, így megfelelő pillanatban csak egy gombot kell megnyomni - ezt a veszteséget pedig nem lehet máról holnapra pótolni.
Abdul maga a civil, akinek tele van a bugyra azzal, hogy kisemmizik, így hát elég nehéz lenne nem beolvadnia saját magába.
Egyrészről tartósítani egész jól lehet (lásd MRE), így kizárólag a szállítmányozásról van szó (a tartósításhoz pedig a tárolási kapacitáshoz semmi köze). Mint mondtam, nem leszögelni kell őket, csak bent tartani, nem kell hozzá észveszejtően sok ember. És de, olcsóbb lenne, mert jó sok ilyen trükköt lehet azoknak a hk-nak az árából venni amiket lepuffantanak. A stratégiailag fontos hely semmit nem ér, ha csak ott leledzik, annak hadműveletben kellene helyet foglalnia. Miután a tétel az volt, hogy az ellenség oda vonult vissza (mi pedig előrenyomulunk), ez nem teljesül. Harmadsorban AH-nál nem léteznek (részletes) hadműveletek, így elég sok fölös munkától megszabadítjuk magunkat.
A peremvonal nem védelmi vonal, de az összecsapás vonala már peremvonal. Nem akarom önmagamat ismételni, de egy hadsereg nem attól lesz erős, hogy az elkerülhető harcot is meg akarja vívni. Azt a maoista felfogást, hogy a gerilla (a kifejezés helytelen, nevezzük inkább ellenálló) hadviselés a hagyományosnak csak egy alacsonyabb lépcsőfoka (és a SZH-nak szükségképpen be kell következnie), el kell felejteni. Ütőképesebb, így nem is érdemes olyan módszerre átállni, amely csak kiszolgáltatottá tesz. Másrészről a korábban tárgyalt módon a kincstár kimerítése is katonai győzelem.
Azt hiszem nem követed elég pontosan a dolgokat. Carrhaet éppen a városi "ostromzár" példájára hoztam föl. Másrészről szemmel látható a párhuzam: miért vállalna föl egy mobil, távolba ható sereg egy ostoba és értelmetlen közelharcot; így kénye-kedve szerint pusztíthatja az ellenséget, félni nem kell.
A csecsen háború szimmetrikussága nem vélemény kérdése. Se nagy arányú támadó műveletek nem voltak, se meghatározott vonalak. A város védelme sem úgy zajlott, mint az egy város ostromnál zajlani szokott (meghatározott irány, kerületről kerületre), a harcok mindenhol zajlott, és sehol sem. A sors iróniája, hogy a csecsenek éppen azért vesztették el a háborújukat, mert fafejűként ragaszkodni akartam a szimmetrikus módozathoz. Úgy kellett volna kinéznie, mint a szerb-horvát háborúnak, de nem így volt. Nem kifejezett gyalogsági taktika egy terület szívós védelmében a hit-and-run.
Megint csak, az amerikaiakról volt szó, mivel egy pöppet túlerőben vannak, lehetnének már ők a kezdeményező fél. Az pedig a lázadók hibája, hogy ez a maoista elképzelés ennyire berögzült (még hogy a kínai média nem elsőrangú!). Nem is cél, hogy HAGYOMÁNYOSAN győzzenek, ez sehol sem az - a háború célja a győzelem (beleértve, hogy nem lehet pürrhoszi), és slussz. Ha sikeres, mért számítana a "szabályosság"? A szabályokat követni egy olyan játékban, ahol a feladat éppen azoknak a megszegése - hát, nem vall komoly hadvezéri képességekre. De megjegyzendő, hogy egyik fél sem tudott még ettől a beidegződéstől elszakadni.
válasza:"Nagyon cseles kínai megoldás az ún. parazita műhold. Ez egy tulajdonképpeni távirányítású robbanótest, ami ráül a kérdéses műholdakra, így megfelelő pillanatban csak egy gombot kell megnyomni - ezt a veszteséget pedig nem lehet máról holnapra pótolni."
Ez először azthiszem 2004 -ben lett népeszerű téma, de nemsokkal később kiderült, hogy kamu az egész és valójában nem terveztek ilyesmit. Nem véletlen, hogy azóta a Pentagon nem hozza fel a költségvetés megvitatása előtt átadandó tájékoztatóiban. Bár 2007 -ben egy módosított ballisztikus rakétával lelőttek egy műholdat, de ez csak LEO pályán volt, a GPS műholdak pedig ennél jóval magasabban vannak.(Bár így már a legtöbb kémműholdat képes elméletileg megsemmisíteni)
"Azt hiszem nem követed elég pontosan a dolgokat. Carrhaet éppen a városi "ostromzár" példájára hoztam föl. Másrészről szemmel látható a párhuzam: miért vállalna föl egy mobil, távolba ható sereg egy ostoba és értelmetlen közelharcot; így kénye-kedve szerint pusztíthatja az ellenséget, félni nem kell."
Ilyen logikával mondhatnánk, hogy az önjáró tüzérség, sőt a légierő is gerilla hadviselés, hiszen miután leadtak pár lövést/ledobtak pár bombát arrébb álnak, hogy egy esetleges ellencsapást kikerüljenek.
"Egyrészről tartósítani egész jól lehet (lásd MRE), így kizárólag a szállítmányozásról van szó (a tartósításhoz pedig a tárolási kapacitáshoz semmi köze). Mint mondtam, nem leszögelni kell őket, csak bent tartani, nem kell hozzá észveszejtően sok ember. És de, olcsóbb lenne, mert jó sok ilyen trükköt lehet azoknak a hk-nak az árából venni amiket lepuffantanak. A stratégiailag fontos hely semmit nem ér, ha csak ott leledzik, annak hadműveletben kellene helyet foglalnia. Miután a tétel az volt, hogy az ellenség oda vonult vissza (mi pedig előrenyomulunk), ez nem teljesül. Harmadsorban AH-nál nem léteznek (részletes) hadműveletek, így elég sok fölös munkától megszabadítjuk magunkat."
De igen. Leningrádot is többszázezer német ostromolta, megis sikerült elgendő utánpótlást szállítani éveken keresztül. Amennyiben egy olyan helyen vannak, ami például kulcsfontosságú a csapatok ellátásának szempontjából, ezért annak ellenséges kézen hagyása hatalmas költségnövekedést eredményezne(pl: az egyetlen jól járható út mentén; az ellátást pedig csak jóval drágább légiszállítással lehetne megoldani), akkor bizony bőven megérné rohammal, nehézfegyverekkel bevenni.
Emellett, ma már ez is nehezebb lenne. Ha egy egész várost tartanak megszállva, ahol civilek ezrei tartószkodnak, akkor őket is kiéheztetnéd?
"Azt a maoista felfogást, hogy a gerilla (a kifejezés helytelen, nevezzük inkább ellenálló) hadviselés a hagyományosnak csak egy alacsonyabb lépcsőfoka (és a SZH-nak szükségképpen be kell következnie), el kell felejteni. Ütőképesebb, így nem is érdemes olyan módszerre átállni, amely csak kiszolgáltatottá tesz. Másrészről a korábban tárgyalt módon a kincstár kimerítése is katonai győzelem."
Ez részben igaz, de amennyiben egy terület fölött meg akarja valaki szerezni a teljes irányítást, akkor át kell vegye a bürokrácia és az erőszakszervezetek fölötti ellenőőrzést. Nyilvánvalóan nem akkor kell átváltani, amikor az ellenség fel van készülve rá, de ha a csapatai nagyrészt eltűntek vagy a gerillák támogatása és katonai potenciálja elég nagy, akkor valahogy el kell üldözni az odatelepített politikai garnitúrát és a hozzájuk hűséges fegyvereseket, ezt pedig leggyorsabban egy közvetlen támadással érhetjük el(persze csak akkor, ha már kedvezőek az erőviszonyok).
Emellett, a gerilla hadviselés nem feltétlenül ütőképesebb.
Amennyiben az ellenségnek megvan a képessége és a szándéka arra, hogy durvább módszereket alkalmazzon.
A mongólok például gyakran megsemmisítették az elfoglalt terület népességének nagy részét, a sztálini Szovjetúnióban pedig egyész népcsorotokat hajtottak fel a vonatra és terítettek szét az ország elhagyatott vidékein. Utóbbira jó példa a Krími Tatárok esete, ellenpélda pedig lehetne Finnország, akiknek sikerült megőrizniük függetlenségüket a hagyományos háborúban elért sikereik miatt, ezért náluk esélyük sem volt a szovjeteknek.
"Megint csak, az amerikaiakról volt szó, mivel egy pöppet túlerőben vannak, lehetnének már ők a kezdeményező fél. Az pedig a lázadók hibája, hogy ez a maoista elképzelés ennyire berögzült (még hogy a kínai média nem elsőrangú!). Nem is cél, hogy HAGYOMÁNYOSAN győzzenek, ez sehol sem az - a háború célja a győzelem (beleértve, hogy nem lehet pürrhoszi), és slussz. Ha sikeres, mért számítana a "szabályosság"? A szabályokat követni egy olyan játékban, ahol a feladat éppen azoknak a megszegése - hát, nem vall komoly hadvezéri képességekre. De megjegyzendő, hogy egyik fél sem tudott még ettől a beidegződéstől elszakadni."
Mivel szemmértékkel nem lehet megkülönböztetni az egyszerű civileket az ellenállóktól, ezért nem tudnak kezdeményezni. Illetve tudnának elméletileg, csakhogy a háborúkat a politika irányítja és a társadalom, valamint a nemzetközi közösség miatt jelenleg az amerikai politikusok nem engedélyezhetik a szabályok olyan átlépését, melyekkel biztosan semlegesíteni lehetne a felkelőket(a fokozott ellenállást mutató területek a lakosságának teljes vagy nagyrányú megsemmisítése illetve áttelepítése).
Ezen fellül viszont csak a szokásos marad: a lakosság támogatásának megnyerése, amihez viszont gyakran sok idő kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!