Tényleg Nagaszaki és Hiroshima voltak a legjobb célpontok az atombombák bevetéséhez?
Szóval egy ideje már gondolkozok azon mi vehet rá valakit arra hogy elrendeljen egy ilyen méretű csapást. Ha jól tudom akkor a japánok elleni partraszállás és térnyerés a szigeteiken az előrebecsült adatok alapján 500e-1 millió közötti amerikai életet követelt még volna ami Truman elnök számára elfogadhatatlan volt és ezért egy rövid lezárást akart a japánokkal való harcuknak. Na már most következik ebből hogy a Manhattan-projekt végtermékével ezt meg lehetett csinálni. Azonban több morális kérdés is felmerült bennem ezzel kapcsolatban.
1. Az eszköz: értem én hogy a fegyverkezési versenyt az amerikaiak nyerték de valóban csak így lehetett a japánokat nem csak meghátrálásra hanem kapitulálásra bírni? Berlin májusban elesett. Az olaszok se voltak már nyerő helyzetben. Tulajdonképpen gazdasági,politikai és háborús értelembem egyedül maradtak már akkoriban mivel a bombázások augusztusban történtek. Itt csak az volt a lényeg hogy amerikai akaratra adják meg magukat és ne béketárgyalások útján érjen véget a puskaropogás?
2. A helyszínek: ezzel vagyok nehezebb helyzetben. Az eredeti indoklás szerint infrastruktúrális/militáris szempontból mind a kettő célpont kimagasló volt és ezért esett rájuk a választás. Innentől viszont nehezen alátámasztható fordulatot vesz a téma: akkor miért a címben sorolt területek lettek kijelölve? Egy kicsit utána olvasva a témának arra a következtetésre jutottam hogy a hivatalos indoklás nem ésszerű magyarázata a cselekményeknek.
Hiroshima: Valóban volt katonai bázis ebben a városban sőt még a másodikszámú irányítóparancsnokság is itt volt de akkor most álljunk meg egy pillanatra. Először is: ezeknek a jelentősége. Nagyjából 40 ezer katona tette itt és a külterületén (messze a sújtott területtől) a mindennapi elfoglaltságait. Ezeknek javarésze a véleményem szerint helyi járőrszolgálat, határvédelem és légvédelem lehetett. Valamint jelentős mennyiségű kommunikációs tevékenységet végezhettek itt tehát tisztek és adminisztrátorok egyaránt jelentősen gyarapíthatták ennek az egyébként a háború paramétereihez képest elenyésző hadtestnek a létszámát. Jön tehát a kérdés: lehetett Hiroshima katonai célpont? Igen. Jelentős: jelentős de nem vetne véget vagy hátráltatná jelentősen Japánt a hazájuk védelmében. Annyira legalábbis biztosan nem hogy atombombával sújtsanak le a zónában. Másodjára: Truman kommunikációját már többen is kifogásolhatónak vélték az üggyel kapcsolatban. Többször is mint katonai célpontról beszélt a területről csak éppenséggel ez egy város volt amiben volt egy katonai bázis IS. Állítólag felé sem megfelelően kommunikálták ezt de nem hinném hogy ilyen könnyen hülyére vették.
Nagasaki: innentől teljesen elveszik az értelem a döntés mögött. Hogyan is van ez: egy jelentős hadikikötő büszke gazdája volt ez a város. Akkor miért is mondtam amit mondtam? Mert az itt állomásozó katonák többsége még csak nem is a városban volt. A számokról majd inkább később... Tehát ismételten: lehetett katonai célpont? Igen. Jelentős: Talán. Azonban arról az urak elfeledkeztek ezek szerint hogy a sereg jelentős része még csak nem is a városban hanem annak külterületén állomásozott. Ha hajókat akarok elpusztítani akkor miért nem azt teszem??
A számokról: ezeket vegyétek úgy figyelembe hogy elvileg kiemelt katonai célpontok voltak: 200 ezerre becsülik az áldozatok számát amiből nagyjából 90%!!! civil lakosság volt. 20 ezer katona Hiroshimában és további 150 Nagasakiban bár ez nem pontos adat mivel valamiért a mai napig hiányosak a statisztikák.
Maradt ennek a hatalomnak bármiféle erkölcsi tőkéje ezek után? Japánt lefegyverezhették volna az elzártsággal is, nem? Ez inkább szólt a Szovjetúniónak sem mint Japánnak?
Bármi a témával kapcsolatban jöhet...
Ha azt nèzzük, hogy csak Ivo Dzsomàn és Okinavàn mennyi katona és japàn civil esett el, akkor làtjuk, hogy ha az amerikaiak partraszàllnak mennyi katonai és civil àldozata lett volna.
Őket Truman mind megmentette
# 10
Az USA nemzetgazdaságában a rabszolgatartó, ültetvényes, gyapottermelő mezőgazdaság nem számított meghatározó húzóágazatnak.
Jelentősége másodlagos volt az ipar, a gabonatermelő mezőgazdaság, a kereskedelm és a pénzügyi szektor mögött.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!