Miért vannak kiküldetések a keleti és arab államokba?

Egy katonai tömb része a magyar haderő, amelynek közös projektjeiből részt kell vállalnunk. Felhatalmazást kaphat hasonló módon erre a magyar haderő ENSZ felkérésre is.

Elsősorban békefenntartásból, az élet újraindításából veszik ki részüket a magyar haderő erre kiutaztatott katonái.

Akik kimennek, azok elsősorban őrzésvédelmi, "értékkíséreti" feladatokat végeznek, felszereléseket juttatnak el A-ból a B-be - és szükség esetén telepítik, be is üzemelik a technikát. Ahol polgárháborús helyzet van, ott gyakran rombolnak le hidakat, utakat, fertőződnek meg, temetődnek be ivóvizet biztosító kutak, ill. szűnik meg az orvosi ellátás. Ahhoz, hogy az élet újból megindulhasson, használhatóvá kell tenni legalább a legfontosabb utakat, újjá vagy fel kell építeni a hidakat, - ill. helyettesíteni kell azokat ponton hidakkal addig, amíg újjá nem építik a leromboltakat. Az élethez élelem, víz, lakhatási lehetőség, szociális, orvosi háttér kell. Ezek újraindítását támogatják elsősorban a mieink, illetve demilitarizált övezetekben hajtanak végre számukra meghatározott ellenőrzési, őrzésvédelmi feladatokat.

A magyarokat konstruktív együttműködésre készítik fel elsősorban, de ha harcra kényszerítik őket, akkor sem maradnak senkinek adósai. Erre viszont csak és kizárólag önvédelemből kerülhet sor.

Elméletileg a politikailag el nem kötelezett erők jelenléte kívánatos a tartósabb nyugalom, biztonság, béke szavatolására. -Lehet azon agyalni, hogy ez a szempont sérül-e bárhol is és ha igen, mi által, de értelmét nemigen látom. Az egyik nehézsége pont az a tárgyalt kiküldetéseknek, hogy egy konstruktív alapszemléletű katonai képzettséggel, erővel is felruházott erőnek eléggé komoly kihívás egy számára teljesen más erkölcsi, kulturális értékeket hordozó közegben "megérteni mindenkit", elfogadni a szemléleteit és úgy helytállni, hogy az ellenérdekelt erők irányába is ezt az elfogadást, együttműködésre való hajlamot, törekvést tolmácsolja. Olyan részletekkel kell tisztában lenniük adott körülmények között, hogy miért gondolkodnak úgy ott az emberek, ahogyan. Miért öltözködnek úgy, ahogy? Miért van többnejűség? Mit NEM illik az adott országban tenni - elsősorban vallási indíttatásból? Milyen a társadalmi berendezkedés? Milyen a családszerkezet? Hogyan működik a tekintély? Mit jelent ott a tisztelet? Kit tisztelnek abban a világban? Látszólag össze nem függő kérdések egymásra halmozottan, de ahhoz, hogy megértsd az ott élni szándékozó emberek gondolkodásmódját, értékrendjét, mentalitását, - amelyek mentén meg kell találni a békéhez/békés megoldáshoz vezető megoldást, - nem butaság ismerni ezekre a "buta kérdésekre" az adható válaszokat. Az, hogy Afrika vagy Antarktisz, azt a megbízást adó, felkérő szervezet igénye, határozata határozza meg.