A következő években látni fogunk valami új kínai páncélost 130-135 milliméteres löveggel?
Kína számára mennyire lehet fontos egy ilyen új nehézharckocsi? Képesek önerőből kifejleszteni? A repülőgépiparuk az utóbbi 10-15 évben nagyokat lépett előre, kérdés, hogy a harckocsik terén is hasonló ütemben halad-e a fejlesztés.
Vagy megvárják, mire jutnak az oroszok az új generációval, és azt veszik át?
A kínai harckocsik eddig a T-54/55-ösök, és a T-72-es lemásolásán, és a máshonnan is beszerzett megoldások összelegózásán alapultak.
- Kína és Oroszország "szövik", egymást nem fogják támadni,
- Kína és India között ott a Himalája, ott a hagyományos, T-72-es súlykategóriájú harckocsik nem tudnak megfelelően működni,
- Vietnám az meg maga a dzsungel, és sártenger, meg amúgy is oroszok által fegyverzett,
így senki ellen nem tudják felhasználni a saját gépeiket.
Meg a világon mindenhol továbbra is 120 / 125-ösökkel vannak, a növelt űrméretű harckocsikat sehol nem vitték sorozatgyártásba.
Kínának a légierő, és a haditengerészet a prioritás, a Csendes-óceán miatt.
Egy gondolat még a kitűnő első válaszhoz a szoros másik oldaláról tajvani szemszögből:
Kína ha használni fog éles helyzetben tankokat a következő 20 évben, az a legnagyobb valószínűséggel Tajvan lesz, ahol a földrajz egyáltalán nem kedvez a hagyományos tankoknak, a könyebb, kétéltű eszközöknek annál inkább (megjegyzem a legújabb kínai platformok részben ilyenek).
A sziget fele hegy, ott esélytelen, a harmada rizsföld, ott is, és marad egy nagyjából 5000 négyzetkilométeres szakasz dél-Tajvanon ahol tudnának érdemi művelteket végrehajtani.
Képesek lennének önerőből kb. bármilyen korszerű harckocsit kifejleszteni, de amint fent is leírták minek? Bőven jó nekik amit licencben kapnak az oroszoktól.
S egyébként sincs túl sok értelme 135 mm-s löveget rakni egy harckocsira a drónok korában. Sokkal többet ér a drónok elleni védelem, zavarók, autonóm légvédelmi gépágyú, külső kis hatótávolságú légvédelmi rakéta konténer. Ha vadi új harckocsikat fogunk látni akkor inkább erre fognak rágyúrni mintsem a nagyobb lövegekre.
# Kérdező
Új generációs harckocsival két ország bír:
Az oroszok, és az amerikaiak.
A T-14-es Armatát első körben 125 milis löveggel tervezik, és a 152-es továbbra is csak a nagyon távoli fiókba elrakott későbbi opció.
Az AbramsX az továbbra is "csak" 120 milis löveget kapott, azonban teljesen újratervezettet abból.
Ez a kettő harckocsi közel állnak a véglegesített, jóváhagyott, és sorozatgyártott állapothoz, a kérdés az, hogy Mi az Orosz, illetve Amerikai Hadsereg prioritása.
Ellenben az EMBT, és társai azok technológia demonstrátorok, illetve bemutatóra szánt példányok.
Amúgy a harckocsikat a jelenleg folyó háborúkban épület, bunker, erődítmény, géppuskafészek, és egyéb fedezék rombolására, illetve tüzérségi kisegítésre használják.
Oda a 120 / 125-ös tökéletesen megteszi, felesleges ahhoz a 130 / 135 / 140 / 152-es.
És a harckocsik lövegének élettartama változó. Ha nyíllövedéket lövöldöznek velük eszetlenül, akkor 150 - 200 lövés után cserélni kell. Ha meg kumulatív, illetve repesz-romboló lövedéket, akkor meg az 1500. lövés környékén válik időszerűvé a felülvizsgálat, és csere.
harckocsik terén teljesen új megközelítés szükséges, ugye az armatával, abrams x et stb új generációs tank nak kezdték el hívni holott azok nem azok. Ugyan úgy régi doktrína szerint épültek amik manapság nem álják meg a helyüket.
Én megkérdőjelezem azt is hogy a tankokra egyáltalán szülséges-e a nagy kaliberű ágyú, manapság már rakétákkal hatékonyabban megoldható az a feladat amihez ágyút használnak, sőt az így felszabadult súly és hely miatt könyebben felszerelhető lenne valamilyen védelmi rendszer .
Persze ez csak az én szakmai hozzáértés nélküli véleményem
# PMC Wagner
Milyen lenne az új generációs harckocsi ?
A rakéta az csak az 5 km feletti lőtávra jó, az alatt vagy gazdaságtalan, vagy használhatatlan.
A régi generációs harckocsiknál jelentős súlykülönbségek vannak. A T-80U, minden létező kiegészítővel, még aktív védelmi rendszerrel is "csak" 48 tonna körüli. Az M1A2-es Abrams meg 62 - 73 tonna között váltakozik, és ebben nincsen benne az aktív védelmi rendszer.
A T-14-es Armata az 55 tonnásra nőtt, de azt sokmindennel tervezik integráltan, így okés. Az AbramsX-nél meg az volt az egyik ténylegesen betartandó tervezési követelmény, hogy 60 - 61 tonnában maximalizálják a fullos tömeget, mert a jelenlegi 68 tonnás átlagos tömeg az tényleges sok problémát okoz, ellenben a 60 - 61 tonnával ismét egy normális harckocsivá válna az Abrams.
Az eredeti kérdésre visszatérve, a 130 milis löveg tesztharckocsija a T-72M1-es volt, és a 152-esé meg a T-80-as.
Előző generációsak, és mégis megkapták az új löveget. Az új löveg megfelelően működött, csak a hordozásához öregnek bizonyult mind a T-72-es, mind a T-80-as, meg amúgy is az oroszok is kísérletező kedvűek, ezért terveztek teljesen új generációs harckocsikat is, amik megvalósulásához jócskán kellett az idő, de megvalósultak.
Egy harckocsi az új technológiai megoldásoktól lesz új generációs.
Ahány író, annyiféle generációs kategorizálás van, és az enyém is csak egy a sok közül, de legalább megpróbálom indokolni a véleményemet:
Első generáció: homogén acél páncélzat.
Az M4-es (a Sherman), és az M48-as Patton az ugyanaz a generáció, hiába az egyik 1942-es, a másik meg 1952-es, de technológiai ugrás nincs a kettő között. Az alapmodellű M48-as Patton a hadrendbe állításakor nem bírt semmilyen éjjellátóval, az üzemeltetése során kapta meg majd ezeket, eljutottak még a hőképig is, de attól még nem ugrott, és váltott generációt vasra maga a harckocsi.
Az 1943-as Párduc, és az 1965-ös Leopárd 1-es is ugyanaz a generáció, a különbség az az, hogy a Párduc a kortársakkal szemben mindvégig erős páncélzatúnak szánt harckocsi volt, addig a Leopárd 1-es páncélzata nemlétező volt, szándékosan dobták ki, azt a harckocsit bokornak beöltöztetve, üss és fuss harcmodorban tervezték használni.
A második generációt a kompozit páncélzat, a nyíllövedék, és a lehetőleg sima csövű ágyú jelenti. Ezt a T-64A - T-72-es Urál páros jelentette, amihez csatlakozott a T-80-as, a Leopárd 2-es, az M1 Abrams, és így tovább.
A harmadik generáció jegyei:
Szeparált személyzet páncélkapszulában, és a teknőben, teljesen távvezérelt torony, digitális műszerezettség, full HD kijelzők, sisakkijelzők, mesterséges intelligencia, automata töltőgép, és integrált aktív védelmi rendszer.
Ezt a T-14-es Armata, és az AbramsX képviselik, és vége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!