Mikkel lehetne rávenni az embereket a rendszeres testmozgásra, és ez mennyibe kerülne?
Ennek nyilván rengeteg előnye lenne, ezek mellett pénzbeli is. Több egészségesebb ember, kevesebbet kell költeni az egészségügyre.
Nekem számtalan ötletem van, és nem olyanok, hogy 20 milliárdból építsünk néhány lőteret, aztán heti egyszer egy órában elpuffogtassunk 5-10 ezer forintot.
Például ami nálunk jó volt, az az íjászkodás. Igaz, ez magán kezdeményezés volt, de egy jó minőségű laminált íj 30 ezer forint, egy vessző 500-1000 forint, a szalmabálák pedig pár ezer forintba kerülnek. Erre meglepően sokan jártak, és mindenki jól érezte magát, csak aztán sajnos abba maradt. Gondolom pénzügyi okai is voltak, ugyanis az önkormányzat nyilván egy fillérrel sem támogatta ezt.
Az erdőkbe lehetne sokkal több turistaútvonal, több karbantartás mellett. Azonban külön kellene választani az utakat. Kellenének gyalogos, és kerékpáros utak, ahol az előbbiek a saját felelősségükre közlekedhetnének. A fiataloknak gördeszkapark, dirt-street pályák, konditerem, stb.
Annyi mindent létre lehetne hozni. Nem csak azon az úton, hogy az önkormányzat épít egy sokszorosan túlárazott és totál használhatatlanra elcseszett valamit, hanem néhány önkéntesnek adhatnának némi támogatást. Persze a pénz elköltését számlákkal kellene igazolni.
Persze a másik oldalról némi igazságalappal mondhatják, hogy előbb a kereslet legyen meg (ami sajnos nincs, a legtöbb ember otthon ül a gép előtt, és jobb esetben elmegy hétvégente bulizni, vagy valami más programra), és azután legyen szó bármiről.
Én viszont szívesen csatlakoznék kis kritériumokkal szinte akármilyen sporthoz, vagy közösségi tevékenységhez (nem közmunkára gondolok). Lehet csak én vagyok ilyen?
válasza:Kapásból mentalitás problémák vannak az országban.
Nem, nem az átlagemberek fejében, hanem a sportoktatók fejében.
A legnagyobb probléma, hogy mindenhol csak olimpikonokat akarnak kinevelni, másról nem is akarnak hallani.
Magyarországon már alig van olyan, hogy elmész egy egyesülethez hobbiból sportolni, mindenhol csak olyanokkal akarnak foglalkozni, akik versenyeznek.
Bejött a Crossfit őrület, csomó embert el se vállaltak a súlyemelő oktatók, mert megondták csak akkor menjenek hozzájuk, hogyha súlyemelésben akarnak versenyezni.
Ez itt a probléma, ezzel lett kinevelve az emberekből a sportolás. Ott tartunk, hogyha valaki nem óvodás lassan már nem is tud menni egyesülethez sportolni. Birkózó és Judo klubok is rendesen harcolnak, hogy melyikük melyik óvodába menjen toborozni maguknak.
Addig amíg ez van, hogy nem tud már lassan sehol se sportolni hobbiként az ami tetszik neki addig hiába építünk bármit, akkor se fog növekedni a sportoló emberek száma. A sok beruházásnál meg pont ez a gond, hogy olyan egyesületek kapják, akik nem hajlandóak hobbistákkal foglalkozni. Ezen meg normálisan nem tudsz változtatni.
Adhatnának pénzt a hobbisták után, de akkor meg az lenne, hogy a sok élsport klub, foci, judo, birkózás, stb. erőszakosan próbálná elnyomni a többi sport képviselőit, hogy hozzájuk menjenek a hobbisták.
Változást egyszerűen csak akkor tudunk, hogyha az edzők fejében szemléletváltás következik.
Az ilyen egyéni kezdeményezéssel is sajnos az a gond, amit te is írtál példának kérdező: 2-3 évig elvannak, aztán eltűnnek. Vagy elfogy a pénz vagy elmegy az aki az egész kezdeményezést elindította és más nem csinálja.
Kedves 10.! Nem tudom nagyobb városokban hogyan megy, nincs róla tapasztalatom. Egy kisebb faluban mindenki ismer mindenkit, nagyrészt ez egyfajta közösségi élmény. Nyilván ilyen a városokban nincs igazán.
Igazad van, az emberek nagy része valamilyen technikai eszköznek a rabja! Nemcsak játékfüggőség létezik, hanem internetfüggőség is.
" Ahogy felnőttünk, az egész iskolánkból azok maradtak meg sportemberek, akik már általánosban is azok voltak."
Erre én rácáfolnék! Középsulis korom végéig én se mozogtam heti fél óránál többet (csakúgy, hobbiból).
Aztán kaptam egy kisebb munkát, kutyát sétáltattam pénzért. Az elején ki volt vele a f#szom. Korán reggel felkeltem, busszal jártam be a suliba, mindig 7-re értem be. Majdnem egy 1 órát kellett bent rostokolnom, aztán suli végeztével megint várni a buszra... Egyszerűen lelkileg teljesen felemésztette minden energiámat, és szó szerint semmihez sem volt kedvem!
A sétálástól pedig még jobban kiakadtam, de a pénz nagyúr, motivált, húzott előre! :D
Egy idő után viszont ez az egész pihenéssé vált számomra.
Tehát alapból senki sem születik sportembernek, csak némelyek megszeretik! Ahhoz, hogy valaki magától megszeresse, embernek kell lennie!
Nincsenek sportemberek, és lusták, csak sport szeretők, és gyengék. Persze ez a legjobb kifogás, hogy "me' ő sportember!!".
válasza:Senki nem mondta, hogy sportembernek születik, hanem kisgyerekkorukban valakivel sikerül megutáltatni a sportot, másokkal meg nem. Utána pedig már túl sok mindent nem lehet tenni az emberekért.
Ez nem kifogás, ez tény. Én konkrétan sportolok, rengeteg sportolóval találkozom, és szinte az összes egész életében át sportolt, nagyon kevesen csatlakoznak be középiskola vagy egyetem alatt (többek közt a 11#-es által felvázolt jelenség miatt). A sétálás meg nem sport. Inkább a lehetőségek hiánya a kifogás, mert a fekvőtámaszhoz és a futáshoz nem kellenek rendezvények: egy motivált embernek ilyenre nincs szüksége. Az a baj, hogy az emberekből nagyon fiatalon kiirtjuk a mozgás örömét, ilyen egyszerű.
11# ez nem csak a sportban van így, a magyar mentalitás delegáló stratégiát követ, de nevezhetjük szocialdarwinizmusnak is. Miénk a legtöbb olimpiai aranyérem az EU-ban, ez igaz, de mi vagyunk átlagosan a legegészségtelenebbek is. Miénk a legtöbb Nobel-díj az EU-ban, de átlagosan mi vagyunk a leghülyébbek. Nonprogresszív gazdasági felfogásunk miatt akinek nincs versenyképes szakmája, azt jelentsük be közmunkásnak, hogy annyit se fizessünk neki, akinek meg van több bérbe adható lakása, saját bejáratott cége és versenyképes szaktudása, annak meg legyen minden megengedett. Testi fogyatékosok támogatásait mondjuk fel, viszont nyomjuk a tehetséggondozást ezerrel. Lehet folytatni. Ez a stratégia kétoldalú, vannak előnyei is, de a szóban forgó tömegsportot pont negatívan érinti. Az élsportot meg pozitívan.
11.: Na, te igazán rátapintottál a lényegre!
Most egy 20 ezer fős városban élek, de sportolási lehetőség nincs túl sok.
Elmentem bokszegyesülethez. Első kérdés: csak hobbiból , vagy verseny célból csinálnád? Én bölcsen mondtam, hogy majd meglátjuk, de szerintem látta rajtam a célomat! :D
Na, a 2 órás edzésre bebasztak a sarokba, hogy üssem a zsákot. Fél percben elmagyarázta mit gyakoroljak, aztán ment vissza a fiatalokhoz! Több edzésre nem is mentem!
Második próbálkozásom még abszurdabb! Egy íjász egyesülethez akartam elmenni lőni, saját felszereléssel. Közölték, hogy egy edzés 1000 forint!
Mondtam, hogy ez irreálisan sok. Erre az volt a válasz, hogy máshol néhány lövés kerül ennyibe... Nem is volt sok pénzem akkoriban. Beakartam lépni az egyesület, hogy csak némi tagdíjért cserébe használhassam a pályát. ÓÓÓ, hát azt nem lehet, ahhoz előbb rendszeresen el kell járnom hozzájuk, és BE KELL HOGY FOGADJANAK MAGUK KÖZÉ. Közlöm velük, hogy ezért ez mégsem így működik. Kapják az államtól a pénzt, aztán még nekik nagy a pofájuk. A csávókám pedig azt mondta, hogy ez egy magánegyesület, saját pénzből.
Most megkérdezném, hogy ilyen van? Ha valami egyesület, azt nem támogatja az állam?
Egyébként régen, most pedig főleg arra asszociáltam az egyesület szó hallatán, hogy ez antiszociális unatkozó s#ggfejek társasága, az ő elkényeztetett pici gyerekükkel együtt!
Néhány próbálkozásom volt. Például jártam lövész egyesületbe. Teljesen jó volt, az egyesület vezető rendes volt, de sok vadász járt oda, és nem tudtam velük egy levegőt szívni. Nem voltam képes tovább hallgatni a történeteiket, azt, hogy hogyan öltek éppen állatokat, és amilyen élvezettel mesélték ezt néhányan... Hányinger!
Aztán csatlakoztam egy túra erejére egy bicajos csoporthoz. A testbike oldalán jó pár évvel ezelőtt létrejött egy funkció, csapatokat lehetett létrehozni. Na én voltam olyan hülye, hogy ezekkel elmentem. Egyszerűen egy szenvedés volt az egész. A 60-70 km-es úton egy szót nem tudtam egyikkel sem beszélni, pedig velem aztán igazán könnyű beszélgetni!
válasza:Veszel otthonra pár súlyzót vagy sporteszközt és már lehet is otthon sportolni.
Az más,ha te azért jársz sportolni,mert mekkora közösségi élmény.
Én pont ezért nem teremben edzek,mert nem szeretem a tömeget,és edzés közben az edzésre szeretek koncentrálni.
Az meg,hogy ütögetsz egy bokszzsákot nem tudom mire jó.
Ha kardiózni akarsz,akkor a futás ingyen van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!