Bécs 1683-as török ostroma miért volt sikertelen, és miért indította el az Oszmán birodalom hanyatlását?
Az oszmán birodalom Szulejmán halála után folyamatosan vesztett erejéből, a tizenötéves háborút (1593-1606) már döntetlen eredménnyel vívta meg, a 17. század első évtizedeiben pedig belső problémákkal kellett szembenéznie. Változást az 1660-as években a Köprülü-fivérek, Musztafa és Ahmed irányítása hozott, akik – miközben újra felvirágoztatták a birodalmat, kísérletet tettek a terjeszkedésre is, amelyre már nem volt igazi lehetősége a törököknek.
Szembe kerültek az oroszokkal, a lengyelekkel a mai kelet ukrajnai hódítási kísérleteik során. Az oszmán sereg igazából Magyarország még Habsburg kézen lévő részeinek elfoglalására indult Érsekújvár, Győr, Pozsony, meg a felvidék megszerzése lett volna a cél, hogy támogassák Thököly vazallus királlyá tételét és meglepetés volt Kara Musztafa nagyvezír Bécs elleni támadása, amely annyiban nem volt előkészítve, hogy kevés nehéz ostromágyút vonultattak fel, lévén inkább az ostromaknák általi falrontással akarták a várost bevenni.
Csakhogy az előző években Bécs falait a kornak megfelelően modernizálták, elővédműveket építettek és ezeknek lerontása időt adott a pápa által támogatott és szervezett nemzetközi koalíciónak a felmentő csapatok szervezésére, amelyek az utolsó pillanatban, de mégis pont idejében megérkeztek.
A kahlenbergi csata során az oszmán ostromló hadat megfutamították, pedig az háromszoros túlerőben volt és ez jól mutatja a török harcászat elmaradottságát az akkori európai színvonalhoz képest.
Korábban a harmincéves háború terelte el a figyelmet a törökökről és valószínűleg pont ez az esemény emelte még magasabbra a keresztény háborús potenciált, amely innentől döntőnek mutatkozott.
Az oszmán birodalom folyamatos hanyatlásának sok oka volt, kiemelném a tengeri hajózásban való lemaradásukat. Ennek főleg az volt az oka, hogy a Földközi tengeren kisebbek a hullámok és gyakori a szélcsend, ezért a törökök megelégedtek kisebb evezős hajók építésével, ami bevált ebben a környezetben. Azonban a nyugati tengeri népek, a portugálok, spanyolok, hollandok, britek, franciák már kimerészkedtek az óceánokra is korábban, ahová nagyobb, óceánálló hajók kellettek, amelyeket teli lehetett zsúfolni dögnehéz ágyúkkal és lomhaságukat a vitorlázat és a kötélzet fejlesztésével lehetett mérsékelni, így a törökök flottáit a keresztények nagy hajói miszlikbe lőtték tűzerejük fölényében. Mire az oszmán birodalom kijutott a déli tengerekre, az Indiai óceán térségébe, már elkéstek, a keresztény gyarmatosítók már ott voltak és megakadályozták a világtengereken való hajózásukat, így korábbi világhatalmi státuszukat elvesztve regionális hatalomra csökkent befolyásuk, gazdaságuk és ezzel hadi potenciáljuk is.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!