Japán haditengerészet vereségének okai, gyenge pontjai a második vh-ban?

12) miért nem? amerika partjainál portyáztak,sőt talán dél-amerikánál is.

Az a 4 db is erősen prototípus volt, tesztüzemben kerültek vele egyet.a háború után le is foglalta az usa a V2-vel együtt,és a haderő fejlesztésük java része a német fegyverekre épült hosszú évtizedekig,ehészia B2-ig bezárólag.gondolom az oroszok is zsákmányoltak ezt-azt,bár erről keveset tudni.de máskülönben nagyon lemaradtak volna a fegyverfejlesztés terén.

21-es: Azért az amerikai kontinens keleti partja egy lehelletnyivel közelebb van Németországhoz, mint Japán :)

Egyébként a Type XXI-et sosem eresztették ki a nyílt vizekre, két példányt pár járőrmisszióra kiküldtek az Északi-tengerre oszt' csókolom.

Az picit túlzás, hogy az amerikai haditechnológia a háború után a német fegyverekre épült volna, a rakétatechnológiában valóban nagy szerepet játszottak a némektől szervált tudósok, de nagyjából ennyi. Az amerikai Tang-osztályú tengeralattjárók sokat merítettek a Type XXI-ből, de végül az amerikai haditengerészet nem ezt az irányt vitte tovább a későbbi tengeralattjáróikkal az '50-es, '60-as években.

# 23

Bocs, de tévedés, amit írsz.

Hiszen az első ilyen csupaszárny amerikai repülőgép, a kísérleti Northop N-9M első felszállását 1942. december 27-én hajtotta végre.

[link]

Az amerikaiak 1939-től építették a saját, a mai B-2-eshez hasonló csupaszárny kísérleti nehézbombázójukat, az először 1946-ban repült Northrop YB-35-öst, majd ennek először 1947-ben repült sugárhajtóműves változatát, az Northrop YB-49-est.

Az amerikai légierő 1941. november 22-én kötött szerződést a tervezővel 2 db YB-35-ös legyártására.

[link]

[link]

[link]

Jaja a németek mind zsenik, született Nobel-díjasok, azok találnak fel mindent, az amcsik, angolok, oroszok stb. meg mind hülyék akik csakis másolni tudnak :D

A kutatás-fejlesztés-innovációhoz ugyanaz kell mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Pénz az egyetemekre, a tudósok, mérnökök fizetésére, méregdrága kísérletekre. Amelyik országnak több pénze (erőforrása) van és tudatosan, masszív stratégia mellett költ rá az KFI-ben is elöl fog járni.

Apró színes, a német hadsereg által sikeresen alkalmazott "mozgóháború" nem német találmány hanem angol. Még a 30-as években publikáltak erről az angolok egy tanulmányt. Az angol hadvezetést nem érdekelte, a begyöpösödött régimódi elveket követték inkább Viszont a németeknél egy bizonyos Guderian nevű ember is elolvasta a dolgozatot. Az viszont meglátta benne a lehetőséget.

# 26

Pontosítanék.

Nem csak a britek dolgozták ki a villámháborús, páncélos hadviselés elméletét a németek előtt, hanem a franciák is. Előbb Émile Mayer (1851-1938) nyugállományú francia vezérkari tiszt publikálta nézeteit, majd 1934-ben jelent meg Charles de Gaulle műve, a Vers l'Armée de Métier (A professzionális hadsereg felé), amely egy 3000 db tankból és 100 000 gépesített katonából álló gigantikus, motorizált csapásmérő páncéloshadsereg felállítását javasolta.

A brit hadvezetést egyébként nem a mozgóháború nem érdekelte. Ők a tankokat elsősorban a gyalogság támogatására szánták, nem önálló, pláne nem több száz tankot tartalmazó kötelékekben végrehajtott mélységi hadműveletekre.

A brit hadsereget már z 1930-as években teljesen gépesítették, motorizálták, tehát a mozgékonyságban érdekelt volt a vezérkar.

Még a német hadsereg csak 20%-ban volt gépesített, 80%-ban lovasszekerekkel oldotta meg a harctéri mobilitást a II. világháborúban.

Egyébként a németnél jó félmillióval kisebb létszámú francia hadseregnek is sokkal több gépjárműve (300 000 db) volt, mint a német hadseregnek (120 000 db) 1940-ben.