Miért népszerű tévhit, hogy a Sherman bűnrossz harckocsi ?

"Aki szerint a Párduc a T-34-es másolata, az látta a kettő harckocsi körvonalát egyáltalán"

Pedig a párducot a német mérnökök a t-34 láttán kezdték el tervezni, döntött páncélját is onnan lesték el előtte nem használtak a németek döntött páncélt egy rendszerben álló járművükön se.

Az m4 pedig egy bűn rossz harckocsi volt. Főleg az első modellek.

Páncélzata alig volt, a lövege egy kis kezdősebességű harckocsi ágyú volt aminek borzalmas páncélátütő képessége volt pont a lassú gránát miatt.

Borzalmasan magas volt, mivel az erőátviteli rendszer végigfutott bent a küzdőtér közepén.

Benzin üzeme miatt könnyen kigyulladt, kis kaliberű repeszgránát is lángra tudta lobbantani úgy is hogy mellé lőttek.

Nem tudott helyben megfordulni.

Az egyetlen jó tulajdonsága a relatív jó mozgékonyság.

M4 egy kényszermegoldás volt, mivel ennél nagyobb harckocsi testet nem bírt szállítani a logisztika, ez behatárolta a torony méretét ami meg a löveg méretét.

Egy párduc felért kb 2-3 T34-85 ösel, míg egy 3 M4 ért fel egy T-34-76 ossal.

Nem volt rossz harckocsi a Sherman, tökéletesen tudta azt amire tervezték. Egy üzembiztos, megbízható, közepes harckocsi, amit folyamatos fejlesztésekkel tovább csiszoltak. S ráadásul tömegesen gyártható volt. Voltak persze "betegségei" - mint minden harckocsiknak.

A T-34 szintén tökéletesen megfelelt arra amire tervezték. Egy tömegesen gyártható, egyszerűen kezelhető, az orosz viszonyokra jellemző laza talajon is közlekedni képes közepes harckocsi.

Egyiket sem a tigrissel, vagy a párduccal kell összehasonlítani, mivel azok nehézharckocsik voltak - almát a körtével. Lehet 5-8 közepes harckocsi kellett egy nehézharckocsi leküzdéséhez, de IS-2, M26 viszonylatában már nem ez volt a helyzet. Azok mind páncélvédettségben, mind tűzerőben felvették a versenyt a német nehézharckocsikkal. A különbség, hogy amíg a Szövetséges nehézharckocsik üzembiztosak voltak, addig a tigrisek fele bent állt a javítóműhelyben. S a futóművük is sokkal jobb volt. A tigris az átlapolt futógörgők miatt felszedte a sarat, laza talajon pillanatok alatt elakadt egyhelyben leszögezett forgatható tornyú bunkerré változott harckocsi helyett.

A párduc más tészta - az igen jó harckocsi volt. Nem véletlenül tartották még üzemben a háborút követően is amíg a korszerűbb típusok ki nem szorították teljesen.

>Páncélzata alig volt, a lövege egy kis kezdősebességű harckocsi ágyú volt aminek borzalmas páncélátütő képessége volt pont a lassú gránát miatt.

Páncélzatban és tűzerőben a korai modellek 1942-es hadrendbe lépésükkor simán felvették a versenyt az akkor rendszerben lévő német közepes harckocsikkal.

>Benzin üzeme miatt könnyen kigyulladt

A német páncélosok is kivétel nélkül benzinnel mentek. A tüzek leggyakoribb oka egybéként a lőpor begyulladása volt, ez az M4-en a vizes lőszerrekeszek bevezetése után jóval ritkábban történt meg, mint más harckocsikon. A Párducok szivárgó benzincsöveiről már nem is szólva.

>kis kaliberű repeszgránát is lángra tudta lobbantani úgy is hogy mellé lőttek.

Ez meg egyszerűen sületlenség.

>Nem tudott helyben megfordulni.

A Panzer III és IV, illetve a legtöbb korabeli páncélos sem. A szovjetek pl. annyira nem tartották fontosnak ezt a képességet, hogy a T-90 sem tud.

>M4 egy kényszermegoldás volt, mivel ennél nagyobb harckocsi testet nem bírt szállítani a logisztika, ez behatárolta a torony méretét ami meg a löveg méretét.

Az amerikaiak terveztek egy közepes harckocsit, ami megfelelt a stratégiai igényeiknek, óceánokon átnyúló ellátási láncaikkal is működőképes. A németek a háború vége felé elezdtek olyan gépeket gyártani, amiket az egyre rövidülő ellátási láncaik is alig tudtak üzemben tartani.

>3 M4 ért fel egy T-34-76 ossal.

Ne röhögtess. Páncélzatban és fegyverzetben nagyjából egyenlőek voltak, miközben az M4-ből a parancsnok jobban kilátott és nem kellett egy személyben irányzónak is lennie. Így a célkeresés és az irányzás sokkal gyorsabban ment. Egyébként Koreában a 76 mm-es löveggel szerelt Shermanek simán megküzdöttek a T-43-85-ösökkel.

"Aki szerint a Párduc a T-34-es másolata, az látta a kettő harckocsi körvonalát egyáltalán ?"

Másra kellett csinálniuk hogy a levegőből illetve messziről a sziluetje ne hasonlítson, máskülömben gyakori lett volna a baráti tűz.

A párduc volt az első tank aminek reverzben működött a meghajtása így helyben tudott fordulni. páncélozottság, tűzerő és mobilitás terén megtalálták az egyensúlyt.

A Párducot valóban a t34 ihlette, annak a felfüggesztése is került rá illetve döntött páncélt is arról a tankról szedték.

Egyetlen hibája volt az a váltója hajlamos volt a meghibásodásra, a kezdeti modelleken pedig a motorhűtő rendszere, Kurksznál a harcképtelen párducok 30%-át ez a hiba okozta.

A tigrisnél jóval jobb tank volt minden tekintetben. A 75 mm löveg meg ne tevésszen meg senkit, teljesen más volt a párduc lőszere mint például a Shermané. Vagy háromszor hosszabb volt, nagyjából olyan külömbség volt mint egy puska és egy pisztoly lőszer között

# 5

EZ ÍRTAD: "A Királytigris meg a Joszif Sztálin-féle szupernehéz, megalomán dög volt, helyette a Párduc jobban ki tudta szolgálni az igényeket, és lehetett fejlesztgetni."

HARCKOCSIK TÖMEGE:

ISZ-2 (Ioszif Sztálin): 46 tonna

Párduc: 44,8 tonna

Királytigris: 68,5 tonna

Vagyis a szovjet ISZ tank a Párduccal durván azonos tömegű volt.

# 11

EZT ÍRTAD: "Pedig a párducot a német mérnökök a t-34 láttán kezdték el tervezni, döntött páncélját is onnan lesték el előtte nem használtak a németek döntött páncélt egy rendszerben álló járművükön se."

A franciák már a T-34 megjelenése előtt alkalmaztak döntött páncélzatot a tankjaiknál, tehát ebben nem a szovjetek voltak az elsők.

Maga a döntött páncélzat egyébként a haditengerészettől, a csatahajókról, páncélos cirkálókról származik, ott már a 19. század végén megjelent.

Ahogy már előttem is írták, az M4 Sherman a maga kategóriájában és korában egy megfelelő közepes harckocsinak bizonyult.

Lényeges, hogy a II. világháborús német páncéloserők nagy többségét adó típusoknál, a Panzer III, Panzer IV közepes harckocsiknál és Stug III rohamlövegeknél vagy jobb, vagy legalább egyenértékű volt.

NÉMET PÁNCÉLOSK A II. VILÁGHÁBORÚBAN:

Panzer III: 5774 db

Stug III: 11 275 db

Panzer IV: 8553 db

Panzer V Párduc: 6000 db

Panzer VI Tigris: 1347 db

Panzer VIB Királytigris: 489 db

Látható, hogy a félelmetes Tigris és a Királytigris típusokból a II. világháború haditermelési színvonalán csak jelentéktelen mennyiség épült.

Az M4 Sherman nem csupán az amerikai, de a szövetséges hatalmak egyik legfontosabb harckocsitípusa volt.

Nagy-Britannia 17 181 db, a Szovjetunió pedig 4065 db Sherman tankot kapott

az amerikaiaktól a kölcsönbérleti törvény alapján. A britek saját Shermanjaik egy részét továbbadták szövetségeseiknek.