A török harcosok egykoron nem is olyanok voltak mint gondolom?

#13 többet - bele se megy előre vesztes csatába. A Mohácsi csata nem akkor és ott dőlt el hanem már évtizedekkel korábban amikor lepusztultak / elveszítettük a végvárak, beengedtük a túlerőt az ország közepébe. Hunyadi János sem véletlenül Nándorfehérvárnál védekezett s nem nyílt terepen állt fel a túlerő ellen. Erdélyben, a Balkánon is okos manőverekkel folytatott hadjáratokat.

Mohácsnál akkor és ott az egyetlen halovány esély az lett volna ha el sem kezdjük. Visszavonulunk Budáig és a vár alatt fogjuk meg a törököket, majd apránként visszafoglaljuk/megerősítjük a törökök által elfoglalt várakat.

Az összes magyar vereség az oszmánok ellen a janicsárok számlájára írható. Várna, Rigómező, Mohács...

Nándorfehérvárnál sikerült elintézni őket a várban. Csak viszonyításképpen: a rohamkor a várba betörő janicsárok majdnem legyőzték a vár védőit, nem sokon múlott, hogy elfoglalják a várat. Közben a szpáhik (az oszmán hadsereg 2. legjobb katonai egységei) nem tudták elintézni a Kapisztrán által összekapart, gyengén, parittyákkal, kaszákkal felfegyverzett, páncél nélküli, 0 harci tapasztalattal és fegyelemmel rendelkező keresztes parasztokat.

Várnánál, Rigómezőnél, Mohácsnál is a janicsárok állították meg a magyarok lovasrohamát.

Az ilyen ruméliai stb. seregek pedig sz.rt értek, azokat a magyarok minden nagyobb nehézség nélkül szétverték.

Egyébként az oszmánoknak a folyón való átkelés nagyon nem ment. Gyurgyevó, Zenta...

"Mohácsnál a túlerő mellett az is döntő szerepet játszott, hogy a reguláris oszmán haderő ellen is meg kellett küzdeni"

Ebben a mondatban tetten érthető, hogy fogalmi zavarban vagy. Ha a török fősereg felvonult, akkor az a "regurális" hadsereget jelentette minden esetben. Egy olyan nagy csatában, mint amilyen a mohácsi csata volt, nem vetettek be szedett-vetett irregurális alakulatokat, ezeknek nem is ez volt a háborúban a szerepük...

Azt fontos megérteni, hogy abban a korban a háborúk nem úgy mentek, hogy a két fél összeszedte a hadseregét, felálltak egy harcmezőn és összecsaptak. Kinek milye volt, felpakolta a harcmezőre és durr bele... Elég nagy hülyeség ezt gondolni, ez nem a Total War... A nagyobb csaták, mint Mohács, igazágól kivételnek tekinthetők. Az sem véletlen, hogy a harcedzett magyar huszárok, amikor megszólalt a harctéren a több száz török ágyú, hanyatt-homlok menekülni kezdtek, mert ilyen volumenű csatában azelőtt soha nem vettek részt, és nem voltak felkészülve a látványra és hanghatásra (a lovak is teljesen kezelhetetnné váltak).

Ehelyett éppen az ellenkezője volt inkább az igaz: azt próbálták a kor hadvezérei elkerülni, hogy a fősereg csatába keveredjen a nyílt harcmezőn, ehelyett sokkal fontosabb volt az ellenfél utánpótlási vonalainak elvágása, a területeinek kifosztása, hogy a saját hadseregét ne tudja ellátni, a fontos stratégiai pontok megszállása (utak, hidak, gázlók, szorosok stb.). Ha a török fősereg felvonult, akkor azért kísérte több tízezer irregurális alakulat, mert ezeknek pont ezek voltak a feladataik: az ellenfél területeinek kifosztása, kirablása, felgyújtása és hasonlók. Ha elkezdtek egy várat ostromolni, akkor ezek voltak kb. a golyófogók, akik feltöltötték a várárkot és hasonlók. Nem azért vonult fel egy fősereg, hogy egyellenséges sereggel csapjon össze, hanem sokszor politikai nyomásgyakorlás miatt, vagy mert egy fontos várost/várat akartak elfoglalni. 1526-ban is Buda elfoglalása volt a stratégiai cél, és nem az, hogy egy mezei csatában harcoljanak.

Egyébként az előbb említett irregurális alakulatok a török oldalon egyáltalán nem bőgatyás, turbános, meztelen felsőtestű alakok voltak (vagy nem csak ezek), hanem voltak lovas alakulatok is, ugyanis elég sok ilyen alakulat balkáni lovas volt, akik török szolgálatban fosztogattak. Magyar oldalon is megtalálhatóak voltak ezek, akik viszont a török területeket fosztogatták, egyébként ezekből fejlődtek ki a magyar huszárok.