Nekünk a PzH 2000 volt az ideális választás ?

# 10

IDÉZLEK: "A PzH használatával az a baj, hogy azt alacsony intenzitású háborúkra tervezték, olyan helyekre, mint Afganisztán, vagy Mali. Nem pedig rendes, nagy igénybevételű háborúkra."

Ez konkrétan és kapásból nem igaz. A fejlesztése bőven a hidegháborúban indult, a 3. világháborúra készülve.

A PzH 2000 programját 1986-ban, kifejezetten a Szovjet Hadsereg elleni nagyszabású háborúra készülve kezdték el, a korábban törölt, az 1970-es években fejleszteni kezdett PzH 70 (Panzerhaubitze 70) továbbgondolásával (L/39 kaliberhossz helyett L/52).

Kürasszír

A PzH 2000-est valóban 1986-ban kezdték el fejleszteni, de a pályatervek közül csak 1995-ben választottak, akkor is még a levegőben lógott a Szovjet Hadsereggel vívott háború fenyegetése ?

# 12

Nem lógott a levegőben 1995-ben ilyen háború, de a szovjetunió összeomlásakor már 5 éve fejlesztették az eredeti paraméterek alapján a PzH 2000 önjáró löveget, és ezeken a paramétereken 1991 után sem történt lényegi változás.

1986-ban írták ki a fejlesztési paramétereket egy kifejezetten nagy méretű, az addigi tüzérségi eszközöknél klasszisokkal jobb túlélőképességű önjáró lövegre, kifejezetten egy Szovjet Hadsereg elleni háborúra.

ÚJRA IDÉZLEK: "A PzH használatával az a baj, hogy azt alacsony intenzitású háborúkra tervezték, olyan helyekre, mint Afganisztán, vagy Mali. Nem pedig rendes, nagy igénybevételű háborúkra."

Bocs, de nettó hülyeséget írtál.

A PzH 2000 a legjobb túlélőképességű önjáró löveg, pontosan azért az, mert nagy intenzitású háborúra, eredetileg a Szovjet Hadsereg ellen tervezték.

Az Archer és a CAESAR üvegezett vezetőfülkés kialakítású, egy 50 méterre becsapódó repeszgránát kiiktathatja őket, még a repeszekkel szemben a PzH 2000 immunis.

Pontosan ez bizonyítja, hogy a PzH 2000 kifejezetten nagy intenzitású háborúra készült, mert a legjobb túlélőképességű önjáró löveg.

Kürasszír, van olyan érzésem, hogy ugyanazt a választ kopipéjsztelted.

Tüzérség az ritkán szokott párbajozni egymással. Ha észlelnek egy tüzérségi cuccot, arra helikoptert vagy Lancetet küldenek.

A Lancet ellen mi véd ?

És mi a véleményed a Lancet-ről ?

# 14

Szerinted 1986-ban, amikor a PzH 2000 paramétereit kiírták, akkor a drónok ellen egyáltalán készültek? Mai értelemben vett drónok akkor nem is léteztek.

Egy kirobbanó Szovjetunió elleni háborúban a NATO saját légifölénnyel számolt, tehát a szovjet helikoptereket a NATO légierőnek kellett elsöpörnie.

Az ukránok kifejezetten sikeresen alkalmazták a saját tüzérségüket az orosz tüzérséggel szemben a jelenlegi háborúban.

A páncélozott önjáró lövegeket kifejezetten az ellenséges tüzérség miatt fejlesztették ki. Mert védettek voltak az ellenséges tüzérség repeszei ellen, csak közvetlen telitalálattal voltak kiiktathatóak, szemben a vontatott lövegekkel.

A nyugati tüzérség kifejezetten készült a szovjet tüzérség elleni harcra, a szovjet lövegek leküzdésére nagyobb hatótávolságú, pontosabb tüzeléssel.

Az egyik alapvető tüzérségi parancs így hangzik:

"Üteg, cél az ellenüteg!"

Vagyis a tüzérség kiemelt feladata az ellenséges tüzérség elleni harc.

Egy drága fegyverrendszer beszerzése sosem csak arról szól, hogy az egyes harcérték-tulajdonságok mekkorák (páncélvédettség, löveg lőtávolság, élettartam stb.). Sokkal komplexebben kell gondolkozni, s olyan tényezők is igen relevánsak, mint a rendszerbe integrálhatóság, a többi fegyverrendszerrel való kompatibilitás (márpedig mivel Leo-kat, Lynx-eket vettünk ebben a PzH jobb) s nem utolsósorban a "csomagár", a gazdasági ellentételezés (na meg a politikai szempontok).

Az innen azt, onnan azt összecsipegetése egymással korlátozottan kompatibilis, túlságosan heterogén fegyverrendszereket eredményez - s sokkal drágább külön-külön, mint amikor egyben csomagban veszi meg egy adott ország "árukapcsolással".

A PzH egyébként egy magas harcértékű eszköz.

A páncélvédettség tekintetében, az összes önjáró tüzérségi eszköz leküzdhető levegőből, drónokkal stb. telitalálat esetén. A magasabb páncélvédettség csak annyit jelent, hogy a repesztalálatokat jobban bírja, ami egy Archert átvisz azt még egy PzH páncélzata lehet megfogja.

" Szerinted 1986-ban, amikor a PzH 2000 paramétereit kiírták, akkor a drónok ellen egyáltalán készültek? Mai értelemben vett drónok akkor nem is léteztek. "

Hát a dróntechnológia az nem egy új dolog. A legelső drón az a Ryan Firebee volt. Utánuk jött a Tupoljev Tu-143-as.

És külön kategóriaként, amin a modern csapásmérő drónok is alapulnak, a Harpy az pont 1989-ben jelent meg. A Harpy az közös izraeli - német fejlesztés, sárkányszerkezetét a Dornier fejlesztette, működött a teszteken, az Izraeli Hadsereg nagy tételben be is vásárolt belőle, meg a gyártási jogát is, addig a Bundeswehr nem tudja, mire való.

[link]

[link]

A drónok elleni védelem a csapatlégvédelem feladata, nem pedig az adott jármű tetejének kell bírnia. Az orosz harckocsiknál is szerencse kérdése, hogy a drón torony találatát bírja-e, vagy nem, a PAZ réteg nem segít rajta. Volt olyan, hogy egy Lancet felgyújtotta a T-64-est, máskor meg kettő Lancetet is benyelt a harckocsi, mégis működőképes, és harcképes maradt.

" Egy kirobbanó Szovjetunió elleni háborúban a NATO saját légifölénnyel számolt, tehát a szovjet helikoptereket a NATO légierőnek kellett elsöpörnie. "

És a NATO mi alapján számolt a légifölényével ?

A NATO légierejének a gerincét az USAF adta. Vietnámban az AIM-7-es Sparrow az borzasztó megbízhatatlan volt. Az Öbölháborúra javultak a mutatói, de akkor sem volt valami jó légiharc rakéta.

A Sidewinder volt az, aminél ténylegesen javultak a mutatók 10 %-ról 80 %-ra. Csak az dogfight-ra / manőverező légiharcra volt való.

Vietnámban az ellőtt Sparrow légiharc rakéták 10 %-a ért el lelövést. Öbölháborúra az történt, hogy a MiG-21-es és MiG-23-as nem volt ellenfél, könnyű préda volt, de a MiG-29-essel, nemhogy a Szu-27-essel megszenvedtek volna.

A wikin lajstromba vették a légigyőzelmeket, 5 - 6 MiG-29-es veszett oda, az F-15-ösök már 35 mérföldről indították a Sparrow-okat, célt tévesztettek, és csak 7 - 10 mérföldes indítási távon tudtak lelövést elérni.

[link]

Ugyanakkor az oroszok R-27-es légiharc rakétája is félretervezett volt, az is ugyanolyan botrányosan rossz megbízhatósági rátával bírt, mint a Sparrow.

Én a NATO légifölényre nem mertem volna megesküdni, mert eszetlen mennyiségben halmozták a harcászati rakétákat, a Scud-októl kezdve a Tocskákon át az Okákig, szerintem a NATO légierejét hátra kellett volna vonni Angliába és Spanyolországba, hogy legyen esélyük a felszállásra, az olaszországi, németországi, dániai, és hollandiai repterek túlságosan is közel lettek volna.

" Az ukránok kifejezetten sikeresen alkalmazták a saját tüzérségüket az orosz tüzérséggel szemben a jelenlegi háborúban. "

Az ukránok azért képesek tüzet vezetni az orosz tüzérségre, vissza, mert a JSTARS repülő, és a Predator / Reaper / Grey Eagle UAV-k egyenes, élő adásban, online infókat adnak.

NATO támogatás nélkül sokkalta nehezebb lenne.

# Kürasszír

Már az 1982-es Libanoni háború nyomán megfogalmazódott az Izraeli Hadseregben, hogy milyen jó lenne egy pilóta nélküli, olcsó, könnyen sorozatgyártható csapásmérő eszköz.

Született sokféle pályaterv, valaki előrukkolt a dél-afrikai Kentron ARD-10-essel, annak a pályatervét ítélték a legjobbnak módosítgatásra, és csinálta meg a projekteti az IAI és a Dornier.

A Harpy három fő részből áll, a törzsből, amihez kapcsolódnak a szárnyak, a tolópropeller, és a fejrész, az tartalmazza a harci részt, amely 30 - 50 kg robbanóanyagot tartalmaz.

Rázuhan a célpontra, mint a levegő-föld rakéták (pl. AGM-65 Maverick), csak azokat vadászrepülőnek, vagy egy nagyobb UAV-nek kell hordoznia, addig ezek önállóan repülnek célra.

Ezt a csapásmérő drónt sokminden ellen lehet használni:

- infrastrukturális célpontok

- légvédelmi radarok és ütegek

- harckocsik

- és a szóban forgó tüzérséget is drónokkal lehet elintézni.

[link]

[link]

Az más probléma, hogy Izrael értette, mire való ez, addig a németek nem.

A hadtudomány Izraelben fejlettebb, mint Németországban.

"A hadtudomány Izraelben fejlettebb, mint Németországban."

Gyakorlat teszi a mestert.