3.vh esetén, szerintetek bárhol valahol az országban túl lehetne élni?

"Utána jönne a nukleáris tél ami a fő gond."

Nem lenne semmiféle nukleáris tél, legfeljebb egy pár hétig tartó, enyhe "nukleáris ősz", aztán leülepedne a hamu, ugyanúgy, mint bármilyen erdő vagy bozóttűz esetén.

Ez az egész nukleáris tél elmélet onnan jött, hogy a hidegháborúban, amikor először kezdtek el ezzel foglalkozni, automatikusan feltételezték, hogy az égéstermék feljutna a sztatoszférába.

Aztán felkapta a média, és a mindenféle celebtudósok is elkezdték ezzel ijesztgetni a közvéleményt.

Az egyik leghangosabb szószólója ennek a nukleáris tél hoax-nak Carl Sagan volt.

Na most amikor az Öbölháborúban Szaddam megtámadta Kuvaitot, és felgyújtatta a kuvaiti olajkutakat, Carl Sagan bácsi azonnal azzal kezdte el rémisztgetni a közvéleményt, meg drámai felhívásokat tett közzé a politikusok felé, hogy ha nem oltják el azonnal, akkor az égő olaj sűrű fekete füstje el fogja sötétíteni az eget, nem jut majd be elég napfény, csökkennek majd a termésátlagok, és mindmeghalunk.

Aztán a valóságban meg az történt, hogy.. nem történt semmi.

Pedig hónapokon át égtek a kutak.

A korom, hamu, füst szépen elkeringett a troposzférában, nem jutott fel a sztratoszférába, és szépen leülepedett vissza a földre.

Pont ahogy az erdő meg bozóttüzek esetén is.

Ha a füst, korom és hamu képes lenne feljutni a sztratoszférába, akkor már régen bekövetkezett volna ez a tél, hiszen óriási területű erdők, bozótosok égnek le minden évben.

Tehát az nukleáris robbanás által okozott tűzből keletkező hamu nem okoz nukleáris telet.

Mi a helyzet magával a robbanással, az képes vajon "fellőni" számottevő mennyiségű hamut a sztratoszférába?

Hát nem igazán.

Az van, hogy egy óriási nagy erejű vulkánkitörés kell ahhoz, hogy számottevő mennyiségű hamut fel tudjon juttatni a sztratoszférába.

Egy olyan nagy erejű, ami mellett a nukleáris fegyverek eltörpülnek.

1991-ben, amikor a Pinatubo vulkán kitört, a robbanás ereje ~20 millió tonnányi kéndioxidot és hamut juttatott a sztratoszférába, ennek a hatása az lett, hogy kb. fél fokkal csökkent a bolygó átlaghőmérséklete a következő pár évben.

Ennyi. A téltől enyhén szólva is nagyon messze van.

Na most a Pinatubo 1991-es kitöréséről tudni kell, hogy ~70 megatonna erejű robbanás volt.

A legnagyobb atombomba, amit valaha is építettek, a Cár bomba, 50 megatonna.

Manapság csak néhány megatonnásak még a legerősebb fegyverek is.

Az meg nyilvánvaló, hogy nem működik, hogy összeadjuk az erejét az összes nukleáris fegyvernek.

Ha egy darab bomba nem elég erős ahhoz, hogy a sztratoszférába fellökje az anyagot, akkor nem elég erős, teljesen mindegy, hányat robbantasz fel, legfeljebb akkor érne valamit, ha sokat egy helyen, egy időben robbantanál.

Továbbá vegyük figyelembe azt is, hogy a nukleáris fegyverek tipikus bevetési módja az, hogy a célpont felett sok száz méter magasan robbantják.

Na most ott nyilván nincs semmi olyan anyag, amit fel tudna lökni a sztratoszférába, és kitaharhatná a napot, még ha elég erős is lenne hozzá.

Grönlandon, de a brazil őserdő mélyén sem éled túl egy nukleáris háború következményeit - az "atomtelet".

#11 egyetlen vulkákitörés is képes előidézni pl. egy El Nino jelenséget. A lángoló kuvaiti olajkutak által felvert korom, por mennyisége bakfitty ahhoz képest amit több ezer elműködő nukleáris töltet juttatna a légkörbe. Lehet a nagyobb darabok pár hét alatt visszahullanak, de a kisebb, finom por ott marad évtizedekre és felborítja a légköri egyensúlyt. Annak a helyreállása meg nem pár hét. A klimatikus viszonyokat évtizedekben, századokban szokás számolni.

#13

Épp most írtam le, hogy nem, nem marad ott a finom por sem évtizedekre.

Azt is leírtam, hogy az egyébként baromi nagynak számító Pinatubo-i vulkánkitörés a ~20 millió tonnányi porral mit okozott - szinte semmit.

A kuvaiti olajkutakra visszatérve:

~1 milliárd barrelnyi olaj égett el, mire az utolsó kutat is sikerült lezárni.

1 barrel az 136 kg, azaz 0,136 tonna.

Felszorozva ezt 1 milliárddal, 130 millió tonna.

Tehát:

Pinatubo 20 millió tonna vs kuvaiti olajkutak 130 millió tonna.

Szóval sokkal-sokkal több égésterméket produkáltak a kuvaiti olajkutak.

Mégsem lett semmiféle mérhető hatása.

Azért nem, mert nem jutott fel az égéstermék a sztratoszférába, se a nagy szemcsék, se a finom por, hanem maradt a troposzférában, és gyorsan visszaszállt a földre, nem keringett ott évtizedekig.

Ez a tény.

" Nem lenne semmiféle nukleáris tél "

De barátom. Lenne. Hiába okoskodsz.

De ha másként gondolod mint a tudósok fényképezd már be ide a diplomádat kérlek.

#16

Melyik "tudós" gondolja úgy, hogy lenne nukleáris tél?

Én egyetlen tudóstól sem hallottam ezt már jó ideje, csak ilyen nógrádi ropi-féle "biztonságpolitikai" szakértőktől meg politikusoktól, meg túlbuzgó-rettegő tudományos megmondóemberektől, akik viszont hidegháborús tanulmányokból tájékozódnak, jelesül az 1983as, ún. TTAPS nevű tanulmányból, aminek elkészítésében része volt annak a Carl Sagan-nek is, aki a kuvaiti olajkutak égése miatt is öröktelet és mindmeghalunkat jósolt.

Csak úgy megjegyezném, hogy Sagan és társai ugyanazt a modellt használták erre a jóslásra, mint amivel megjósolták 1983-ban a nukleáris telet, és aminek volt egy alapvető hibája: feltételezte, hogy az égéstermék feljut a sztratoszférába, ami viszont nem történt meg, 3 km-es magasságig emelkedett mindössze a cucc nagyon nagy része, csak egy kis része ért el egyáltalán a sztratoszféra határáig, 6000 m-ig, aztán szépen visszaszállt a földre.

(Btw a TTAPS kiadott később, 1990-ben egy frissítést a tanulmányához, amiben leírták, hogy rohadtul túltolták a becslésüket abban a tekintetben, hogy egy USA-ruszki nukleáris háború során mennyi anyag jutna a légkörbe.)

És egyébként a súlyos nukleáris telet jósoló modellek mindegyike azon alapszik, hogy jelentős mennyiségű anyag jut fel a sztratoszférába, azonban:

- nincs elméleti bizonyíték arra, hogy ez így történne, csak feltételezés

- gyakorlati bizonyíték meg van az ellenkezőjére, a legjobb ilyen a kuvaiti olajkutak felgyújtásának esete, ami az égéstermék összetételét tekintve elég jól egyezik azzal az égéstermék-összetétellek, ami egy épített környezetben bevetett nukleáris fegyver okozta tüzekből származik - btw a rendszeres, óriási kiterjedésű bozót-és erdőtüzek és épp azt támasztják alá, hogy hibás a feltételezés

Na szóval f-szkalap, ugatni könnyű magas lóról, érveket hozni már nem megy, látom, csak hivatkozni a "tudósokra", de életedben még egy tanulmányt nem olvastál el a témakörben, egyetlen tudóst sem tudnál megnevezni, aki ezzel foglalkozik/foglalkozott, illetve de, Carl Sagan-t, mert őt már megemlítettem.

"Na szóval f-szkalap"

Rendben s-fej. Akkor folytassuk az IQ-dnak megfelelő szinten.

Azért, hogy te mit olvastál lehet épp olyan hanta mint az, hogy nem lenne nukleáris tél.

Szerinted. Pztyin kilő mondjuk csak 1 db atom bombát Londonra. Majd a NATO is egyet Moszkvára. Ezzel vége is lenne az atom háborúnak?

Közel sem. Az USA-nak, és az Oroszoknak mennyi atom töltetük van?

Most ne keverjük már ide vulkánkitöréseket. Messze nem ugyanaz. Ahogy a nukleáris töltetek sem egyformák.

De legyen meg az akaratod. Nem.lesz nukleáris tél. Oké. Szerinted milyen lesz az élet egy atomháború után? Mint előtte? Lemégy a sarki boltba és megveszed a kiló kenyeret meg a párizsit?

A kérdés az volt hoogy az országban a 3. Vh-t esetén túl lehet e élni.

A válasz bármily meglepő, igen. Csak nem mindegy, hogyan meddig.

Mariopolban szerinted ki járt jobban? Aki kapott egy golyót a fejébe, vagy aki most pocsojákból iszik, galambokra vadászik? Tudva, hpgy a barátjai, és esetleg rokonai már nem élnek. Nagy jövőt remélhet egy Orpszpk álltal anektált területen? Vagy meneküljön hátrahagyva mindent amiért eddig dolgozott?

Tök mimdegy lesznek e gomba felhők vagy nem. Az élet nem élet lesz a túlélöknek.