Ukrajna a jövőben hajlandó lenne lemondani a Krímről és a Donbaszról a NATO, EU tagságért? Vagy inkább egy befagyott háborús konfliktus várható Ukrajna jövőjének a következő 20-50-100... évre?

Hát igen, ez is probléma, hogy a konfliktus nem rendezhető Oroszország nélkül. Egy jövőbeni ukrán kormány hiába akarna békeszerződést kötni, ha Oroszország nem hajlandó vagy kikötnék, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, EU-hoz. Mostani orosz vezetők nyilatkozatai alapján úgy tűnik az EU csatlakozást elfogadhatónak tartják, a NATO terjeszkedést nem.

De Oroszország is később puhulhat. A szankciók hosszú távon kifejtik majd a hatásukat, sokakat zavar ez elszigetelődés a Nyugattól, Európától, így szerintem a jövőben, Putyin után jöhet kompromisszumkészebb orosz vezetés, aki enyhébb feltételekkel is hajlandó lenne békét kötni, visszavesznek az irreális követelésekből. Lehetőség lehetne például, hogy ahogy a balti államok esetében is volt, csatlakozhatnak a NATO-hoz, de az USA, NATO nem telepíthet oda rakétákat, állandó külföldi csapatokat, bázisokat.

#3

Az NSZK és az NDK nemzetközileg elismert országok voltak, a nagyhatalmak által szabályosan kijelölt, rendezett határokkal, ami az orosz-ukrán konfliktusra nem igaz (ez inkább hasonlít szerintem a Pakisztán-India, Szíria-Izrael, talán Ciprus-Törökország konfliktusokra, ahol rendezetlenebb a helyzet, problémásabbnak tűnik a kiegyezés, békekötés, végleges új határok meghúzása, ezért el is húzódik már 50-70 éve).

#6

Az ukránok még valamennyire lelkesek, támogatják a háborút, elhitették velük, hogy legyőzhetik Oroszországot. De mintha kezdene megjelenni a fásultság, kimerültség, szerintem 1-2 éven belül létrejöhet egy tűzszünet, majd valamikor a jövőben béketárgyalások is lehetnek.

A területeiről egy ország sem mond le szívesen, akkor sem, ha erősebb az ellenfél. A pakisztániak sem mondtak még le Kasmírról - kérik Indiától, a szíriaiak sem a Golánról Izrael javára, a ciprusi görögök sem Észak-Ciprusról, a grúzok sem Dél-Oszétiáról, Abháziáról és a szerbek sem Koszovóról. A nacionalizmus nem engedi.

De volt már rá példa az első, második világháború után is, hogy egy ország elkezdte reálisan értékelni a helyzetét és elfogadta a békediktátumot. Például miután India hadba lépett Pakisztán ellen, vereséget mért Pakisztánra és a nyugati nagyhatalmak, Szovjetunió is felkarolta, elismerte Kelet-Pakisztán elszakítását Pakisztántól, belementek a békeszerződésbe, rendeződött a vita. Szerintem húsz éven belül Szerbia is engedni fog a NATO, EU követelésének és elfogadja Koszovó elcsatolását az uniós csatlakozási tárgyalások, tagság előmozdításáért cserébe. Talán nem kizárt, hogy Ukrajna is engedni fog, de valószínűleg ehhez NATO-EU és Oroszország közti tárgyalások is kellenek, nekik is rendezni kellene a viszonyt, javítani majd a kapcsolatokon, ami most visszazuhant az első hidegháború, 60-as, 70-es évek szintjére.