Japán haditengerészet vereségének okai, gyenge pontjai a második vh-ban?

Utóbbira egy egyszerű példa: harctevékenység közbeni hibajavítás. Az amerikai hajózó személyzet alaposan fel volt készítve a harctevékenység közbeni hibajavításra. Képesek voltak olyan (találatokból eredő) hibákat kijavítani amelyektől egy japán egység már elsüllyedt volna.

Az ok megint azok a fránya erőforrások. Az amerikaiaknak volt elég erőforrása a hosszabb kiképzési időt "megfinanszírozni" - így közte a jobb hibaelhárítási képességeket. Míg a japánoknál égető szükség volt az újabb és újabb egységek bevetésére, a hajózó személyzet feszítettebb ütemben lett kiképezve.

Apropó Zero - lángoló koporsó. Az üzemanyag-tartálya egy szimpla fémdoboz volt. Találat esetén a benne lévő benzingőz berobbant és felgyújtotta a gépet. Nem volt páncélzata (a könnyű súly - nagyobb hatótávolság elérése) miatt. Ezzel szemben az amcsiknak volt elég erőforrásuk, nyersanyaguk hogy gumitartályt rakjanak a fém tartályon belül, így abban nem volt benzingőz. Ahhoz is volt elég ötvözőanyaguk, jobb minőségű fémek hogy erősebb (nagyobb kompresszióval rendelkező) motorokat gyártsanak így elbírták a pilóta mögé szerelt páncéllemez súlyát is. Sokkal többe került egy amerikai gép előállítása, de volt rá erőforrás.

8-as: azért a kérdés ennél egy fokkal bonyolultabb.

A japánok mindvégig tisztában voltak azzal, hogy az amerikai gyártókapacitás felülmúlja Japánét, viszont az a legrosszabb rémálmaikban sem merült fel, mint opció, hogy az USA a háború 4 éve során 26 repülőgéphordozót vízre tud bocsátani. Ők úgy gondolkoztak, hogy ha pár hét, rosszabb esetben hónap alatt egy döntő csatában szétverik a Csendes-óceáni amerikai flottát, akkor hiába gyárt le az USA mondjuk 10 hordozót az elkövetkezendő pár évben, a japánok addigra már döntő stratégiai előnnyel fognak rendelkezni, így az amcsiknak muszáj lesz béketárgyalásokat kezdeményezniük.

Persze sosem tudhatjuk meg, hogy mi lett volna, ha Midway-nél nem Japán, hanem az USA hagyja ott a fél flottáját, így azt sem tudhatjuk, hogy az USA abban az esetben hajlandó lett volna-e tárgyalni.

"elméleti lehetőség az új német kísérleti tengeralattjárók átdobása lett volna, amely a tenger fenekéről kilyuggatta volna a komplett brit haditengerészetet és tömeggyártást követően átveuényelték volna japánba."

Ez a terv már ott bukik, hogy a német Type XXI tengeralattjáró önerőből nem tud eljutni a német kikötőkből Japánig, továbbá mindösszesen 4 darab működőképes példány létezett belőle a háború végén.

#12 a japánok nem a stratégiai előnyben reménykedtek, hanem abban hogy a "gyáva" amerikaiak nem akarnak jelentős veszteséget és majd békét kérnek.

A PH-i támadás előtt az USA-ban nagyon erős háború-ellenes hangulat uralkodott. Roosevelt is hangsúlyos háborúellenes politikával tudott nyerni. A japcsik azt hitték ez így is marad. Gyorsan elfoglalnak ezt-azt, kiépítenek egy masszív védelmet kis szigetecskékből és az amcsik az azokon elszenvedett veszteségektől beijedve majd jól belemennek egy japán békeajánlatba.

Nem így lett... totálisan rosszul becsülték fel az amerikai közvélemény "pálfordulását". A PH-i támadással csak megadták a felhatalmazást, a közvélemény támogatását az amerikai politikusoknak ahhoz amire vágytak: effektív, katonailag bekacsolódni a harcokba (mivel így tudták a legtöbbet nyerni a storyn).

A japán stratégiának ez volt a legesleggyengébb pontja: az amerikai közvélemény háború-ellenességében bízott. A valóságban a japcsik is tudták nincs esélyük ha az USA teljes gőzzel rákapcsol. S nem volt érdemi b) tervük (un. kivezető opció) arra vonatkozóan ha ez mégis bekövetkezik.

Kedves kérdező!

A Japán vereség oka, hogy a japánok rosszul mérték fel a valós erőviszonyokat.

Japán a saját erejét és erőforrásait krónikusan túlbecsülte, az ellenfeleiét pedig alábecsülte.

Illetve Japán abban hitt, hogy összességében hiába erősebb az USA, de mivel amerikai a németekkel és az olaszokkal is harcolni kényszerül majd Európában, legfeljebb az amerikai haderő fele, harmada áll majd Japánnal szemben, amellyel ellen Japán képes lesz erőfölényt kialakítani. Különösen, hogy a japánok előfeltevése szerint az USA logisztikai okokból eleve nem lesz képes erőfölényt kialakítani a Csendes-óceánon. Vagyis nem lesz megfelelő amerikai erőkivetítési képesség, hiába termel sokkal többet az amerikai hadiipar, azt nem tudják majd logisztikai problémák miatt teljes egészében felhasználni Japán ellen.

Kedves kérdező!

Japán a történelmi tapasztalataiból indult ki.

Ez a tapasztalat az 1904-1905-ös orosz-japán háború volt, amely fényes japán győzelemmel végződött.

PEDIG:

Az orosz flotta (Orosz Császári Haditengerészet) pont 3 : 1 arányú erőfölényben volt a japán haditengerészettel szemben. Csakhogy az orosz flottaerők megosztottak voltak, egyharmaduk a Távol-keleti Flotta, egyharmaduk a Balti Flotta, egyharmaduk a Fekete-tengeri Flotta állományát képezte. Ahogy kitört a háború, a törökök lezárták a Boszporuszt és a Drdanellákat az orosz hadihajók előtt, így az orosz Fekete-tengeri Flotta, az orosz tengeri haderő egyharmada azonnal kiesett a játékból, bezárták a Fekete-tengerre.

A japánok pedig még azelőtt legyőzték az orosz Távol-keleti Flottát, hogy a Japán ellen vezényelt orosz Balti Flotta megérkezett volna. Aztán a csuzimai csatában a Balti Flotta is megsemmisült.

Japán azért tudott győzni az elvben háromszor nagyobb és erősebb orosz haditengerészet ellen, mert eleve csak az orosz flotta kétharmada ellen kellett harcolnia, de az ellen sem egyszerre, hanem előbb az orosz erők egyharmadát, a Távol-keleti Flottát tudták külön legyőzni, majd az orosz erők beérkező újabb egyharmada, a Balti flotta ellen is győztek, szintén külön.

Japán abban bízott, hogy az amerikai haditengerészet, az US Navy a párhuzamos, németek és olaszok elleni európai háború miatt szintén kénytelen lesz az erőit szétforgácsolni, azaz Japánnak nem az egész amerikai haditengerészettel kellesz egyszerre harcolnia, hanem maximum annak felével.

A Pearl Harbor elleni japán támadás célja is az amerikai flottaerők súlyos meggyengítése volt, hogy a Japán ellen bevethető amerikai erőket egy gyors, megelőző csapással eleve leapasszák.

Azonban az amerikai kormány már az 1930-as évek második felétől tudatosan készült egy Japán elleni háborúra, így 1939 és 1941 között olyan méretű hadihajó-építési programba kezdtek, hogy legkésőbb 1943-ra elsöprő haditengerészeti erőfölénybe kerüljenek Japánnal szemben. ez meg is valósult.

Japán abban is tévedett, hogy az amerikai flotta főerőit végig Japán ellen vetették be a II. világháborúban.

1941. december 7-én, a Pearl Harbor elleni támadáskor csak az amerikai flottaerők fele volt a Csendes-óceánon, a másik fele az Atlanti-óceánon állomásozott. Például 1941. december 7-én az amerikaiak 8 db repülőgép-hordozójából csak 3 db volt a Csened-óceánon, 5 db pedig az Atlanti-óceánon. A japán december 7-i támadás után azonban megkezdődött az amerikai flottaerők lassú, de folyamatos átcsoportosítása az atlanti-óceánról Japán ellen, a Csendes-óceánra.

# 12

IDÉZLEK: "A japánok mindvégig tisztában voltak azzal, hogy az amerikai gyártókapacitás felülmúlja Japánét, viszont az a legrosszabb rémálmaikban sem merült fel, mint opció, hogy az USA a háború 4 éve során 26 repülőgéphordozót vízre tud bocsátani."

Nem pontos a szám, a II. világháborúban az USA nem 26, hanem összesen 146 darab repülőgép-hordozót épített.

Ezek nagy flotta repülőgép-hordozókra, könnyű repülőgép-hordozókra és 122 db kísérő repülőgép-hordozókra oszlanak.

NAGY FLOTTA HORDOZÓK (CV):

17 db Essex-osztályú flotta repülőgép-hordozó (27 100 tonnásak, 90-100 db repülőgéppel).

KÖNNYŰ HORDOZÓK (CVL):

9 db Independence osztályú könnyű repülőgép-hordozó (11 000 tonnásak, 34 db repülőgéppel).

KÍSÉRŐ HORDOZÓK (CVE):

2 db Long Island osztályú kísérő repülőgép-hordozó (13 700 tonnásak, 30 repülőgéppel).

4 db Sangamon osztályú kísérő repülőgép-hordozó (11 400 tonnásak, 32 repülőgéppel).

19 db Commencement Bay osztályú kísérő repülőgép-hordozó ( 11 000 tonnásak, 34 db repülőgéppel).

45 db Bogue osztályú kísérő repülőgép-hordozó (8520 tonnásak, 24 db repülőgéppel).

50 db Casablanca-osztályú kísérő repülőgép-hordozó (8300 tonnásak, 27 repülőgéppel).

JAPÁNNAK ÖSSZESEN VOLT AKTÍV, BEVETHETŐ HORDOZÓJA 1941-1945 KÖZÖTT:

9 db flotta repülőgép-hordozója

7 db könnyű repülőgép-hordozója

7 db kísérő repülőgép-hordozója

Még a brit repülőgép-hordozó flotta is sokkal nagyobb és erősebb volt, mint a japán a II. világháborúban, egyébként a brit flotta teljes egészében is sokkal nagyobb és erősebb volt, mint a japán.

# 12

Bocs, nem 122, csak 120 db amerikai kísérő hordozó volt.