Hol harcoltál volna ha muszáj lenne?

13-as: az 1. vh alatt a katonák csupán 10%-a sütötte el a fegyverét. Azok közül, akik elsütötték a fegyverüket, 95%-ok a saját bevallásuk szerint direkt úgy lőtt, hogy ne találjon el senkit. A 2. vh alatt ez a szám picit emelkedett, 15-20% sütötte el a fegyverét, viszont továbbra is csak 5% adott le célzott lövéseket. Átlagosan 50 000 lövedékből csupán egyetlen egy darab talált célba.

A kézifegyverek (és úgy a gyalogság általánosságban) csupán a harctéri áldozatok egy elképesztően elenyésző részéért voltak felelősek. Mindkét világháborúban a szárazföldi áldozatok túlnyomó többségét a tüzérség, a légierő, és a páncélos egységek okozták.

Elképzelem, ahogy az SS-katonák remegve fogják a géppisztolyt: "Csak nehogy eltaláljam azt a bolsi patkányt, akinek a gyűlöletére évekig képeztek ki! Ő is ember!"

Iván is biztos nagyon kímélte a nácikat, miután azok agyonlőtték az egész családját, vagy elhurcolták a fél falut szolgamunkára, főleg annak tudatában, hogy a gyáva, rosszul teljesítő katonákat még a komisszárok és az NKVD is zaklatta.

Az, hogy utólag mivel kendőzik el a vérontást, más téma.

17-es: te túl sok filmet néztél szerintem. A géppisztollyal amúgy sem fog senkit eltalálni (valószínűleg el sem süti), mert a tűzharcok túlnyomó többsége 300-400 méteren keresztül zajlott, egy géppisztoly effektív lőtávolsága meg maximum 100 méter, de inkább 50. Egy ismétlőpuska akár egy kilométerről is képes harcképtelenné tenni az ellenséget, viszont egy tűzpárbaj közepén az átlagos katona képtelen 100 méternél nagyobb távolságon bárkit eltalálni, mert remeg a keze, tele van adrenalinnal, alig lát el olyan messzire, és éppen arra koncentrál, hogy ne fossa össze magát. Hiába él benne a gyűlölet, amikor az ellenség visszalő, akkor a katonák 98%-a képtelen célzott lövéseket leadni ekkora távolságon keresztül.

Közelharcban más a helyzet, ott értelemszerűen beüt a túlélési ösztön, és ott nyugodtan lövöldözött mindenki egymásra, de a közelharc általánosságban elképesztően ritka volt.

"hogy a gyáva, rosszul teljesítő katonákat még a komisszárok és az NKVD is zaklatta" persze, de azért senkit nem lőttek le, mert rosszul célzott, különben igen hamar mindenkit likvidálni kellett volna. A gyalogság feladata elsősorban az, hogy jelen legyen, fizikai akadályt jelentsen, az ellenség likvidálását majd megoldja a tüzérség.

De mondom, nem nekem kell hinni, ezek mind empirikusan bizonyított adatok. Lásd S.L.A. Marshall "Men Against Fire" c. könyve, vagy Dave Grossman "On Killing" c. könyve. S.L.A. Marshall a 2. világháború alatti tapasztalatai alapján reformálta meg az amerikai hadsereg kiképzését, az ő ötlete volt például, hogy ember formájú céltáblákra lövöldözzenek a kiképzés alatt, mert ez közelebb áll a valódi harctéri körülményekhez.

Szóval valaki írt egy könyvet és abból levonta a következtetést, hogy a fegyverüket elsütő katonák közül 5%-a adott le célzott lövéseket.

Sokáig tarthatott, amíg megkérdezte mindet. :D

Én is írok egy könyvet, amiben azt bizonyítom, hogy a katonák 99,7%-a nem evett kétszersültet a front 450 méteres közelében, úgysem fogja senki bizonyítani az ellenkezőjét.

Ezt hívja az angol bullshitnek.

Végülis S.L.A. Marshal csak egyszemélyben felelős azért, hogy ez az 5%-os szám a 2. vh. óta felugrott 40-50%-ra, és ma már a harctéri katonák szinte 90%-a valóban el is süti a fegyverét. Az ő megfigyelési és kutatásai alapján, vele együtt dolgozta át az amerikai hadsereg a teljes lőfegyveres kiképzésüket, és az ő kiképzési módszereit tanulmányozzák ma a West Pointtól a Saint-Cyren át a Bodai-ig mindenhol. De te, kedves kommentelő, aki háborút csak a filmben látta, biztos jobban tudod, mint egy ember, aki az egész életét a katonák pszichológiájának tanulmányozásával töltötte.

Azért az arroganciának is vannak határai, ember.