Hitler mikor felrúgta az I világháború végèn kötött megállapodást, mért hagyták neki?

# 12

Bocs, de ez nem igaz.

Hitler valóban hitelből, de a német nagytőkéseknek, bankoknak és a német lakosságnak eladott államkötvényekből fedezte a háborús felkészülést, valamint a gazdag németországi zsidóság vagyonának teljes kiseajátításából.

Ezért volt az egekben a német államadósság 1939-re.

Az amerikai nagytőke, vagy pláne a brit királyi család nem finanszírozta Hitlert.

Hitler VIII. Edward lemondott brit exkirálylal találkozott, amiért a trónon ülő VI. György gyakorlatilag kidagadta a királyi családból Edwardot, azt is megtiltotta, hogy a brit anyaország, Nagy-Britannia területére lépjen, Edward a hitlerrel való találkozás után száműzött lett.

ELÜTÉSEK JAVÍTVA:

# 12

Bocs, de ez nem igaz.

Hitler valóban hitelből, de a német nagytőkéseknek, bankoknak és a német lakosságnak eladott államkötvényekből fedezte a háborús felkészülést, valamint a gazdag németországi zsidóság vagyonának teljes kisajátításából.

Ezért volt az egekben a német államadósság 1939-re.

Az amerikai nagytőke, vagy pláne a brit királyi család nem finanszírozta Hitlert.

Hitler VIII. Edward lemondott brit exkirállyal találkozott, amiért a trónon ülő VI. György gyakorlatilag kitagadta a királyi családból Edwardot, azt is megtiltotta, hogy a brit anyaország, Nagy-Britannia területére lépjen, Edward a Hitlerrel való találkozás után száműzött lett.

# 12

Hitler másik pénzszerzési módszere a bankóprés volt, a forgalomban lévő német birodalmi márka pénzmennyiséget megtöbbszörözte.

Ennek következtében a német birodalmi márka 1939-re elveszítette konvertibilis valuta státuszát, a korabeli világ tartalékvalutához, a brit font sterlinghez képest játékpénznek számított.

Az inflációs nyomást pedig 1938-1939-től a megszállt területek totális kiszipolyozásával enyhítette, ugyanis azoknak mesterségesen alacsony, irreális birodalmi márka árfolyamon kellett nyersanyaggal és termékekkel ellátniuk Németországot.

# 11

EZT ÍRTAD: „Főleg az idő rövidsége 1935-1939-ig amikor már gyakorlatilag egy komplett összetett mérnöki pontossággal összerakott hadsereg állt készen Németországban.Egy olyan hadsereg ahol közel a tartalékosokkal együtt hét és fél millió katona volt állig felfegyverezve.Ráadásul képzetten.Nem mellesleg a legnagyobb tengeralattjáró flottával.” ÉS: „A Német fegyverkezési program tulajdonképpen a kornak megfelelő haditecnikák létrehozásához csak 1935-ben kezdtek hozzá.4-év tehát 39-ig nem kevés egy kicsit?”

Bocs, de alapvetően tévesek az információid.

A német hadsereg 1939-ben, a II. világháború kitörésekor egyáltalán nem volt állig felfegyverezve, egyáltalán nem állt készen egy hosszan tartó, modern világháború megvívására. A németek kezdeti sikereiket a forradalmi villámháborús taktikájuknak köszönhették, amely meglepte a náluk jóval erősebb, de elavult, zömében I. világháború harcászati elveket követő ellenfeleiket.

A közvélekedés által modernnek tartott német páncéloserők sem voltak a valóságban sem modernnek, sem megfelelő méretűek egy világháborúhoz. Az 1940-es franciaországi hadjárat során bevetett 2445 db német tank fele teljesen elavult Panzer I és Panzer II könnyűharckocsi, továbbá volt 800 db csehszlovák hadizsákmány LT vz. 35 és LT vz 38 könnyűharckocsi, csak a maradék a modernnek tekinthető Panzer III és Panzer IV közepesharckosi típus. De még a Panzer III és Panzer IV típusú német tankok páncélzata is reménytelenül gyenge volt akkor a legmodernebb francia (Char B1 és SOMUA S35) valamint brit Mark II Matilda tankok rendkívül erős páncélzatához képest.

1940-ben a németeknek 2445 db tankjuk volt, a franciáknak 4071 db, a szovjeteknek meg vagy 21 000 db.

A II. világháborús német hadsereg a harctéri mobilitását 80 %-ban lovasszekerekkel oldotta meg, ezért nevezték az 1 000 000 lovasszekér hadseregének, azaz csak 20 %-ban volt gépesítve, szemben a 100 %-ban gépesített brit és amerikai haderővel. Tehát motorizáció szempontjából a II. világháborús német haderő rettentő elavultnak számított.

PÉLDA:

1940-ES NÉMET-FRANCAI ERŐVISZONYOK:

ÉLŐERŐ:

Német: 5 480 000 fő

Francia: 5 000 000 fő

TANK:

Német: 2445 db

Francia: 4071 db

A francia tankok általában jóval erősebb páncélzattal épültek, mint a németek, a német tankok fele teljesen elavult Panzer I és Panzer II könnyűharckocsi, továbbá volt 800 db csehszlovák hadizsákmány LT vz. 35 és LT vz 38 könnyűharckocsi, csak a maradék a modernnek tekinthető Panzer III és Panzer IV közepesharckosi típus, de még ez utóbbiak is reménytelenül alul páncélozottak voltak a francia Char B1 nehézharckocsikhoz és a SOMUA S35 közepes harckocsikhoz képest. A harcértéket mutatja, hogy eygetlen Char B1-es francia nehézharckocsi megsemmisített egy teljes, Panzer III és Panzer IV tankokból álló német harckocsioszlopot. https://www.youtube.com/watch?v=XbZiFgLgaeU

TÁBORI ÁGYÚ:

Német: 7378 db

Francia: 10 700 db

A francia tüzérség szintén erősebb volt, a franciák nemcsak mennyiségi fölényben voltak, de minőségiben is, hiszen több nagy kaliberű nehézlövegük volt, mint a németeknek, akik tüzérségének oroszlánrésze kisebb kaliberű lövegekből állt.

KATONAI GÉPJÁRMŰ:

Német: 120 000 db

Francia: 300 000 db

Vagyis a németnél kisebb létszámú francia hadsereg sokkal nagyobb mértékben volt gépesítve, mint a német, hiszen 300 000 db francia katonai gépjárművel szemben csak 120 000 db német állt.

A francia fölényt fokozta a francia haderő szövetségesinek, a brit expedíciós hadseregnek (300 000 fő, 1280 db ágyú), valamint a belga (650 000 fő, 1338 db ágyú) és a holland (400 000 fő, 656 db ágyú) hadseregnek a részvétele.

A németek egyedül légierőben voltak számbeli fölényben.

A német győzelem oka az 1940-es franciaországi hadjáratban a jóval erősebb francia hadsereggel és annak brit, belga, holland szövetségeseivel szemben a forradalmi német villámháborús taktikában keresendő, míg a franciák alapvetően az I. világháború lövészárok harcászatának kissé korszerűsített újra vívására készültek.

TENGERALATTJÁRÓK

EZT ÍRTAD: „Nem mellesleg a legnagyobb tengeralattjáró flottával.”

Azonban Németországnak még 1940-ben is csak 55 db tengeralattjárója volt, ezzel a mennyiséggel pedig nem az első helyen állt a világban. A nagy német tengeralattjáró flotta csak fokozatosan épült ki, végül tényleg a legnagyobb lett a II. világháborúban, de sem 1939-ben, sem 1940-ben nem számított még a legnagyobbnak, sem a legerősebbnek a világon, sőt, bármely nagyhatalom több tengeralattjáróval rendelkezett, mint a németek 1940-ben. [link]

TENGERALATTJÁRÓK SZÁMA 1940-BEN:

1.) Szovjetunió: 175 db

2.) Olaszország: 109 db

3.) USA: 100 db

4.) Franciaország: 77 db

5.) Nagy-Britannia: 60 db

6.) Japán: 59 db

7.) Németország: 55 db

"Semmiféle háborús készülődés sem volt az USA és a Brit Birodalom között, hiszen VI. György király még baráti látogatást is tett Roosevelt elnöknél."

[link]

# 18

Az a gond, hogy a linkelt cikkedben is benne van, hogy ez csupán az amerikai haderő alacsony szintű, elnöki, vagy kongresszusi jóváhagyást nem igénylő hipotetikus terve volt. Unatkozó vezérkari tisztek elméleti adijátéka.

Vagyis semmiféle brit-amwrikai valós háborús feszültséget sem bizonyít.

A cikk is említi, hogy az amerikaiaknak egy brit-japán szövetség ellen is volt ilyen hipotetikus tervük, holott ekkor Nagy-Britannia és Japán kifejezetten ellenséges viszonyban voltak egymással, sőt a britek nyíltan készültek egy Japán elleni háborúra, pont ezért építették ki Szingapúr elrődjét és flottabázisát.

Az amerikai haderő számos ország ellen készített ilyen hipotetikus terveket, ez nem jelent semmit.

Elvileg a mai Magyar Honvédsegnek is kell rendelkeznie valamennyi szomszédos ország elleni haditervvel.

# 18

Maga az általad linkelt cikk írja: „Many different war plans were prepared by mid-level officers primarily as training exercises in how to calculate the logistical and manpower requirements of fighting a war, and War Plan Red outlined those steps necessary to defend against any attempted invasion of the United States from British forces.”

Tehát ezt a tervet, a War Plan Red-et közepes rangú tisztek állították össze, elsősorban hadgyakorlatok céljára, nem pedig egy tényleges háború szándékával. Maga a terv is védelmi jellegű, hiszen egy brit támadás elhárításával számol az USA ellen, csak megelőző jellegű amerikai lépésekkel kalkulál Kanadában, ha már nyilvánvaló lenne az Egyesült Államok elleni brit agresszív szándék.

A linkelt cikkedben ez is szerepel: „The British military never prepared a formal plan for war with the United States during the first half of the 20th century.”

Vagyis a britek semmiféle háborús tervvel sem rendelkeztek az Egyesült Államok ellen a 20. században.

Kanadának volt ugyan egy terve az Egyesült Államok elleni háborúra, de ez is igen alacsony szintű, hiszen ezt a Defence Scheme No. 1 tervet egy alezredes dolgozta ki, 1921-ben, amikor Kanada még csak Nagy-Britannia önkormányzattal rendelkező birtoka volt, tehát nem is önálló állam.

ÖSSZEGZÉS:

Éppen az általad linkelt cikk cáfolja, hogy bármiféle komoly ellentét lett volna az USA és Nagy-Britannia között a II. világháború előtt. A cikk ugyanis egyértelműen leírja, hogy a War Plan Red egy közepes rangú tisztek által hadgyakorlatok céljára létrehozott elméleti, hipotetikus terv volt csupán, amely soha nem lett jóváhagyva az amerikai elnök által. A cikk szerint a War Plan Red alapvetően védelmi jellegű, egy brit támadás ellen, vagy annak megelőzésére készült. Csakhogy a cikk azt is leírja, hogy a britek egyáltalán nem készültek egy USA elleni háborúra, pláne nem támadó háborúra a 20. század során. [link]