A második világháború előtt a nyugati országok lakosságánának mekkora része szimpatizált a náci ideológiával?

# 16

Valóban szónokolt a zsidók ellen és nem vonom kétségbe, hogy mondta, hogy megsemmisíti a zsidókat, ha mondod, ám ha tudsz is ilyen beszédet linkelni, azt megköszönném, mert én nem hallottam ilyen mondatot tőle, kíváncsi lennék rá.

A demokráciák börtönviszonyairól nincsenek dokumentumok, csak innen, onnan lehet tájékozódni, a francia, vagy a brit telepekről a szépirodalomból, vagy megemlíteném a Domb című brit filmet, amely egy szadista angol büntetőtáborról szól, amerikai lehet Jack London Országúton c. önéletrajzi ihletésű regénye, amelyben hobóként lecsukják, csak azért, mert csavargó, ami ugyan nem teljesen, de nagyjából megfelel a hajléktalannak és elég durva a sitt leírása, vagy James Joyce Most és mindörökké regénye, ahol egy kőkemény katonai büntetőtáborról is szó van, olyan bánásmóddal, ami nem méltó egy demokráciához, semmi különbség nincs egy náci láger között, most attól függetlenül, hogy mit tekintünk az állam ellenségének, mert az részben deklaráció, illetve nézőpont kérdése.

A politikai ellenfeleket a demokráciák is nemegyszer elzárták, elítélték, erre is van számtalan utalás, például egy közismert alak [link]

Azt nem gondolnám, hogy az USA, vagy a gyarmatosító demokráciák kevesebb, szerintem inkább több büntetőtelepet tartottak fenn, a britek mindenképpen, tekintve a területi különbséget a saját és a német fennhatóság között és a franciák is, a nagyfokú ellenséges magatartás miatt az arabokkal és a bennszülöttekkel és azokban történő bánásmódról ír például Charriere a Pillangó c könyvében, amelyben meg vannak említve politikai foglyok is a köztörvényes fegyencek mellett.

Természetesen nem azt akarom mondani, hogy semmi különbség nincs egy diktatúra, meg egy demokrácia között, csak itt is arra hívom fel a figyelmet, hogy nem minden fekete - fehér, hanem vannak a szürkének is árnyalatai.

# 16

Joe Hillt Utah állam bírósága ítélte halálra gyilkosság vádjával, abban az amerikai szövetségi kormánynak semmi szerepe sem volt, sőt a demokrata Woodrow Wilson elnök egyenesen kegyelmet kért a számára, amit a republikánus William Spry kormányzó elutasított. Hill kivégzés előtti búcsúlevelét legjobb barátjának, Bill Haywood-nak írta, aki később Lenin egyik munkatársa és tanácsadója lett, halála után különleges megtiszteltetésként egy amerikainak a hamvai felét a Kreml falánál temették el.

Hitler például az 1939. január 30-i nyilvános beszédében, melyet a Krolloper-ben tartott a Reichstag összegyűlt képviselői előtt említette az európai zsidóság megsemmisítésének lehetőségét: "Wenn es dem internationalen Finanzjudentum in und außerhalb Europas gelingen sollte, die Völker noch einmal in einen Weltkrieg zu stürzen, dann wird das Ergebnis nicht die Bolschewisierung der Erde und damit der Sieg des Judentums sein, sondern die Vernichtung der jüdischen Rasse in Europa."

A náci Németország és a korabeli nyugati demokráciák között a lényegi különbség, hogy a nyugati demokráciákban csakis szabályos bírósági tárgyalás után, melyben a vádlottnak igen erős jogai voltak, megillette az ártatlanság vélelme és a védőügyvéd, lehetett börtönbe, büntetőtáborba kerülni, a kínvallatás szigorúan tilos volt. Németországban a náci rendszer vélt, vagy valós ellenfeleinek szó szerint semmi joguk sem volt, az életük nem számított, a gyanúsítottakat rendszeresen kínvallatták.

Míg a német koncentrációs táborokban sok millió ember halt meg, ezek kifejezett haláltáborokká váltak, a nyugati büntetőtáborok esetében nem ilyenről beszélhetünk.

Nyomatékosítom, a német és szovjet típusú táborokkal szemben, amelyekben milliók haltak meg, a nyugati táborokban szándékosan senkit sem öltek meg.

# 22

Joe Hillt Utah állam bírósága ítélte halálra gyilkosság vádjával, abban az amerikai szövetségi kormánynak semmi szerepe sem volt, sőt a demokrata Woodrow Wilson elnök egyenesen kegyelmet kért a számára, amit a republikánus William Spry kormányzó elutasított. Hill kivégzés előtti búcsúlevelét legjobb barátjának, Bill Haywood-nak írta, aki később Lenin egyik munkatársa és tanácsadója lett, halála után különleges megtiszteltetésként egy amerikainak a hamvai felét a Kreml falánál temették el.

Hitler például az 1939. január 30-i nyilvános beszédében, melyet a Krolloper-ben tartott a Reichstag összegyűlt képviselői előtt említette az európai zsidóság megsemmisítésének lehetőségét: "Wenn es dem internationalen Finanzjudentum in und außerhalb Europas gelingen sollte, die Völker noch einmal in einen Weltkrieg zu stürzen, dann wird das Ergebnis nicht die Bolschewisierung der Erde und damit der Sieg des Judentums sein, sondern die Vernichtung der jüdischen Rasse in Europa."

A náci Németország és a korabeli nyugati demokráciák között a lényegi különbség, hogy a nyugati demokráciákban csakis szabályos bírósági tárgyalás után, melyben a vádlottnak igen erős jogai voltak, megillette az ártatlanság vélelme és a védőügyvéd, lehetett börtönbe, büntetőtáborba kerülni, a kínvallatás szigorúan tilos volt. Németországban a náci rendszer vélt, vagy valós ellenfeleinek szó szerint semmi joguk sem volt, az életük nem számított, a gyanúsítottakat rendszeresen kínvallatták.

Míg a német koncentrációs táborokban sok millió ember halt meg, ezek kifejezett haláltáborokká váltak, a nyugati büntetőtáborok esetében nem ilyenről beszélhetünk.

Nyomatékosítom, a német és szovjet típusú táborokkal szemben, amelyekben milliók haltak meg, a nyugati táborokban szándékosan senkit sem öltek meg.

Ezt írtad: "Azt nem gondolnám, hogy az USA, vagy a gyarmatosító demokráciák kevesebb, szerintem inkább több büntetőtelepet tartottak fenn, a britek mindenképpen, tekintve a területi különbséget a saját és a német fennhatóság között és a franciák is, a nagyfokú ellenséges magatartás miatt az arabokkal és a bennszülöttekkel és azokban történő bánásmódról ír például Charriere a Pillangó c könyvében, amelyben meg vannak említve politikai foglyok is a köztörvényes fegyencek mellett."

Azonban a britek és a franciák egyáltalán nem tartottak fenn a németekhez hasonló méretű és kapacitású táborrendszert. A Pillangó című regényben szereplő ördög-szigeti francia tábor gyakorlatilag egy szigorított börtön volt súlyos bűnözők számára. Onnan a büntetés letelte után elengedték az embereket, a német koncentrációs táborokból nemigen jött volna ki élve szinte senki, ha nem a németek vereségével ér véget a II. világháború.

Hitler feltételes módban beszél a nemzetközi zsidóságról és mint ilyenről nyilvánvalóan csak retorikai fogást tartalmaz ekkor még a szájhősködése, hiszen a 'zsidó faj' tetemes képviselői már ekkor is elérhetetlenek a németek számára, bár ami azt illeti, tényleg félelmetes olvasni, a későbbi tények ismeretében.

A nyugati demokráciák is nemegyszer mellőzték a bíróságokat, még a közelmúltban is van erre számos példa, meg a kínvallatásra is, speciel eszembe jutnak a Guantanamói foglyok, de a régebbi korokban még inkább előfordult, a franciák Vietnámi gyarmatosítása során nemegyszer kínoztak meg a légiósok gyanúsítottakat és sokat ki is végeztek ítélet nélkül, mind a világháború előtt, mind utána.

A britek is vérbe fojtottak minden függetlenségi megmozdulást, csak ezekről kevés szó esik, csupán néhányból lett botrány, mellesleg egész francia és brit Guayana egy nagy fegyenctelep volt, ahol szörnyű körülmények között éltek a rabok, de a holland, belga gyarmatok sem az emberségükről voltak híresek, úgy hallottam, hogy Lipót király nimbusza alaposan lecsökkent mostanára, mert kezdenek napvilágot látni a gyarmatosítók viselt dolgai.

Ami az amerikaiakat illeti, ők egy egész földrész népét gyilkolták le kis híján, na persze több évszázad alatt, de az indián háborúk a 19. században szinte folyamatosak voltak és áthúzódott a 20. századra, a nagy liberális demokrácia nagyobb népirtásban vétkes, mint a nácik, csak ugye ők nem zsidókat öltek, hanem csak indiánokat.

[link]

# 25

Hitler a tervei szerint nem csupán a zsidókat, de a szlávok nagy részét is ki akarta irtani. Lengyelországban és a Szovjetunióban elég szép népirtást hajtottak végre a németek.

Az ördög-szigeti francia büntetőtelepre 1852 és 1953 között, tehát 101 év alatt összesen 80 000 embert deportáltak. Hitler koncentrációs táboraiban pedig alig 10 év alatt valami 9 000 000 ember fordult meg, ebből vagy 7 000 000 meghalt.

Hitler gyakorlatilag 1939 és 1945 között sikeresen felküzdötte magát a világtörténelem 3. legnagyobb tömeggyilkosává.

# 27

Nem ezt vonom kétségbe, szó sincs róla, hanem azt a kincstári szöveget, amit fentebb írtál a demokráciákról, hogy olyan ártatlan virágszálak voltak.

Mellesleg úgy látom nem olvastad a Pillangót, az Ördög szigeti telep csak egyike volt a Guayanai francia fegyenctelepeknek, más szigeteken és a szárazföldön is volt tábor, több is. De nem csak ott mutatták ki a franciák a foguk fehérét, Vietnamban, Algériában, meg az összes gyarmaton siralmasan szerepeltek és nem valami nagy mentség a számukra és a nyugati demokráciák számára, hogy a németek rosszabbak voltak.

Talán még ez sem biztos, tekintve, hogy az USA az utolsó indiánháborút az első világháború után folytatta le, valamikor a húszas években és az általam adott listából kitűnik, hogy a jenkik mennyire agresszívak voltak a történelem során, a britekről ne is beszéljünk, mert mint köztudott, egykor akkorára nőtt a brit birodalom, hogy sosem ment le felette a Nap és ugye a francia militarizmusról már ejtettem szót, mindez tengernyi vérbe és erőszakba került, amihez még talán azt is hozzá lehetne tenni, hogy részben a második világháborúért is komoly felelősség terheli az antant országokat, lévén a Versaillesi diktátum, - ami a brit és francia arroganciából fakadt - komoly szerepet játszott abban, hogy Németországban Hitler hatalomra került és megtörténhetett mindaz, ami megtörtént, hogy kitörhetett a második világháború, megjegyzem a francia Foch tábornok már az aláírása pillanatában kimondta, hogy 'ez nem béke, csak húsz év fegyverszünet', amit meglehetősen jól eltalált.