A második világháborúban miért volt olyan gyenge az olasz hadsereg?

Már az elsőben is az volt. Talán nem volt felkészítve, normális tankjaik stb. se voltak.

Állítólag az elsőben pl olyat csinálták, hogy páncélt vették fel, de azt simán átlőtték...

Gyenge minőségű felszerelés, elégtelen kiképzés(pl: amikor a britek begyűjtöttek olasz hadifoglyokat kiderült, hogy sokuk pár héttel korábban még sima földműves volt), szervezetlenség, általános motiválatlanság, többségében inkompetens tisztek akiket utáltak az embereik, ésszerűtlen döntések(pl: Görögország megtámadása télen a magashegységeken keresztül, aminek eredményeként több olasz katona halt meg fagysérülések mint a görögök által) stb.

Általánosságban elmondható, hogy a mennyiségre mentek minőség helyett, és a főbb hadviselők között amúgy is Olaszországnak volt a leggyengébb gazdasága(aminek egyenes következménye a haderő alulfinanszírozottsága). A komolyabb katonai vezetők egyöntetű véleménye szerint a korábbi fejlesztési tervek eredményei még nem értek be amikor az olaszok belefogtak a háborúba, ezzel legalább olyan 2 évet még várniuk kellett volna. Viszont a kopasz Duce azonnali eredményeket akart, így a s@ggnyalói meghamisították az adatokat. Mussolini pedig nem is tudott arról(vagy csak nem akart róla tudni), hogy hadserege nem áll készen egy komolyabb háborúra.

# 4

Ez így nem egészen igaz.

Olaszország hadserege a Regio Esercito (Királyi Hadsereg) hadosztályai 1940-1943:

Elsővonalbeli hadosztályok:

Páncélos hadosztály (Divisione corazzata): 7

Sorgyaloghadosztály (Divisione fanteria ordinarie/di linea): 30

Gépesített gyaloghadosztály (Divisione fanteria motorizzata): 2

Részlegesen gépesített gyaloghadosztály (Divisione fanteria autotransportabile): 15

Feketeinges (fasiszta) gyaloghadosztály (Divisione della MVSN): 5

Légi szállítású hadosztály (Divisione aviotransportabile):1

Ejtőernyős hadosztály (Divisione paracadutisti): 3

Hegyi gyaloghadosztály (Divisione fanteria da montagna): 15

Alpesi gyaloghadosztály (Divisione alpine): 7

Másod és harmadvonalbeli hadosztályok:

Lovashadosztály (Divisione celeri): 3

Csendőr gyaloghadosztály (Divisione Carabinieri Reali): 3

Megszálló gyaloghadosztály (Divisione fanteria da occupazione): 9

Partvédő gyaloghadosztály (Divisione costiere): 28

Líbiai gyaloghadosztály (Divisione libiche): 2

Gyarmati gyaloghadosztály (Divisione coloniali): 13

A hegyi és alpesi hadosztályok száma magas (összesen 22), de nem igaz az, hogy az olasz hadsereg elsősorban hegyi harcra készült volna, hiszen a páncélos, gépesített és részben gépesített hadosztályok száma (összesen 24) még nagyobb volt, mint a hegyi alakulatoké.

5-ös: persze, de azért van annak oka, hogy az olasz páncélos hadosztályok miért voltak sokkal könnyebbek, mint a német, szovjet, vagy brit páncélos hadosztályok.

Ajánlom az alábbi videót, kifejezetten ezzel a témával foglalkozik: https://www.youtube.com/watch?v=hSZporHH5sM

# 6

Ami azt illeti, a II. világháború kezdetén a német páncéloshadosztályok is alapvetően könnyűpáncélos hadosztályok voltak.

Az 1940

# 6

FOLYT.:

Az 1940-es franciaországi hadjárat során a német harckocsiállomány több, mint 70%-a elavult, gyatra, tankcsatára alkalmatlan Panzer I, Panzer II, Panzer 35(t) és Panzer 38(t) könnyűharckocsiból állt.

Mellesleg a németeknek nagyságrendekkel kevesebb tankjuk volt, mint a franciáknak, az azonos kategóriájú francia tankok pedig páncélzatra és tűzerőre egyértelműen felülmúlták a német tankokat.

A francia Char B1 nehézharckocsi és a Somua S35 közepes harckocsi bármely német tankot magasan felülmúlte 1940-ben.

A francia hadsereg gépesítettség fokában szintén messze a németek előtt járt, az 5 000 000 fős francia haderő 300 000 db katonai gépjárművel rendelkezett, még az 5 600 000 fős német csak 120 000 darabbal.

Csakhogy még a franciák szétforgácsolták a maguk páncélos erőit, addig a németek a szövetséges arcvonal leggyengébb pontján, az Ardenneknél összpontosították, ahol 6 francia gyalogoshadosztályra 10 német páncélos és 36 gyalogoshadosztály mért csapást, kierőszakolva a döntő áttörést.

Ellenben az 1940-es franciaországi hadjárat legnagyobb páncélosütközete, a hainauti csata bizonyítja, ha a francia hadvezetés nem az I. világháború újrajátszására készült volna, hanem a modern mozgóháborús, összfegyvernemi hadviselésre, akkor máshogy alakulhattak volna a dolgok.

A hainauti csatában, a front mellékes, északi, belgiumi szakaszán 2 francia és 2 német páncéloshadosztály ütközött meg, ez volt a legnagyobb páncélosütközet addig a hadtörténetben, szép francia győzelemmel végződött, csak közben, messze délen áttörtek az Ardenneknél a német főerők.