Miért van az, hogy egy munkás, vagy egy mesterember nincs megbecsülve ma, az aki a javakat előteremti, aki izzad, fárad, aki valójában alkot, az van a legalján szinte mindenkinek, adóztatják a végletekig, ha sérelme van tűrnie kell, jogilag 0, miért?

Hát ezt hol hallottad? Én akárhány mesteremberrel találkoztam az elmúlt évben, annak úgy kellett rimánkodni, hogy fogadja már el a százezreket, amit fizetni fogok neki az 1-2 napos munkáért. Természetesen mindegyik úgy csűri-csavarja a dolgokat, hogy ne kelljen számlát adni, szóval rájuk aztán pont nem igaz, amit leírtál

...rám, mint alkalmazottra, már annál inkább. Azzal, hogy nem tudom kikerülni alkalmazottként az adózást, hiába dolgozok mint az állat, mióta az eszemet tudom, csak úgy néz rám az állam és a család mint AZ aranytojást tojó tyúkocskára. Előnyöm nincs az egészből, csak leveszik a sarcot, aztán mehetek panaszkodni, ahová akarok.

A szakemberek szakmailag és pénzben is meg vannak becsülve. Ha nem itt, hát Nyugaton.

Viszont a betanított, szakképzetlen munkaerő soha nem volt, és soha nem is lesz megbecsülve, mert azt a munkát amit végez bárki meg tudja csinálni.

Te miről beszélsz?

Mesterek hülyére keresik magukat.

Nem a mesteremberek állítják elő a javakat. Az ő munkájuk jellemzően alacsony hozzáadott értékkel bír, így pénzben is kevesebbet ér a munkájuk (más kérdés, hogy most hiány van belőlük, ami feltolja a munkadíjukat).

Ami az elismertséget illeti, abban valóban van némi igazságtalanság, mindenki munkája egyaránt fontos "erkölcsileg", de azért tegyük hozzá, hogy mindenkinek van bőven sztorija nagyokos mesteremberekről.