A most használt, illetve jelenleg fejlesztés alatt álló különböző katonai drónok alapjaiban változtatják meg az emberiség (több ezer éve vívott) háborúit, és egyéb konfliktusait most, és a közelebbi/távolabbi jövőben egyaránt?

Alapjaiban azért nem. Egy terület elfoglalásához most is oda kell menni a másikhoz. Technikailag azért mégis jelentős ugrás. Meg tudnak semmisíteni szinte bármit, felderítenek. Vagy Ukrajna a példa, hogy drónokkal legyőzték az orosz flottát.

Majd az lesz nagy ugrás, amikor robotot is belehet sorozni. Az érdekes lesz, ha robot megy ember ellen, vagy vegyesen, élőerőt lehet kímélni. Példa lehetne erre Bahmut, amikor osztagokat küldtek be meghalni, hogy felderítsék honnan lőnek az ukránok. Utána oda mehetett a tüzérségi csapás. Robotok beküldésével mennyivel egyszerűbb lenne az ilyen féle felderítés.

Meg a fegyverek modernsége. Izrael hamarosan bevetheti az Iron Beam lézerfegyvert. Nem kell drága lőszer, csak a lézerfény. Ennek a teljesítménye még nem az igazi, de kisebb rakétákat és drónokat ma is le tud szedni. És kell hozzá egy teherautónyi akkumulátor. Olyan ez, mint az első mobiltelefonok, amik még hűtőtáska méretűek voltak és csal telefonálni tudtak. Ez egy jelentős ugrás lenne a légvédelem terén. De az igazi változás tényleg az lenne, ha nem kellene odamenni a másikhoz megölni azt, hanem a gépek intéznék egymást.

Nagy változást hozott a drónok bevetése, ezt látjuk Ukrajnában.

Ahogy viszont azt is, hogy még a harcoló feleket is meglepte, hogy bár modernebb fegyverekkel és műholdas támogatással, de pont úgy harcolnak egymással a hadseregek, mint a 2. világháborúban.

Tehát egy részt előre felé változott a harcmód a drónokkal meg előtte a mindenféle modern fegyverrel, másrészt meg visszafelé, hiszen a területszerzés nem megy másképpen, mint a harcoló kiskatonák tömeges bevetésével. Az izraeliek Gázában folyó harca is ezt mutatja.

A hadviselést átírja alaposan - és az ellene kifejlesztett szakágazatokat, fegyverrendszerek fejlesztését ösztökéli.

A drónok használatának sarkalatos pontja az irányítás, ergo, a gps jelek blokkolása, kiiktatása, zavarása, ill. más tartományokat felhasználó távirányítási opciók harcászati szintű detektálása és az irányítópontok mielőbbi megsemmisítése az ellenszer ellenük.

Mind a felhasználó, mind a védekezni próbáló fél tudja, hogy - nagyjából - mennyit tudhat arról, amit másik hadviselő fél tudhat arról, hogy mit tudunk... Több lépcsős problémákat gerjesztenek a többlépcsős problémák.

Kilométer ezrekre, védett állásokba telepített irányítópontok ellen - nagyjából - csak a kommunikációs műhold ellen lehet tenni, - ennek kiiktatásával viszont tömegesen lehetetleníthető el hasonló elven működtetett drónok üzemeltetése, ugyanakkor eléggé durva konfliktus kiszelesedésének forrása is egyben.

A közeljövőben minden katonai nagyvas elavul.

Legyen az 50 tonnás szárazföldi páncélos (harckocsi, önjáró löveg, lövészpáncélos, légvédelmi páncélos), 100 tonnás bombázó repülőgép, 20 ezer tonnás rakétahordozó atomtengeralattjáró vagy 100 ezer tonnás repülőgéphordozó.

Mindegyik felderíthető és elpusztítható lesz ezek értékének töredékébe kerülő drón rajokkal. Ezekben lesz mindenféle méretű szárazföldi, légi, vízfelszíni, vízalatti drón, pl. hiperszonikus sebességű rakéta vagy nagyon lassan mozgó tengeri akna (ami egyben akusztikus, vizuális szenzor).

Ezek autonóm navigálnak, támadnak külső adatkapcsolat hiányában saját szenzoraikra támaszkodnak, pl. éjszaka csillagokat is használják tájékozódásul, napközben az ismert tereptárgyakat, egymással megosztják felderítésüket.

Elterjed a nukleáris meghajtás, nukleáris akkumulátor.

/Oroszoknál ilyen pl. a 9M730 Burevestnik.

Az amerikai légierő számára a Northrop Grumman is próbálkozott ilyennel mostanában, állítólag sikertelenül:

[link]

A Grumman már 40 éve szabadalmaztatott - US4786008A - pilóta nélküli repülőgépnél használható héliumhűtéses Brayton ciklusú atomreaktort./

A durva hidegháborús hadviselés lesz a legelterjedtebb.

Rovar méretű drónokkal VIP személyeket úgy pusztítanak el, hogy kapnak egy természetben előforduló halálos biológiai ágenst.

Barátságtalan felderítést végző hadihajók "véletlenül" aknára futnak, felderítő repülőgépeknek, drónoknak nekimegy másik drón.

Drónokat fognak alkalmazni mindenféle szabotázs cselekményekre, mesterséges intelligenciát gazdasági válságok kirobbantására is (pl. AI kap kereskedéshez pár tízmilliárd dollárt, feladata, hogy ezzel minél nagyobb tőzsdei kárt okozzon).

Amúgy pont az ukrajnai háború mutatott rá, hogy nem sok minden változott a géppuska és a szögesdrót feltalálása óta. Meglepően komoly szerepet játszanak az aknamezők és a beton erődítmények. Egyáltalán nincsenek nagy manőverek a harctéren, mint például a 91-es sivatagi vihar idején.

Az oroszok és az ukránok igen hasonló tüzérségi háborút vívnak az idő nagy részében, mint az I.Vh alatt a németek és a franciák.