A világ vezető katonai hatalmainak (USA, Oroszország, Kína) a következő 5 évben milyen high-tech/csúcstechnológiás fejlesztései lehetnek?

Irányított energia-részecske fegyverek. Szárazföldi AI technológiás harci robotok, drónok. Autonóm MI-s légi drónok, amik csapatban dolgoznak, önállóan felderítik a célt, azonosítják majd csoportosan, vagy egyénileg megtámadják, a cél fajtájától függően, akár 100 + km-re a frontvonaltól. Ebben nagy potenciál lehet, el tudok képzelni egy olyan drónrajt, ami áll több felderítő-koordináló drónból, amik 24 óránál tovább tudnak körözni nagy magasságban, majd ha látnak valami érdekeset odaküldenek pár olyan drónt, amelyek előzetesen leparkoltak valahol. A lényeg, hogy előzetesen behatolnak a drónok a területre, és a földre szállva várakoznak a parancsra, vagy akár töltik magukat a szintén előzetesen odarepült napelemekkel, puffer aksikkal ellátott töltő drónokról. Hogy illetéktelenek ne zavarják meg a folyamatot, vagy hogy ne tudják a földön várakozó drónokat elpusztítani, szintén az MI gondoskodna, ugyanis a folyamatosan járőröző felderítőgépeknek az is a feladatuk lenne, hogy figyelemmel kísérjék az infrakameráikkal, nem-e közelíti meg valaki a drónokat. Eleve olyan helyeken parkolnának a drónok, ami nehezen megközelíthető lenne, sziklás csúcsok, lakatlan épületek teteje, stb, de ha mégis ember közelítene feléjük, egy kisebb kamikaze, vagy dobálós drón elintézhetné. Maga a csapásmérő drónflotta feladatorientáltan,rétegesen épülne fel, az egészen kicsi személy elleni kamikaze drónoktól kezdve, a dobálós, és a páncéltörő lancet típusú drónokig terjedően. Ha nagyobb célpontot találnának a drónok, akkor kérhetnének automatikusan légicsapást, vagy erőteljes precíziós csapást(iskander) a szintén automatizált kilövőkből. Jelenleg a felderítő drónok képet sugároznak, legfeljebb párhuzamosan fut egy képanalizáló szoftver is az anomáliákat keresve, amit a kezelő értékel ki, majd ő továbbítja a célkoordinátákat a csapást engedélyező parancsnoknak. Az új rendszerben az ember legfeljebb megfigyelő, esetleg beavatkozó lenne a folyamatba, vagyis sokkal gyorsabb lehet a csapás mint jelenleg, ami akár percekbe is telhet a célazonosítástól. Ezzel a módszerrel olyan mozgékony jármű alapú tüzérséget is hatásosan lehetne kiiktatni, mint pl a himmars amely a lövés után, még jóval a becsapódás előtt pozíciót vált.

A tengeri-vizi, vagy akár víz alatti drónok is elterjednek, mivel az orosz-ukrán háború egyik tapasztalata az, hogy ezek ellen a hagyományos flották szinte védtelenek. Ezeknél szintén előtérbe kerül az autonómia, és a feladatmegosztás, és a falka módszer. Jelenleg az ukránok távirányítású drónokkal operálnak, de egyre kisebb hatékonysággal, mivel beindult a nagyüzemi jelzavarás, ezért a jövő vízi drónjainak mindenképp intelligensnek kell lennie, hogy önálló döntéseket hozzon.

A jövőben minden felderítő, támadó, védelmi harceszköz egyre inkább drón lesz.

Rovar méretűek VIP személyek likvidálására, 100 megatonnás atomtöltetű drón torpedók sokmilliós nagyvárosok elpusztítására.

El fog terjedni a nukleáris meghajtás mindenféle drónnál. Nukleáris termikus rakéta hajtómű, folyékony fémhűtésű reaktor, nukleáris akkumulátorok, stb. Ez lehetővé teszi azt, hogy nagy sebességű légi drónok is legalább heteket üzemeljenek egy feltöltéssel, más kisebb vagy sokszáz tonnás eszközök meg bőven hónapokat, éveket. Fix telepítésű szenzorokat is mozgókkal váltanak fel (pl. egy akusztikus bóját).

A drónok harcfeladatuk (járőrözés is az) végrehajtásának különböző fázisaiban működhetnek teljesen autonóman csak saját szenzorjaikra és mesterséges intelligenciájukra támaszkodóan, a környező drónok utasítására, vagy mesterséges intelligenciával támogatott komplex hálózati hadviselési rendszerből kapott parancsnoki utasításra, mely sok csomópontból lesz vezérelhető, felkészülve arra, hogy ezt az ellenség pusztítja, az ellenfél zavarja.

Mozgó csomópontjairól is (pl. drón járőrhajó, tengeralattjáró, vadászbombázó, szárazföldi harcjármű fedélzete) parancsnok zászlóalj, dandár harcértékű drón csoportosítást tud szavakkal, gondolatokkal, vagy kezelőpulttal egyszerűen irányítani, mindent lát a műveleti térképen, amit a szenzorok, drónok, műholdak, stb. felderítettek. Pl. így "3. drón kötelék semmisítse meg az ellenséget B2 szektorban, 50%-os veszteségnél visszavonulás".

Kifinomultak lesznek a sunyi hadviselésre alkalmazható technológiák, ezeket azokkal szemben alkalmazzák akik nem nyíltan ellenségek.

Ipari, közlekedési; tőzsdei katasztrófák előidézése; szántóföldek, állatállomány, víz készletek, közétkeztetés, stb. fertőzése olyan biológiai ágensekkel, amik csak hanyagságnak tűnnek, stb.

Drón-drón-drón és az AI összekapcsolása (már most is megtörtént), illetve a drónok közötti kommunikáció javítása. Ez már most is "perdöntő" a csatatereken, de még inkább az lesz.

A drónok világába a következő nagy ugrás a vadászdrónok megjelenése lesz, amik a vadászrepülőgépeket kiváltva cirkálnak egy terület felett az ellenséged drónok elfogására.

"Az Associated Press a Pentagon tisztviselőire hivatkozva nemrég arról számolt be, hogy az amerikai légierő először tesztelte sikeresen a mesterséges intelligenciát (AI) egy harci repülőgép irányítására: a kiadvány szerint egy F-16-os önállóan vezetett le egy gyakorló légiharcot.

Erre a kaliforniai Edwards légibázison került sor, ahol a tesztpilóták speciális szimulátorokon neurális hálózatok kiképzésével foglalkoznak. Ugyanakkor a vadászgép pilótafülkéjében továbbra is ült pilóta, de ő csak irányította a folyamatot, és adatokat gyűjtött a rendszer fejlesztéséhez.

Az újságírók szerint a Pentagon komolyan gondolja, és jelenleg akár 1000 F-16-osát is fel kívánja szerelni mesterséges intelligenciával. Az amerikaiak azt tervezik, hogy az első ilyen repülőgépet 2028-ra állítják szolgálatba."

Ez például azért nagy durranás, mert az USA-ban nem géphiány van, hanem pilótából van kevés, és a raktárakban is több ezer vadászgép porosodik. Az MI nem fárad el, nem gond ha lelövik, és az ilyen gépeket tömegesen, akár több százat egyszerre, lehet egyszerre indtani, így azonnal totális légifölényre lehet szert tenni.

A Tempest II meg a másik új, nyugat-európai vadászbombázó tervezői tudják ezt?

https://www.youtube.com/watch?v=sgQUABAY-R8

https://www.youtube.com/watch?v=xi8YVn2gtBE

https://www.youtube.com/watch?v=pWgkdguSBqc