A Hunoknak milyen félelmetes harcmodoruk volt, miért voltak ennyire rettegettek?

A hunok államba szervezték a térség széthúzó népcsoportjait és ezzel nagyobb katonai potenciáljuk lett mint bárkinek azelőtt a Rómán kívüli Európában. A birodalomépítési ,,know how"-t a mai Mongólia térségéből hozták magukkal, a tulajdonképpeni hunok ugyanis a Kína ellen harcoló Hsziungnu törzsszövetségből származnak. De voltak haditechnikai újításaik is, pl:nagyobb hatótávú, pontosabb és erősebb íjaik voltak mint a helyieknek.

Az viszont nem teljesen igaz, hogy csak a könyűlovas harcmodorra építettek, mert a seregük több mint fele germán gyalogság volt.

A hunok titka ugyanaz volt mint később a portyázó magyaroknak, s még később a tatároknak.

a) Harcmodor. Nem a nyíl volt a legfőbb fegyverük, hanem a lovuk! Egyfajta pre-mozgóháborús taktikát alkalmaztak. Villámgyorsan mozgatták a csapatokat, seregtesteket. Ha lehet kitértek a nyílt ütközet elől (megvolt a gyorsaságuk a rugalmas elszakadásra) s inkább a gyengébben védett helyeken törtek be, megkerülve az ellenük küldött seregeket, hátukba kerülve, elvágva az utánpótlásukat. Akkor álltak bele nyílt csatába ha már úgy érezték a szembeálló fél - az utánpótlás hiánya és a "kergetőzés" miatt - kellően legyengült, kifáradt, vagy ha az adott területen már nem tudták kikerülni.

b) Ahogy a #11-es is írja a szervezettségük volt ami a többi nomád törzshöz képest megkülönböztette őket. Egységes irányítású, nagy homogén tömb. Többet ér 500 szervezett, egységes irányítású harcos mint 5x200 (azaz ezer) széthúzó, ahol mind az öt 200-as csoport a saját pecsenyéjét akarja sütögetni, saját feje után akar menni a harctéren, vagy a stratégiai célok vonatkozásában (egymást is konkurens ellenfélnek tekintve a zsákmány elosztásában, s akár cserben hagyva a bajba jutott seregtestet hogy utána amikor a hatalmi harc megy akkor erősebb pozícióból induljon).