A nyugati harckocsikra miért nem raknak robbanó reaktív páncélzatot?
válasza:Na de a kérdésre is válaszolok.
A nyugati harckocsin levő kompozit páncélzat is ugyanolyan egyszerhasználatos, fogyócikk, cserélhető, mint az oroszokén az ERA kazettázás.
A Chobham-páncélzatot a britek fejlesztették ki 1968-ra, és 1974-ben debütált. A Chobham-páncélzatot a homogén acél páncéltestű Chieftain-ekre applikálták külső függesztésű, gyorsan fel és leszerelhető modulokként, úgy kell elképzelni, mint a T-55-ös Enigmát.
A Shir-2 Improved Chieftain az FV 4030/3 jelzéssel futott, és a Challenger 1 az FV 4030/4 jelzéssel. A Challenger 2 az meg jelentősen módosított Challenger 1 teknőn új torony.
válasza:Az Abrams-nél legyártanak egy belső vázat, és onnan építik fel, kifele haladva, és jön a külső, mely ápol, s eltakar.
A teknőben kevés hely van a kompozitnak, mert a sofőr fekszik, és sok helyet elvesz, és a torony lesz erősen páncélozott.
A torony javításához csak egy lángvágó kell hozzá, hogy kicseréld a sérült páncélcsomagokat.
És íme a végeredmény:
Az Abrams gyártása is filmezhető, publikus dolog.
https://www.youtube.com/watch?v=Vassel5ffzU
Egyiptom licencben gyárthatja az 1991 - 1994-es páncélzatú Abrams-eket, nyilván nem a 2010 + -osokat.
válasza:Igen, az Abrams első verziója 54 tonnás volt. A jelenlegi legmodernebb majdnem 67. Meghízott a töltő, vagy inkább a nagyobb páncélzat és az ehhez szükséges erősebb erőforrás dobta meg a súlyát? :)
A Leclerc is 57 tonna fölött jár már, az általad említett 75 tonnás Challenger 2 is úgy ennyi, ha kap egy fejlesztett páncélzat csomagot. Az alapverzió 64 tonna volt.
A mára elavult Leopard 2A4 pl. 55 tonna, a jelenlegi, modernnek tekinthető variánsa, az A7 pedig már 65. Itt se a töltő hízott...
Az Armata a személyzet nélküli tornyával is az egyik legmagasabb harckocsi, és az is (elvileg) legalább 55 tonna.
A nyugati harckocsik az idők folyamán, különböző modernizáló csomagokkal, vagy új verziókkal híztak meg ennyire és ezeket a mérnökök nem passzióból csinálták. Ha ezek a fejlesztések nem történnek meg, akkor marad a reaktív páncélzat, annak minden hátrányával együtt.
válasza:Az Abrams-nél valóban az újabb, erősebb páncélzati csomagok, és ahhoz szükséges újtervezésű alváz és felfüggesztés dobja meg a tömeget. Meg ne felejtsük, hogy a motortere is majdnem 1 méterrel hosszabb, mint a T-80-asé, mert azt ismerem. Ezek ellenére az Abrams a legésszerűbb tervezett nyugati harckocsi, és kedvencem.
A Leopárd 2A5 / A6 nem előrelépések. A Leó 2A5-ös az kapott éket a toronyra, az A6-os az L55-ös kaliberhosszú löveget, és az A7 az finomhangolásokat.
Vannak B, C, és D-technológiás páncélzati csomagjai. De elsőlegesen a toronyra szerelt ékre alapoznak, ami destabilizálja, széttöri, és elnyeli a nyíllövedéket. Nem az alappáncélzatot tunningolják.
A teknő az meg mind a mai napig védtelen, nem pótpáncélozták.
Védtelen teknő + sofőr melletti lőszertároló = veszélyes.
A törökök meg próbálták, de náluk meg letiltották.
A törökök eredetileg Leó 2A5-ösöket szerettek volna, és azokat is tunningolni, történt egy földrengés, Leó 2A0 - A4-eseket vettek, ezek harcértéke nulla, neki kezdtek a házilagos tunningnak, de a németek befenyítették őket gazdasági szankciókkal, és véget ért is a történetük.
A Challenger 2-es egy toronynehéz harckocsi, a teknőre frontálisan szerelt ERA kazettát + homogén acél teknőfrontot az 1988-as RPG-29-es áttörte 2006-ban, beütötte, súlyosan sérült a sofőr, és vakszerencse kérdése volt, hogy nem lobbantak be a padlón tárolt lőszerei. És mégis így túlsúlyos.
A Challenger 2-est gyártó cégek, a Leyland, a Vickers, a Royal Ordnance mindet felszámolták, és a Rheinmetall-nál kuncsorognak, hogy modernizálja őket, mert a brit harckocsiipar meghalt, és eltemették.
A Leclerc-et le kéne mérni mind a külső függesztésű kompozit moduljai nélkül, mind azokkal, de valóban, az XLR páncélvédettsége ami nőtt.
A Leclerc bizonyítottan elviseli a Metyisz-M tandemes páncéltörő rakétát.
Az Abrams után a 2. legjobb nyugati harckocsi.
válasza:Amikor a Kontakt-1-et találták fel, akkor az M72-es LAW és társai voltak a legelterjedtebb páncéltörő rakéták.
A T-72A és társainak teknője az RPG-7-est is megfogja, mármint az egy robbanófejest, és az M72 LAW-ot is megfogná, a kulcs abban rejlik, hogy a Kontakt-1 az előtét-védelmet ad, az nullázza ezeket, nem pedig magát a páncéltestet lyuggatják meg, és teszik macerássá a javítását.
A Kontakt-1-est követte a Kontakt-5-ös, és a Drozd / Stora.
A szovjet korszakban a védelem első vonalát a Drozd / Stora adta, a másodikat az ERA kazetta, és a harmadikat az alappáncélzat.
Az USA is fejlesztett aktív védelmet, az AN/VLQ-6/8-ast, de abból csak 10 - 20 gépet tudott lóhalálában az Öbölbe küldeni, addig a T-55 / 62-esek azzal rohangáltak több százas mennyiségben, és a T-80-as és T-90-es szériánál is alaptartozék lett volna az aktív védelem, csak összeomlott egyéb okok miatt a Szovjetunió, és egy hiperkorrupt szerencsétlenség lett belőle Oroszország és Ukrajna neveken.
válasza:"A szovjet korszakban a védelem első vonalát a Drozd / Stora adta"
A Drozdot a szárazföldi erők csak prototípus szinten használták, a tengerészgyalogságnál szereltek fel vele kb. 250 darab elavult, régi T-55-öst. Pár T-62-esre is szereltek Drozdot, de szintén csak prototípus jelleggel, nem került általános rendszeresítésre.
A Storát pedig szerintem felesleg túlsztárolni, papíron képes leküzdeni a nyugati infravörös, passzív vezérlésű páncéltörő rakétákat, aztán Szíriában a TOW-2 mégis simán átment rajta. Jakub Januvsky kutatómunkája alapján a 30 Szíriába küldött T-90A közül legalább 6-ot lőttek ki TOW-2-vel, illetve további négyet ért még találat, de javítható állapotban maradtak.
És arról még szó sem esett, hogy ugye a Storát a szovjet korszakban csak a T-80U parancsnoki variánsára, a T-80UK-ra szereltek fel. Összességében a szovjet tankok töredéke rendelkezett bármiféle aktív védelmi rendszerrel.
válasza:Mennyi példánytól számít egy rendszer sorozatgyártottnak, vagy prototípusnak ?
A Stora az kétségtelenkívül elavult, napjainkra. De akkoriban, a Kornet, meg a TOW-2-es fejlesztett változatai előtt a páncéltörő rakéták 80 %-ára bezavaró hatással volt.
És nem csak az volt, sokak az AN/VLQ-6/8-ast sem ismerik.
A szovjeteknél volt a parancsnoki harckocsi modellje, az a legmodernebb felszereltséget, rendszereket kapta, tehát amíg nem volt általános pl. a lézertávmérő, addig csak a parancsnoki harckocsikban volt, de ennek nem technológiai, hanem pénzügyi oka volt, és az idő előrehaladtával ez meg is szűnt. Ugyanez volt igaz eleinte az ATGM képességre, a hőkamerára, a helyzetmeghatározásra, és az APS-re a T-80UK-nál.
De 1991-ben államcsőd történt, és visszafejlődtek, még hőkamerára sem tellik a gépek 90 %-án.
Jakub Januvsky kutatómunkája hol érhető el ? Érdeklődve olvasnám.
válasza:A T-90-es szovjet harckocsi, mert a programot útjára indító utasítást 1986. június 19-én adták ki.
Az eredeti terv T-90A szintű harckocsit képzelt, és 2004-ben, jó nagy csúszással jutottak el a megvalósításig. Ez a baja mindennek.
válasza:"Jakub Januvsky kutatómunkája hol érhető el ? Érdeklődve olvasnám."
Nevét sajnos elírtam, becsületes neve Jakub Janovský, a Bellingcat illetve az Oryx munkatársa volt egy időben. Több, mint száz gigabájtnyi felvételt gyűjtött össze a szíriai háború első pár évéből, elsősorban a páncéltörő rakéták használatára koncentrálva.
Twitterje itt elérhető: [link]
A pontos számokat ebből a cikkből szereztem: [link]
A Bellingcaten jelent meg egy kiváló cikke, ahol ahol a szíriai veszteségeket évre és típusra lebontva dokumentálja, a videós bizonyítékokra hagyatkozva: [link]
válasza:Megtörtént a csoda, az ukránoknak elpasszolt Leopárd 2-esekre is megy a Kontakt-1-es, frontálisan, mind a teknőre, mind a toronyra :D
Ez valami orosz - ukrán reflex, hogy mindent beborítanak azzal, vagy tényleg jó dolog ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!