Melyik a mai legjobb vadászgép?

Az F-22-es Raptor / Szu-35-ös Flanker / MiG-31-es Foxhound teljesen másra szánt, összehasonlíthatatlan típusok.

Az F-22-es Raptor ugyanazt az AMRAAM-et hordozza, mint a megelőző F-15-ös Eagle, más vadászok ellen, és a (szuper) manőverezhetősége is fontos tervezési kívánalom volt, jól megállná a helyét Dogfight-ban.

A Szu-35-ös Flanker egy alaposan modernizált Szu-27-es Flanker, az F-15C Eagle Orosz megfelelője, mindkettő 4. generációs, R-77-eseket és AMRAAM-eket hordoznak a vadászrepülő méretű célpontok ellen.

A MiG-31-es Foxhound viszont egy specializált elfogóvadász, B-52-es BUFF-ok, B-1-es Lancer-ek és akár a B-2-es Spirit elfogása és lelövése a feladata, és még a robotrepülőké. Ehhez a túlságosan erős radarját használja, aminek a működtetéséhez kell egy 2. fő is, kétüléses, ellentétben az előző MiG-25-ös Foxbat-el, az R-33 / 37-es rakétája az AIM-54-es Phoenix Orosz megfelelője, lassan repülő, alig manőverező célpontok ellen.

Vadászok ellen is befogható, de ahhoz másabb légiharc rakéták kellenek, és a kialakítása miatt inkább a 3,000 km/h-val száguldásra tervezték, nem pedig a manőverező légibalettra.

horten ho 229,

Bőven megelőzte a korát, és noha sosem gyártották sorozatban, sem tömeges bevetésére nem került sor, de a technológiai és kialakításbeli innováció miatt bőven benne van a valaha gyártott 10 legjobb katonai repülőgép listájában...

# 12 / BlackSword

Tévhit, nem csak a Horten-fivérek kísérleteztek vele, hanem Jack Northrop is, sőt ők repültek előbb.

A Northrop N-1M Jeep már 1940 július 3-án levegőbe emelkedett, ezt követte az N-9M 1942 december 27-én, és később az YB-35-ös és YB-49-es is repültek. A Ho 229-es 1944 március 1-én próbált először repülni, kevés sikerrel.

A saját fejlesztésű Amerikai csupaszárny repülő programot leállították, mert túlságosan megelőzte korát, nem volt számítógép és fly-by-wire rendszer, ami egy eredendően instabil gépet tudott volna úgy vezérelni, repülhetővé tenni, mint egy hagyományos repülőt. Illetve egyéb közepes problémák is adódtak a céggel.

Jack Northrop 57 évesen, 1952-ben nyugdíjazta magát, sértődötten szállt ki tervezőirodájából és a repülőiparból is, élt még 29 évet, és majd 1 évvel a halála előtt bemutatták, hogy nem dobták ki a szemetesbe a csupaszárnyú terveit, az YB-35-ösön és YB-49-esen alapszik a NASA és az USAF közösen fejlesztettje, ami a modell fázisba eljutott. A B-2-es Spirit ugyanazzal a szárnyfesztávval bír, mint az YB-49-es, a tesztrepülései során gyűjtött adatokat hasznosították újra. 10 hónapra rá hunyt el, de megbékélt, és a B-2-es Spirit 1989 július 17-én repült először.

Én nem mondtam, hogy csak ők kísérleteztek vele, hiszen ennél jóval több terv maradt fent, talán prototípusokból is több épült...

Itt nem csak a csupaszárny megoldásra gondoltam, hanem a lopakodó képességére... igaz kezdetleges megoldás volt, de a korszak technikájához éppen megfelelt... a repült prototípus pedig szimulált légiharcban legyőzte az Me-262-est... Persze tudom, hogy ez pilótafüggő is... de most tételezzük fel, hogy nagyjából hasonló képességű pilóták repülték a gépeket...

"hanem a lopakodó képességére"

Semmilyen lopakodóképessége nem volt a gépnek. Ez csak háború utáni mítosz, nem erre tervezték a gépet, és a későbbi kutatások is kimutatták, hogy a gép csak marginálisan volt rejtettebb a radar elől, mint a korabeli többi vadászbombázó.