Japánt tényleg megszállta volna a Szovjetunió,ha az USA nem lett volna ott?

# 19

Az Akagi, a Kaga , a Hirju és a Szorju összesen 225 db repülőgéppel rendelkezett.

További két nagy hordozó, a Sokaku és a Dzuikaku Japánban állt javítás alatt, továbbá 5 hét múlva az új Hijó repülőgép-hordozó is harcba vethető lett volna.

Tehát ha Jamamoto vár, 5 hét múlva már 11 db japán repülőgép-hordozó állt volna a rendelkezésére a 3 db amerikai ellen (Enterprise, Hornet, Yorktown).

És Midway min változtatott volna ? Változtatott volna az amerikai harcolási hajlandóságon, japán győztes ütközet esetén meggondolták volna, hogy egyenrangú féllel állnak szembe, jobb egyezkedni, és hagyni a háborút ?

Mert a valóságban Midway után jött meg az amerikaiak önbizalma.

# 22

A háború végkimenetelén természetesen nem változtatott volna.

De Japán helyzetét legalább két évig jobbá tette volna, ha Midwaynél a nagy erőfölényének köszönhetően saját hordozóveszteség nélkül elsüllyeszti mindhárom ottlévő amerikai hordozót.

Az USA később, a salamon-szigeteki hadjárat során elveszítette a USS Wasp, és a USS Hornet hordozókat, a USS Enterprise és a USS Saratog pedig megsérültek, így nem maradt időlegesen bevethető nagy amerikai hordozó.

Így időlegesen a brit HMS Victorius repülőgép-hordozót kellett kölcsönkérni (brit személyzettel, de amerikai repülőgépekkel üzemelt).

# 2

HMS Victorious helyesen.

Az USA-nak nem kéttucat repülőgép-hordozója volt a Csendes-óceáni háborúban ?

Mert megkülönböztetnek flotta repülőgép hordozókat, és könnyű repülőgép hordozókat. A vízkiszorításon kívül mi a különbség közöttük, mennyi repülőt bírtak el ?

# 26

Ez nem így van.

Midwayt pont azért támadták meg a japánok, mert azt az amerikaiaknak mindenáron tartani kellett volna. Ha Midway elesik, akkor a japánok egy ugrásra vannak Pearl Harbortól.

Az amerikaiak nem tehették meg, hogy nem védik Midwayt minden rendelkezésre álló erővel.

A haditengerészeti stratégia alapja is az erőkoncentráció, ha a ajpánok mind a 11 db repülőgép-hordozót bevetik, olyan túlerőben lettek volna, hogy mindhárom ott lévő amerikai hordozó elpusztul, valószínűleg japán veszteség nélkül. Ugyanis a japánoknak annyi hordozós repülőgépük lett volna, hogy minden amerikai támadást könnyedén visszavernek, amikor pedig ők mérnek légi csapást, elsöprik az amerikai hordozókat.

#27 S ha elfoglalják a japánok Midwayt akkor mi van? Elfoglalják Pearl Harbort akkor mi van? Az amerikai ipar érintetlen maradt volna, a japánoknak viszont semmivel sem lett volna több gyártási kapacitásuk, kőolajuk, vasércük, szenük. S "menet közben" veszítettek volna bőven repülőgépeket, hajóteret, felszíni egységeket egyaránt.

11 hordozó ellen nem küldött volna be Nimitz 3-at. Megvárta volna amíg elindul a japán partraszállás és az utánpótlást próbálta volna nyirbálni, s akkor és ott veszi fel velük a harcot ahol kiegyenlítettebbek a viszonyok. A tengeri összecsapásokban kiemelten fontos a saját flotta védelme is - hogy megmaradjon minél több saját egység. Pont ezért túlerő ellen kitérni szokás (nem pedig beleállni), egy olyan helyig, időpontig amikor van esély a győzelemre.

Japán szemszögből annak lett volna értelme, hogy szép sorjában, fokozatosan foglalják el Guamot, a Wake-szigetet, és Midway-t, és azután próbálják meg Pearl Harbor-t, nem pedig egyetlen lapra tesznek fel mindent.

És mellettük nem kalandorkodni a brit gyarmatok ellen.

# 25

Miután a USS Lexington elsüllyedt a korall-tengeri csatában, a USS Yorktown pedig Midwaynél, illetve a USS Wasp és a USS Hornet a salamon-szigeteki csatákban, továbbá a USS Enterprise és a USS Saratoga súlyosan megsérült, javítani kellett, az USA csak 1 db nagy flotta hordozóval, a teljesen elavult, gyengén sikerült USS Ranger-rel rendelkezett, ezért volt szükség a modern brit páncélos repülőgép-hordozó, a HMS Victorious kölcsön kérésére. Ekkor még az új Essex osztályú flotta repülőgép-hordozók nem álltak szolgálatba, és a 9 db Independence osztályú könnyű repülőgép-hordozó sem volt bevethető. Az elkészült, lassú gyenge kísérő hordozók pedig flottaműveletekre alkalmatlanok voltak.

USA repülőgép-hordozók:

Nagy flotta-repülőgép-hordozó: 24 db

Repülőgép állományuk akár 80-90 db.

Könnyű repülőgép-hordozó: 9 db

Ezek 9 db Cleveland osztályú nagy könnyűcirkáló hajótestének felhasználásával készültek, ugyanolyan gyorsak voltak, de méretük fele a nagy flotta hordozókénak, átlagban 38 db repülőgépet üzemeltethettek.

[link]

Kísérő repülőgép-hordozó: 84 db (+ 38 db átadva a briteknek)

a kísérő hordozók kereskedelmi egységek, azaz teherhajók, vagy tartályhajók hajótestére épültek, ezért rendkívül lassúak voltak, ezért alkalmatlanok modern flottaműveletekre. Maximális sebességük csak 18-19 csomó, szemben az amerikai flotta és könnyű hordozók átlag 33 csomós maximális sebességével. Repülőgépállományuk általában max. 24-27 db.

[link]