Az evolúció halála?

Nwo, artcov, hh... Barátom, lépj ki a konteók sötét kútjából.

Evolúció van. Leírták előttem a feltételeit. Annyit tennék hozzá, hogy akinek több termékeny utódja lesz, akik szintén szaporodni fognak, annak a génjei fognak elterjedni. Belátható, hogy ebben a háborúk kifejezetten károsak.

Ráadásul a háború folyománya nem csak a népességcsökkenés, hanem a pénzügyi visszaesés is. Na, ezt pont nem szeretnék a gazdag emberek. A megmaradó munkaképes embereknek felmegy az ára (több bért kell nekik fizetni), miközben a vagyon értéke csökken.

#13

A hirtelen népességnövekedés miben s hol mond ellent az evolúciónak?

@Kérdező

Az emberiség legpusztítóbb háborúja a második világháború volt, amely becslések szerint 70-85 millió ember halálát okozta. Akkoriban 2,5 milliárd ember élt a Földön, így ez a háború is kb. a légypiszok szintű méretet képezi az ember evolúciós térképén.

@Kérdező: "A mai folyamatok szűk körben deklarált célja is ez (eugenika), a COVID, a háború, a gazdasági és egyéb téren alkalmazott szankciók mind kiválogatódást okoznak."

Nem. Mint írták itt már néhányan, a biológiai evolúció ez: replikáció, variáció, szelekció. Evolúciós léptékben a kiválasztódás csak az előző kettővel együtt értelmezhető. A COVID 6-7 millió emberrel végzett (ez még a légypiszoknál is kisebb kategória), amelyek közül a többség, vagy az igen nagy hányad idős ember volt, akik már amúgy se szaporodtak volna.

@Kérdező: "Ezeket fel lehet fogni az erősek kiválogatódását, a gyengék kiszelektálódását okozó evolúciós, azaz a minőség javítása irányába ható eseményekként is."

A biológiai evolúció nem fejlődést jelent, hanem csak változást, olyat is kifejleszt akár, ami nekünk pedig visszafejlődésnek, egyszerűsítésnek tűnne. Az evolúció nem kizárólagosan az erősek fennmaradását jelenti, hanem bármi olyan változás elterjedését, ami jobban elősegíti, vagy biztosabb alapokra helyezi a szaporodást (de akár káros tulajdonságokat is terjeszt, fejleszt, ha azok a populációt nem komolyabb léptékben veszélyeztetik). Ha kiderül, hogy a másik megbecsülése, a másik szeretete a közösségben a közösség egyedeinek hatékonyabb szaporodásával jár, akkor evolúciósan terjedni fog a megbecsülés és szeretet gyakorlásának mennyisége.

A kutyák elképesztő sebességgel változtak evolúciósan, és tömegével vannak közöttük sokkal gyengébbek, mint a kezdeti erős farkasszerű változatok, és ezek egyike se úgy alakult ki, hogy az ember könyörtelenül tömeges lebunkózással szelektált volna. Kiválogatott magának az ember néhány egyedet, és azokat szaporította, míg másokat szélnek eresztett, vagy máshol tenyésztette ezeket más irányba. A szelekció messzemenően nem a halált jelenti, és nem az erősebb kutya ba** tételt, sőt, az evolúció akkor igazán működőképes, ha minél több és több élet születik. Az evolúciós nagy változások nem kis részét éppenhogy a gyengék kezdték el, akiket kiszorítottak az erősek egy másik, az erősek számára kedvezőtlenebb környezetbe, és ott a gyengék generációról generációra változva akár végül erősebbé váltak, mint az őket kiszorító eredeti faj.

Szóval a biológiai evolúció és eugenika párhuzamba állítása igen nagy ostobaság.

A második világháborúban ráadásul katasztrofális léptékben zuhant a szaporodási kedv. A náci Németország vezetősége akkoriban kétségbe volt esve a sok elhullott erős férfi miatt, és már a házasságon kívül született gyermekeket is anyagilag támogatta, és minden létező módon próbálta rávenni a nőket a szülésre, olykor akár már-már erőszakkal is szinte (pl. elkülönített intézményekbe vitték őket sokszor), de a dolog sehogyan se jött össze végül.

A háború a biológiai evolúció hátráltatója. Más a helyzet a békés korszakban viszont hosszan fennálló fenyegetettség esetén! (kisebb csetepatékkal fűszerezve mindezt) Vagyis az erős félelem a háborúval szemben a békésebb korban erős fegyverkezési- és így akár biológiai evolúciós fegyverkezési versenyt is eredményezhet (az évmilliók alatt az emberi agy gyors növekedése a szerszámok és fegyverek fejlődésével mutat fel párhuzamot).

A gazdasági szankcióknak is inkább másképpen van jelentősége az evolúcióban. Érdemes lenne észrevenned, hogy éppen a gazdaságilag visszamaradottabb országokban nagyobb a szaporodási kedv, míg a gazdaságilag fejlettebb országokban egyre csökken az utódszám. Éppenséggel a biológiai evolúciónak alkalmasint kedvezőbb helyzetet teremthetnek a hosszantartó szankciók a szankcionált területen. A barlangi vak halakban az evolúció szó szerint visszafejlesztette a szemeket, cserébe az egyéb tájékozódási képességeket erősítette. Itt a jól látó halak lennének a gyengébbek (vaksötétben rosszabbul tájékozódnak), vagyis a biológiai evolúció éppen arra mutat rá az eugenikával szemben, hogy csak szituáció kérdése, hogy ki az erős, és ki a gyenge, és szituáció kérdése, hogy a gyengéből mikor lesz erősebb, és fordítva. Bármi katalizálhatja az erősebbséget, mert az csak környezetváltozás függvénye, vagyis nincsenek eredendően gyengébbre predesztinált fajok, vagy biológiai tulajdonságok, tehát az eugenika szimplán egy áltudomány.

Minden létező érved arra utal, hogy kissé több energiát kellene a biológiai evolúció fogalmának megértésébe. Pl. most is vannak kvázi halhatatlan lények, és mégis evolválnak.

A kérdésednek evolúció témakörben szinte semmi helye nincs. Csak a politikát érinti.

Ja...

Magamtól(#19): "A kérdésednek evolúció témakörben szinte semmi helye nincs."

Úgy értem, hogy emberi evolúció témakörben...

Mert azért nagyon is volt a COVID19 betegség esetében evolúció, hiszen a bajokat okozó SARS-CoV-2 vírus több variánsa alakult ki, azért is, mert az ember nagyon hatékonyan védekezett vele szemben (oltások, magas fokú higiénia...stb.), olyannyira, hogy "szegény" vírus állandóan rettentően pórul járt (a 6-7 millió emberi áldozat a 8 milliárdos egyedszámú populációban, evolúciós léptékben gyakorlatilag semmi, ha emellett még könnyedén nőtt is az emberi populáció mérete, márpedig igen...), így kényszerűségből különböző vírus-variációk alakultak ki, amiknek jobban sikerült az ember páncélzatán "ideig-óráig" ismét rést ütni.