Drezda és egyéb, a német hadiipari városok bombázását miért mondják háborús bűnnek, hogyha, ez vezetett a harmadik birodalom bukásához?

Mert civileket bombáztak, nem nácikat.

Már várom a “Te is hülye vagy” választ.

Drezda épp úgy erődemonstráció volt. Egy új bombázási stratégiát próbáltak ki, ehhez kellett olyan helyszín, mi nem volt szétbombázva.

Sok minden volt:

A britek éjszaka bombáztak. Ezek olyan pontosak voltak, hogy a várost sem mindig találták el. Ezek nem tudtak válogatni a polgári és a katonai célpontok között, viszont annyi bombát vittek, hogy gyakran találtak el az ipari célpontokat is.

Az amerikaiak nappal bombáztak. Ők kimondottan az ipari célpontokra utaztak. Jobb volt a célzókészülékük, jobb vadászaik voltak. Ők viszont gyakran tévesztették el a célt egy két utcával, ilyenkor lakóterületeket taroltak le.

A bombázás stratégiája a "terror bombázás" volt. Nem csak a gyár volt a célpont, hanem a dolgozók is. A rengeteg éjszakai bombázástól az emberek nem tudtak aludni, nap közben rosszabbul dolgoztak. Remélték, hogy a folyamatos bombázások előbb utóbb lázadáshoz vezetnek. Ez nem jött be. A terrorbombázás mindkét oldalon a kormányhoz való lojalitást erősítette. (A németek is használták London ellen)

A terrorbombázás kidolgozásának az oka az volt, hogy a háború elején az éjszakai bombázások nagyon pontatlanok voltak.

A dolgot árnyalja a későbbi eset, hogy az amerikaiak nagyon büszkék voltak, hogy egyetlen rakétával képesek eltalálni egy hidat. Mivel biztosak akartak lenni abban, hogy összeomlik, a támadást egy tömött gyorsvonat áthaladásához igazították. A hadseregek (így a légerő is) teljesen érzéketlen a "járulékos veszteséggel" szemben.

Az, hogy mi minősül egy háborúban bűnnek, az felfogás kérdése.

Egyáltalán a múltat elítélni a ma emberének etikátlan, mert mi már egy más felfogásból, erkölcsi nézetből szemléljük a világot, másrészt meg ha nem minden ugyanígy történt volna, akkor mi nem is élnénk, mert meg sem születtünk volna, tekintetbe éve, hogy minden másképpen alakulhatott volna, a legcsekélyebb változás hatására, hiszen egy ember születése nüansznyi véletleneken múlik. Ha csak azt nézzük, hogy több milliónyi spermium vetélkedik a megtermékenyítés során minden ember születésekor a petéhez jutásért, már ez is rávilágít arra, hogy milyen apróságon múlik, hogy bármely megtermékenyülés azt a végeredményt adja, ami megtörtént és nem valamelyik potenciális tesó szülessen meg, így kijelenthetjük, hogy a múlt megváltoztatását ostobaság lenne óhajtanunk.

Például ha egy ma élő zsidó azt szeretné, hogy a holokauszt ne lett volna, az nagyjából egyenértékű azzal, hogy ezzel azt is kívánja, hogy ő maga bárcsak ne született volna meg , így a múltat el kell fogadnunk, meg kell értenünk és bármilyen bírálathoz csak a jelenre és a jövőre való tekintettel van jogunk.