A Szovjetunió ellen indított német támadás elvi szinten volt hibás vagy csak rosszul kivitelezték?

Elvi szinten is totális ostobaság volt.

A mai napig rengeteg hobbitörténész, illetve a történelem iránt érdeklődő szokott eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a németek 1941 Decemberében elfoglaják Moszkvát, talán akkor máshogy fejeződött volna be a háború, talán akkor a németek sikeresen leültetik Sztálint a tárgyalóasztalhoz... Aztán a valóság pedig az, hogy a németek teljesen tisztában voltak azzal, hogy Moszkva elfoglalása maximum szimbolikus értékkel bír, az nem elégséges ahhoz, hogy a szovjetek kapituláljanak, és ezt már a tervezési fázisban realizálták.

Namost ennél a pontnál kellett volna a tábornokoknak azt mondani, hogy jó, ez ostobaság, kezdjük a tervet előlről, hiszen Moszkva elfoglalása kevesebb, mint fél év alatt irtózatosan, túlzottan optimista terv volt, ezt nem nehéz belátni. De a német vezérkar terve valójában nem az volt, hogy Decemberre, az orosz tél beálltára elfoglalják Moszkvát. Nem, ők nem 6 hónapon belül akarták elérni Moszkvát, hanem HÁROM hónapon belül, SZEPTEMBERBEN. A Barbarossa Hadműveletben kijelölt fait accompli ugyanis NEM Moszkva elfoglalása volt, hanem az Arhangelszk-Asztrahán vonalig szerettek volna terjeszkedni. Aki esetleg nem vágja fejből Oroszország földrajzát, ez a vonal Moszkvától még kb. EZER KILOMÉTERRE VAN. A németek a Barbarossa-hadművelet végén kb. még csak félúton voltak a kijelölt céljuktól! Ez egy olyan feladat, amire jelenleg szerintem még a NATO sem lenne képes egy tisztán konvencionális háborúban Oroszországgal szemben, aztán ők sokkal-sokkal jelentősebb gazdasági és katonai előnnyel rendelkeznek, mint Németország a második világháborúban, és a szovjetek is aránylag sokkal erősebbek voltak 1941-ben, mint ma.

Hogy érted, hogy "elvi szinten hibás"?

Az egész nyilvánvalóan el volt szúrva, de tény, hogy sok "baki" nagyon rásegített.

Sok esetben a MEGFÉLEMLÍTETT, nyomás alatt lévő vezérkar tehetetlen volt, mert azt kellett tenni, mondani, amit Hitler akart, nem sokan mertek ellent mondani.

Lehet, hogy sikerült tökéletes kivitelezés esetén sokkal nagyobb területet sikerül elfoglalni, de megtartani nem tudták volna akkor sem.

Esetleg ha a japánok és a németek egyszerre támadták volna meg Oroszországot, akkor az tényleg jelentős csapás lett volna, de Japánnak fontosabb volt sok más terület mindenféle nyersanyag miatt. Nem véletlenül kötöttek meg nem támadási szerződést.

De rengeteg hibát követtek el, viszont utólag könnyű okosnak lenni.

Gondolok itt arra, hogy Nagy-Britannia megtámadása nagyon is logikus lépés volt, viszont a német légierő rendesen megcsappant, aminek hatása erősen kihatott az Oroszország elleni háborúra.

De Hitlernek soha, semmi nem lett volna elég, 21-re is lapot húzott volna, magyarul olyan területeket is elfoglaltak vagy legalábbis megtámadtak volna, amit nem tudtak volna megvédeni tartósan.

Engem az érdekel igazán, hogy Sztálin és Hitler is nagyon hasonló véleménnyel volt pl. a visszavonulás megtiltásában. Vajon Hitler bölcsebben gondolkodott volna, többször visszavonultak volna, amivel jelentős erőket menthetett volna meg, ha ezt a taktikát látja Sztálintól?

Na meg az is érdekes kérdés, hogy állítólag nem sokon múlt, hogy a németeknek, majd később a japánoknak legyen atombombájuk. A Német kapituláció előtt pár nappal indult egy tengeralattjáró atomfegyverhez szükséges anyagokkal, iratokkal, csak útközben jött a kapitulációs parancs, és USA kezére került a hajó a csomagjával együtt.

Hitler ugyanúgy benézte azt, hogy milyen erőfeszítésekre képes hadigazdaság esetén Oroszország (akkor SZU), mint ahogy most benézi a nyugat.

Mannerheim finn marsallnak így panaszkodott már 1942-ben érzelmektől nem teljesen összeszedetten:

H: "Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy ez az állam 35 ezer tankot tud csatába küldeni azt mondtam volna neki hogy elment az eszed."

M: 35 ezret?

H: Igen 35 ezer. Mostanáig 34 ezer tankot pusztítottunk el. Ha egy tábornokom azt mondta volna hogy egy állam 35 ezer tankot tud előállítani, akkor azt mondtam volna neki, hogy ön drága uram mindent duplán lát vagy tízszeresen, ez őrültség, magának látomásai vannak. Mi nem gondoltuk ezt lehetségesnek. Már mondtam önnek, hogy felfedeztünk egy gyárat Klámárovszkájában* , ami két évvel korábban még csak egy mezőgazdasági falu volt, el sem tudtuk képzelni hogy tank gyár lesz, ami első fázisban 30 ezer munkást foglalkoztatott, amikor teljesen kész lett 60 ezer munkást. Egyetlen egy tank gyár, amit elfoglaltunk, egy gigantikus gyár.

...

M: Akkor gondolja el, hogy nekik volt szabadon 20, majdnem 25 évük hogy felkészítsék magukat. És mindent fegyverkezésre fordítottak, csak fegyverekre!

H: Aahh (sóhajtozik Hitler), ahogy mondja. Korábban beszéltem erről az elnökével (Risto Ryti finn elnökkel). Erről nem volt korábban elképzelésem. Egyre jobban fáj a szívemnek, hogy ezt nem láttam előre. De a döntést nekem biztosan meg kellett hoznom, mert nem volt valójában más lehetőség.

*valójában Krámátorszkájá, Hitler eltévesztette a nevét"

Jól látod kérdező totálisan légből kapott volt a német haditerv. Sem logisztikai, sem katonai képességeik nem lettek volna elégségesek az egész SZU elfoglalásához. Az ipari kapacitásaik, erőforrásaik meg egy elhúzódó háborúhoz.

Így arra spendíroztak, hogy a szovjet rendszer összeomlik, polgárháború tör ki és majd a zűrzavarban kényelmesen előremassíroznak. Csak halovány, minden alapot nélkülöző b-tervük volt arra az esetre ha ruszkik mégis kitartanak. Előrenyomulni x vonalig, majd onnan bombázókkal kiütni a szovjet ipart, de szinte 0 számítás arra hogy ehhez milyen logisztikai háttér kell, vagy éppen mennyi üzemanyag, s mekkora légierő.

Hitler azt hangoztatta hogy az egész rozoga tákolmány összedől (a szovjet rendszerre értette), "csak be kell rúgni az ajtót". A vezérkar nem mert ellentmondani neki, hanem poroszosan engedelmeskedve megpróbálta végrehajtani a lehetetlent (és bele is bukott).

Apró párhuzam, pont ennyire teljesen téves volt a japán stratégiai terv is. Azt gondolták kiütik az amcsi flottát, kiszorítják az angolszászokat a Dél-Ázsiai térségből és a besz.ri, háborúellenes amcsik majd jól békét kérnek (eléggé háborúellenes hangulat volt akkoriban az USA-ban). A b) tervük az volt (ha mégis beleáll az USA a háborúba) akkor majd a szigetecskékből álló kiterjesztett védelmi zónában jól megfogják az amerikaikat és azok a veszteségek láttán majd feladják a további támadásokat. Hát mit tudjuk ez sem jött be.