Ukrajnának sikerülhet Horvátországhoz, Azerbajdzsánhoz hasonlóan visszavenni az elszakított területeket és kiűzni az ellenséges kisebbséget vagy elbuknak majd, mint ahogy Szerbiának, Grúziának sem sikerült?

Szerbiában és Grúziában nincs jelen olyan mértékben nyugati gazdasági érdekeltség mint Ukrajnában. Pl. az ukrán termőföldek egyharmada amerikai tulajdonban van; a gabonaexport vita sem annyira a szegény éhezőkről szól, hanem inkább a termelők hasznáról.

Így a szerbek és a grúzok nem is kapnának akkora anyagi és haditechnikai támogatást, mint Ukrajna.

Horvátországnak azért sikerült legyőzni a Krajinai Szerb Köztársaságot és kiűzni a szerbeket az országból, mert nem került szembe a nagyhatalmakkal, ráhagyták. Azerbajdzsán ellen sem lépett fel senki a 2020-as és 2023-as háborúban, nagy túlerőben is van, így könnyedén legyőzhette az örményeket és felszámolhatja Hegyi-Karabahot. Érdekes, hogy most Oroszország sem tesz semmit, pedig a múlt heti azeri agresszió során 6 orosz békefenntartót is megöltek, de az oroszok inkább visszavonulnak. Ezzel ellentétben viszont, amikor Grúzia indított hadjáratot 2008-ban Dél-Oszétia elfoglalására és az offenzívában lebombázták az orosz békefenntartókat, megöltek 7 orosz katonát, akkor válaszul Oroszország kemény ellentámadást indított és hat nap alatt legyőzte Grúziát.

Szerbia is azért nem tudta visszafoglalni Koszovó területét az albán szeparatistáktól 1999-ben, mert a NATO beavatkozott és a 76 napig tartó bombázást már nem bírta ki az ország, vereséget szenvedtek a háborúban.

Ukrajna fő nehézsége is az, hogy szembekerült egy nagyhatalommal a konfliktusban. 2014-ben is nyár végén már úgy tűnt, hogy a donbaszi polgárháborúban felülkerekednek a kormányerők, de akkor ugyan még nem nyíltan, de Oroszország akkor is beavatkozott, katonákat küldött a szeparatisták megsegítésére és befagyott a konfliktus.

2022-ben viszont nem Ukrajna indította a támadó hadműveleteket, hanem Oroszország, Ukrajna csak védekező fél volt. 2023-ra változtak meg úgy az erőviszonyok, hogy Ukrajna támad, az oroszok meg inkább már csak védekeznek. Bonyolítja a helyzetet, hogy Oroszország annektálta a 4 új megyét és ők is eltökéltek a háborúban, bár a nehéz helyzet miatt inkább már tűzszünetet szeretnének. Ukrajna mellett szól, hogy bár egy erős nagyhatalommal vív háborút, hogy helyreállítsa területi integritását, ehhez nagyhatalmi támogatásokat is kap. Az USA, Nagy-Britannnia, NATO mögé állt és pénzzel, modern fegyverekkel, hírszerzéssel, katonai tanácsadással, kiképzéssel támogatják Ukrajna csapásait, offenzíváját az orosz szeparatisták és az oroszországi megszállók ellen.

Így most úgy tűnik a hasonlók az erőviszonyok, a háború gyötrelmes, elhúzódó. Kétséges, hogy Ukrajnának sikerülhet minden elvesztett területet visszavenni. Ha át is törnek a lövészárkokon, védelmi vonalakon, az igazán nehéz feladat a nagyvárosok elfoglalása lenne. Itt rengeteg veszteség lenne, a civilek nagyon megszenvednék az ostromot, lehet a NATO is elpártolna a háború folytatásától a humanitárius válság miatt. Donyeck és Luhanszk pedig inkább oroszbarát, nem szimpatizálnak a kijevi rezsimmel, ott az ukránokat nem felszabadítóként üdvözölnék, hanem ők lennének a megszállók, így morális, demokratikus szempontból megkérdőjelezhető lenne egy ilyen ukrán offenzíva, habár nemzetközi jogi szempontból jogos törekvése Ukrajnának. A Krími Köztársaság és Szevasztopol hovatartozása még komplikáltabb. Szevasztopol már a 2014-es orosz intervenció előtt kimondta, hogy elszakadna Ukrajnától és Oroszországhoz csatlakozna. A Krími Köztársaság elszakítása is viszonylag békésen végbement. A Krím ráadásul történelmileg orosz terület, csak 1954-ben adta át Moszkva Oroszországtól Ukrajnának ajándékba és 1991 után is a félsziget számos orosz katonai bázisnak adott otthont. A területet 75%-ban oroszok lakják. Viszont a NATO-ban, a nyugati nagyhatalmaknál van egy erős ruszofóbia, szerintük csak a szerbiai albánoknak járt az önrendelkezési jog, az oroszoknak nem jár, ezért nem ismerték el a 2014-es népszavazást sem és a terület elszakadását. Viszont háborúzni sem akartak a területért, Ukrajnát sem támogatták katonailag a visszaszerzésben, csak enyhe szankciókat hoztak. A nyugati eltökéltség a Krím meghódításában most is kérdéses. Ez olyan terület, ami az orosz nemezeti büszkeség, történelmi tudat része, az orosz hadvezetés lehet, akár nukleáris fegyvereket is bevetne a védelmében, amitől a NATO-ban is tartanak valamelyest.

Meg kell említeni a második számú nagyhatalom Kínát is. Ők is tűzszünetet, béketárgyalásokat akarnak. Nem támogatják Ukrajnát a hadjáratban. De a közhiedelemmel ellentétben Oroszország mellé sem álltak. Kína az egyetlen nagyhatalom, mely következetesen kiáll az országok területi integritásának védelmében, a szeparatizmus ellen van, mivel otthon is van mitől tartania. Amikor India megtámadta Pakisztánt, felkarolta a bengáli szeparatizmust, elfoglalta Kelet-Pakisztánt, akkor is Kína volt az utolsó nagyhatalom mely elismerte Kelet-Pakisztán (mai Banglades) függetlenségét. Aztán a Jugoszlávia elleni NATO agressziót is ellenezték és Koszovó elszakítását Szerbiától sem ismerték el. Abházia, Dél-Oszétia, Krím, Donbasz ügyében is Kína Grúzia, Ukrajna területi integritása mellett áll.

A NATO nagyhatalmak elismerték Koszovót függetlennek, Oroszország elismerte Dél-Oszétia függetlenségét (védelmi szerződést is kötöttek), minden bizonnyal megvédenék őket, ha Szerbia vagy Grúzia támadna, hogy helyreállítsák országuk szuverenitását, területi integritását.

A szerb, grúz hadsereg pedig viszonylag gyenge is, nem képesek olyan kiterjedt, elhúzódó nagy háborút megvívni, mint Ukrajna. Kis országok, olyan nagy mértékű, pénzügyi, gazdasági támogatást sem kapnának, geopolitikailag is sérülékenyebbek.

A horvátoknak azért sikerült mert jelentős külföldi segítséget kaptak hadianyagban, hírszerzési információkban (biz' ám még mi is szállítottunk bőven nekik fegyvereket - nem véletlenül utáltak a '90-es években minket a szerbek annyira). A másik oldalon - Szerbiához - meg alig-alig csordogált a segítség (a fő patrónusuk Oroszo. le volt a '90-es években gatyásodva, a szétesés szélén táncolt).

Az Azeriek saját erőből oldották meg - egy sokkal szegényebb országot támadtak meg, akiknek az oroszok nem tudtak megfelelő segítséget nyújtani gazdasági illetve politikai okból sem.

Az ukránok nem fogják visszavenni az összes területet ez nyilvánvaló. Valamennyit talán igen, de mindnek a visszavétele egyet jelentene az oroszok teljes katonai vereségével amire kicsi a sansz.