Japánt tényleg megszállta volna a Szovjetunió,ha az USA nem lett volna ott?

Amúgy ez a háború garantált volt.

Már 1937-ben prognosztizálták, csak a japánok céljait, és képességeit becsülték túl.

[link]

# 28

IDÉZLEK: "S ha elfoglalják a japánok Midwayt akkor mi van? Elfoglalják Pearl Harbort akkor mi van? Az amerikai ipar érintetlen maradt volna, a japánoknak viszont semmivel sem lett volna több gyártási kapacitásuk, kőolajuk, vasércük, szenük. S "menet közben" veszítettek volna bőven repülőgépeket, hajóteret, felszíni egységeket egyaránt. 11 hordozó ellen nem küldött volna be Nimitz 3-at. Megvárta volna amíg elindul a japán partraszállás és az utánpótlást próbálta volna nyirbálni, s akkor és ott veszi fel velük a harcot ahol kiegyenlítettebbek a viszonyok. A tengeri összecsapásokban kiemelten fontos a saját flotta védelme is - hogy megmaradjon minél több saját egység. Pont ezért túlerő ellen kitérni szokás (nem pedig beleállni), egy olyan helyig, időpontig amikor van esély a győzelemre."

Japán sehogy sem győzhetett volna, csak akkor, ha az amerikai lakosság otthon megunja a háborút. De Japán pont erre játszott, az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban is ezért győzött Japán, annak ellenére, hogy Oroszország minden téren sokkal erősebb volt. Szárazföldi haderő (6:1 arányban), haditengerészet (3:1 arányban) és gazdasági erő (3,5:1 arányban).

Japán úgy vélte, a németek és az olaszok lekötik az amerikai főerőket, így Japán képes lesz helyt állni az amerikaiak maradéka ellen a Csendes-óceánon. Ez téves kalkuláció volt, mert az USA bőséges erőforrásokkal rendelkezett egy kétfrontos háború megnyerésére is.

Ugyanakkor Japán sokkal jobban harcolhatott volna a Csendes-óceánon, ha akkori nagy túlerejével elfoglalja Midwayt, majd a Hawaii-szigeteket, az USA utóbbinál már minden erővel védekezni kényszerült volna, csakhogy akkor még Japán komoly helyi erőfölényt élvezett, és ott és akkor győzhetett volna. Ha Hawaii-t Japán beveszi 1942-ben, akkor akár 1-2 évvel elnyújthatta volna a csendes-óceáni háborút. A végeredmény ugyanaz lett volna, csak hosszabb idő alatt.

# 36

EZ TÉVES. Konkrétan semmi sem valós abból, amit állítottál. Az atombombákat sem "decemberben" dobták ám le, hanem 1945. augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én Nagaszakira.

Nem szállt partra 1 500 000 szovjet katona Japán északi részén, csak összesen 15 000, de az is a Kuril-szigeteken. Magába Japánba, azaz a fő japán szigetekre egyetlen szovjet katona sem tette be a lábát.

1.) A szovjeteknek csak kicsike haditengerészetük volt, alig néhány hajóval a Távol-Keleten. Képtelenek voltak ezért nagyszabású partraszálló hadműveletekre.

2.) A szovjetek valójában egyetlen partraszállás hajtottak végre Japán területén, méghozzá a Kuril-szigeteken, 1945. augusztus 18-án. Összesen 15 000 szovjet katona bevetésével.

TEHÁT: összesen 15 000 szovjet katona szállt partra egy kisebb deszanthadművelet keretében, de azok is a Kuril-szigeteken,.

Nem pedig 1,5 millió, mint írtad, nem mindegy.

3.) Az USA nem állt a csőd szélén. Miért állt volna? Az USA gazdasági teljesítmény 1940 és 1945 között éppenséggel 73%-kal nőtt.

Ráadásul még maradt pénze Nyugat-Európát és Japánt teljesen újjáépíteni 1945 után.

# 36

Szerintem Te összekevered a japán megszállás alatt lévő Mandzsúria (Északkelet-Kína) szovjet lerohanásával

1945. augusztus 9. és 20. között.

Ezen mandzsúriai szovjet offenzíva során a szovjetek valóban 1 500 000 katonával támadták meg az ott védekező, 665 000 fős japán hadsereget, amelyet szét is vertek.

Csakhogy ez Kínában, Mandzsúriában történt, nem pedig magában Japánban, és itt szárazföldi szovjet hadművelet zajlott, nem pedig partraszállás.